Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Az intézménybe utalás szükségességének elbírálása

Az intézménybe utalás szükségességének elbírálása

ebm00477

Alapszabályok

  • Idős embert soha nem szabad intézményes ellátásba venni anélkül, hogy az orvosi és pszichoszociális tényezőket alaposan megvizsgálva meg ne határoznánk a rehabilitatio és ápolás lehetséges következményeit.Az ambuláns, illetve otthoni ellátási formába való visszatérés lehetőségét akkor is szem előtt kell tartani, ha az intézményes ellátásba utalás már megtörtént.

  • Az elbírálás részét képezi a pszichés és funkcionális készségek felmérése megfelelő eszközökkel. Fontos tényező a beteg egészségi állapota és életkörülményei. Az alapellátás által nyújtott lehetőségeket, valamint a beteg és az őt ellátók véleményét is figyelembe kell venni.

  • Az elbírálás során a szociális- és egészségügyi gondozásban dolgozó különféle munkacsoportok együttműködése szükséges.

Az elbírálást végző csoport

  • Az intézménybe utalás szükségességének elbírálását a telpülésen központilag felállított csoport végezze (nagyobb településen több csoport), akik erre a tevékenységre specializálódtak . A csoport összetétele különböző lehet. A következő egészségügyi foglalkozások képviselőiből állhat a csoport:

    • geriáter vagy a tartós ellátásért felelős (házi)orvos,

    • otthoni ápoló, vagy a beteget ismerő ápoló,

    • szociális munkás,

    • pszichológus,

    • pszichotherapeuta,

    • foglalkozástherapeuta.

  • Gyakran szükség van más szakemberek, például neurológus, orthopaed, pszichiáter, fiziotherapeuta, szemész, fül-orr-gégész véleményére is.

A beteg vizsgálata

  • Meg kell határozni a pszichés és funkcionális készségeket, hogy meg lehessen találni a megfelelő szintű ellátást. Az egészségi állapotot és az életkörülményeket egyaránt figyelembe kell venni.

Funkcionális vizsgálat

  • Egy idős ember funkcionális készségeinek felmérésére számos mutató használható. A Katz-féle ADL indexet széles körben használják, bár nem túlságosan érzékeny a funkcionális zavarok meghatározására olyan betegek esetén, akik éppen nem állnak intézményes ápolás alatt (Lásd: ebm00470) . Érdemes ezért az IADL (Instrumental Activities of Daily Living) teszttel kiegészíteni. Ez a vizsgálat azt méri fel, hogy az idős ember mennyiben képes a napi tevékenységekkel (bevásárlás, főzés, telefonálás, takarítás, anyagi ügyek, gyógyszerszedés) megbirkózni (Lásd: ebm00470) .

Cognitiv zavarok és pszichiátriai tünetek

  • Cognitiv functio

    • A cognitiv functio például a Folstein-féle Mini Mental teszttel mérhető. Egyes szakemberek a több feladatból álló, CERAD által kidolgozott amerikai teszt használatát javasolják. Mielőtt intézményes ellátásba vennénk egy idős embert, megfelelően ki kell vizsgálni dementia irányában, a dementia lehetőség szerinti kezelését meg kell próbálni. (Lásd: ebm00754) .

  • Depressio

    • A klinikai kép mellett a DSM-III. kritériumok alkalmasak a depressio diagnosztizálására. Széles körben használják a GDS-t (geriátriai depresszió skála) a kórkép kimutatására. (Lásd: ebm00470)

    • Más tesztek is alkalmasak lehetnek a funkcionális vagy pszichés károsodások kimutatára, de a vizsgálatot végzőnek nagyon jól kell értenie a választott teszthez!

Egészségi állapot

  • Idős ember egészségi állapotának vizsgálatakor arra is figyelni kell, hogy a betegségek mennyiben befolyásolják az illető életvitelét, s hogy milyen gondozásra van szüksége. Az ellátás helyének megválasztásakor a következőket kell figyelembe venni:

    • Az állapot stabilitása.

      • Instabil állapotnak tekinthetők a demens betegek magatartászavarai, a nem megfelelően beállított diabetes, a súlyos fokú szívelégtelenség, a COPD.

    • A betegség hosszú távú prognosisa

      • Amikor intézményes, hosszú távú elhelyezést szevezünk, mindig előre kell gondolni arra is, hogy a fennálló betegségek hogyan fogják befolyásolni a funkcionális képességeket. A dementia, a Parkinson-kór és a daganatos betegségek súlyosbodása jellegzetes példák olyan állapotokra, melyekkel előre számolni kell.

      • A betegség prognosisa befolyásolja, hogy milyen ellátó intézményt válasszunk.

    • Kezelés szükségessége

      • A speciális kezelés szükségességét is figyelembe kell venni, például: felfekvések és fekélyek ápolása, stomatherapia, többszörös inzulin-adások, leszívás, fájdalomcsillapítás, terminalis ellátás.

      • Arra is figyelni kell, hogy milyen segédeszközökre van szükség (oxigén, kerekesszék, emelő).

    • Biztonsági kockázatok

      • Az idős ember esetleg megszökni próbál, alkoholt vagy kábítószert fogyaszt, dohányzik.

Szociális helyzet

  • Számos helyzet adódhat, mely az ápolási intézményben való elhelyezést sürgősebbé teszi.

    • Fontos, hogy a beteg milyen körülmények között él. Ha megfelelő komfortfokozatú lakásban, liftes házban lakik az illető, nyilván tovább maradhat otthon, mintha egyedül él egy folyóvíz és fűtés nélküli helyen.

    • Az anyagi gondok is szerepet játszhatnak, de ezek önmagukban ne legyenek okai annak, hogy valaki nem tud otthon élni.

    • Az idős ember szociális kapcsolatai jelentős szerepet kapnak, ha az otthon maradása a cél. Aki egyedül él, nincsenek rokonai vagy barátai, annak általában hamarabb kell intézménybe költöznie. Másrészt, ha például egy agressziv, iszákos rokon él még a háztartásban, akkor épp a kapcsolat terheltsége miatt válik szükségessé az intézményi elhelyezés.

    • Fontos, hogy a beteg és gondozója véleményét figyelembe vegyük, de közben azt is el kell döntenünk, hogy képesek-e megbirkózni a helyzetükkel. A rendelkezésre álló elhelyezési lehetőségek is befolyásolják a döntésünket.

Tartós otthoni ápolás

  • Az észlelés minden fázisában újra meg kell fontolni, hogy lehetséges-e a beteget továbbra is otthon ápolni. Látogassuk meg a beteget, így alkothatunk legpontosabb képet az életkörülményeiről!

    • Vajon lehet-e felújítási vagy szerelési munkálatok elvégzésével nyújtani a beteg otthoni tartózkodásának idejét?

    • A gondozó terheit megfelelő mértékben könnyítette-e, ha átmenetileg más végezte az ápolást?

    • Jobban ellátható lenne-e az idős ember, ha a háziápolási szolgálatot erősítenénk? A személyre szabott háziápolás gyakran meghosszabbítja az otthon töltött időszakot.

Idősek számára épített lakóhelyek

  • Az ilyen helyeken az élet olyan, mint otthon, de a közelben elérhetők a legfontosabb szolgáltatások.Az ilyen lakóépületek némelyikében éjjel-nappal rendelkezésre áll segítség.

Idősek otthona

  • Egyes otthonokban bizonyos szolgáltatások a bennlakás részét képezik, míg más helyeken ezeket igény szerint lehet megrendelni és fizetni érte.

Ápolási otthonok

  • Állandó ellátó személyzet segít a mindennapi tevékenységekben illetve a gyógyszerelésben.Egyes ápolási otthonokban külön részleg van a demens betegek számára.

Kórházak, illetve kórház-jellegű tartós ápolási egységek (krónikus osztályok)

  • A somaticus betegségben szenvedők vagy súlyosan demens betegek ellátását végzik.Az ilyen intézményekben általában hatékonyabb rehabilitációra van lehetőség, mint a fent említettekben.

Kórházi ellátás otthon

  • Így lehet nevezni azt a helyzetet, amikor a beteget otthonában látja el az egészségügyi személyzet, hogy ne kelljen kórházba feküdnie. Ilyen ellátást természetesen csak korlátozott ideig lehet fenntartani.

  • Nincs bizonyíték arra, hogy az ilyen otthoni végzett kórházi jellegű ellátás fejlesztését támogatni kellene, a kórházi ellátás olcsóbb alternativájaként. Alkalmas lehet viszont arra, hogy az akut ellátási ágyak terheltsége csökkenjen: hamarabb haza lehet engedni az electiv műtéten átesetteket vagy az idős betegeket.

Az ellátó intézmény megválasztása

  • A fizikai aktivitás, a dementia súlyossága, az egészségi állapot egésze és a szociális helyzet alapján lehet választani az otthoni és intézményi ápolás között.Olyan orvos döntsön ebben a kérdésben, aki a geriátriában és gerontologiában járatos.

  • A döntéshozó orvos ismerje jól a rendelkezésre álló ellátó intézményeket, az ellátás szinvonalát, és legyen kidolgozott rendszere az ilyen szolgálatok értékelésére.

  • Cél, hogy jól időzített, személyre szabott döntés szülessen.Fontos, hogy a beteggel és hozzátartozóival jó legyen az együttműködés.

  • A legtöbb esetben a dementia miatt végül intézményi ellátás válik szükségessé.Az állapot alakulásának előrejelzésével és megfelelő támogatással azonban megnyújtható az otthoni ápolás ideje. A túl korán megkezdett intézményi ápolás rontja az idős beteg helyzetét.

    • A dementia kezdetekor a családnak segítségre lehet szüksége, ilyenkor nagy jelentőségű, hogy megfelelő felvilágosítást kapjanak.

    • Még középsúlyos dementiában is ellátható a beteg otthon, sőt akár egyedül is boldogulhat. Nagyon fontos a napi tevékenységek rendszeressége, mely nappali kórházak illetve nappali ápolás révén segíthető.

    • A súlyosan demens beteg általában intézményi ápolásra szorul, de a család segítségével otthoni ellátás is megoldható. Ilyen esetekben a családtagokat segíteni kell!

Vonatkozó bizonyítékok

  • Nincs elegendő bizonyíték az önálló életre képtelen idős emberek intézményes illetve otthoni ellátásának előnyeiről, hátrányairól és költségességéről.

Irodalom

  • [1]Stuck A E, Siu A L, Wieland G D, Adams J, Rubenstein L Z. Comprehensive geriatric assessment: a meta-analysis of controlled trials. Lancet 1993;342:1032-6

  • [2]Shepperd S, Iliffe S. Hospital-at-home versus in-patient hospital care. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000356. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [3]Mottram P, Pitkala K, Lees C. Institutional versus at-home long term care for functionally dependent older people. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD003542. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently