Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Gyermekek és serdülők alkalmazkodási zavarai

Gyermekek és serdülők alkalmazkodási zavarai

ebm00700

Alapszabályok

  • Visszatérőantiszociális vagy aggressziv viselkedés, például lopás,ingerültség, dühkitörések erőszakosságrombolás, károkozásvagy másokmegfélemlítése jellemzőaz alkalmazkodási zavarokra.

  • Az alkalmazkodási zavarokhoz gyakran társulnak egyéb psychologiai rendellenességekkel, melyek közül leggyakoribbak a figyelemzavar-hyperactivitas syndroma (ADHD - attention deficit hyperactivity disorder), a tanulási zavarokés a depressio.

A problématípusok

Alkalmazkodási zavarok, melyek a családi összefüggésrendszerhez kötötten jelentkeznek

  • A kórjóslat jobb, mint egyéb típusú zavarok esetén.

Társadalmi szintű alkalmazkodási zavar

  • A gyermek jó kapcsolatban van fiúvagyleánytársaságával, és képes együttérezni velük. A fiúvagyleány superegója eltérést mutathat a társadalmi normákhoz képest, de beleillik egy banda normarendszerébe.

Antiszociális alkalmazkodási zavar

  • A gyermeknek nincsenek valóságos kapcsolatai, és nem képes az együttérzésre.

Ellenszegülő, kihívó zavar

  • Rendszerint csak 10 éven aluli gyermekeknél fordul elő.

  • A gyermek magaviselete típusosan engedetlen, jelentős agresszivitás nélkül.

Kórisme

  • A kórisméhez megállapodott alkalmazkodási modell szükséges. Egyes aszociális vagy kriminális cselekedetek nem igazolják a kórismét.

Elkülönítő kórisme

  • Figyelemhiányos túlmozgásos zavar

  • Motoros ügyetlenség, rajzolási nehézségek és beszédzavarok általános fejlődési zavar jelei lehetnek.

Kockázati tényezők a családban, melyek a gyermek vagy a serdülő alkalmazkodási zavarát elősegíthetik

  • A szabályok, az egyetértés és a rendszeresség hiánya. A gyermek nem tudja, hogy mit szabad tennie, vagy mit várnak el tőle, hogy tegyen.

  • A szülők nemellenőrzik hogy gyermekeik mit csinálnak vagy éreznek.

  • A következmények – elismerések vagy büntetések – ellentmondásosak.

  • A tárgyalási és probléma megoldási készség gyenge.

  • A szülők egymás közötti viszonya ingatag.

  • A generációk közötti határvonal hiányzik vagy gyenge.

Kezelés

  • Szükség esetén az általános orvos, együttműködve más egészségügyi személyzettel, segítheti a szülőket a szülői teendők ellátásához szükséges készségek kifejlesztésében, és segíthet érzelmeik szóbeli kifejezési képességének az elsajátításábant.

  • A problémamegoldó therapiák gyakran sikeresek.

  • Amennyiben ezekkel a módszerekkel a probléma nem oldható meg, az általános orvos családsegítő központhoz, vagy gyermekpsychiatriai rendeléshez fordulhat.

  • A legsúlyosabb alkalmazkodási zavarban szenvedő gyermekeket közvetlenül gyermekpsychiatriai osztályra kell utalni.

  • Egyes, 12 éven felüli gyermekeket speciális nevelőotthonba vagy átnevelő iskolába kell utalni, amelyek gyermek- vagy serdülő psychiatriai osztályokkal működnek együtt.

Vonatkozó bizonyítékok

  • Közvetítő–eszközös (média-alapú) beavatkozások mérsékelten eredményesek gyermekek magatartási zavaraiban.

Irodalom

  • [1]Woolfenden SR, Williams K, Peat J. Family and parenting interventions in children and adolescents with conduct disorder and delinquency aged 10–17. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD003015. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [2]Montgomery P. Media-based behavioural treatments for behavioural disorders in children. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD002206. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently