Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Az aktivitási készség és a kognitív funkciók megítélése

Az aktivitási készség és a kognitív funkciók megítélése

ebm00470

Aktivitási készség

  • Az idősek aktivitási készségének és a kognitív funkcióinak megítélésére számos különféle vizsgálat áll rendelkezésre. Nincs nemzetközi megegyezés abban a kérdésben, hogy melyik teszt a legmegfelelőbb.

  • A skálák annak a felmérésére használhatók, hogy

    1. mennyire szükséges intézeti elhelyezés,

    2. mennyire károsodott a funkcionális aktivitás,

    3. használatukkal megtervezhető a rehabilitáció és a beteg vezetése, ezek hatása követhető,

    4. az idősek fizikai aktivitása hosszmetszetben és hosszú távon is követhető, az egyes gondozóhelyek összehasonlíthatóak,

    5. epidemiológiai kutatások végezhetők.

  • A különböző mérések különböző funkciók megítélésére valók.

  • Az alábbiakban négyfajta mérést mutatunk be. Az első a Bartel index, 1 (Lásd: 26.1. táblázat - A Bartel index – a funkcionális aktivitás mérése) ezt széles körben az otthon lakó időseknél alkalmazzák.

  • A mérés könnyű és gyorsan használható, jól validált. A fizikai aktivitás mérésére megbízható és elég szenzitív.

  • Használható az otthon élő idős beteg vizsgálatára, ha a feladat az intézeti elhelyezés szükségességének megítélése, továbbá az idős ember rehabilitációja során. A mérést a skandináv geriátriai professzorok ajánlják.

  • A Katz ADL indexet 2 (Lásd: 26.2. táblázat - A Katz ADL index, a mindennapi aktivitás megítélésére) széles körben intézeti körülmények között használják, az otthon lakó idősek funkcionális károsodásainak megítélésre nem nagyon érzékeny. Mégis széles körben használják az otthoni ápolás alatt álló idős betegek vizsgálatára.

  • Az IADL vizsgálat (instrumental activities of daily living; eszközhasználat a napi tevékenységek során) a képet az otthon lakó idős beteg funkcionális aktivitásához szolgáltat további adatokat. A továbbiakban a Lawton és Brody IADL teszt kerül ismertetésre 3 (Lásd: 26.3. táblázat - IADL skála (instrumental activities of daily living; eszközhasználat a napi tevékenységek során), Lawton) .

26.1. táblázat - A Bartel index – a funkcionális aktivitás mérése

1. Étkezésképtelen önállóan étkezni0
segítségre szorul az ételek felvágásánál, a vaj felkenésénél stb., vagy módosított diétát igényel5
önellátó10 
2. Közlekedés (az ágyból a székbe és vissza)képtelen, nem tud megülni
  • 0

sok segítséget igényel (egy vagy két ember fizikai segítsége), ülni tud5
kisebb segítséget igényel (szóbelit vagy fizikait)10 
független15 
3. Tisztálkodásaz önellátásnál segítségre szorul
  • 0

önellátó az arc-, haj-, fogápolásnál, borotválkozásnál (segédeszközök rendelkezésre állnak)5
4. WC használatmásra van utalva0
segítséget igényel, de van, amit önállóan el tud végezni5
önálló (ki tud menni, ruháját le tudja venni, meg tud törölközni)10 
5. Fürdésmásra van utalva
  • 0

önellátó (vagy zuhanyozik)5
6. Mozgásképesség az adott emeletenimmobilis vagy < 50 m
  • 0

kerekesszékben független, a sarkokon is, > 50 m5
egy ember (szóbeli vagy fizikai) segítségével jár, > 50 m10 
önállóan megy 50 métert, bármilyen segédeszközt (pl. botot) tud használni15 
7. Lépcsőn járásnem tud felmenni/lemenni
  • 0

segítségre szorul (szóbeli, fizikai vagy szállítóeszköz)5
független10 
8. Öltözködésdependens
  • 0

segítségre szorul, de félig boldogul5
független (gombok, zipzár, fűző stb.)10 
9. Székletincontinens (vagy beöntésekre szorul)
  • 0

esetenként inkontinens5
kontinens10 
10. Vizeletinkontinens vagy katéterezésre szorul, és képtelen ezt egyedül megoldani
  • 0

esetenként inkontinens5
kontinens10 
max. 100 pont

26.2. táblázat - A Katz ADL index, a mindennapi aktivitás megítélésére

A betegeket két csoportba osztják, segítségre szorulnak (bal oldal) és önellátóak (jobb oldal, vastagon szedve), így a betegek különböző Katz osztályokba sorolhatók.
A betegek osztályozása funkcionális képességük szerint ill. hogy mennyire igényelnek segítséget:
A– mind a hat funkcióban independens.
B–egy kivétellel minden funkcióban independens.
C–önellátó, a fürdés és még egy funkció kivételével.
D–önellátó a fürdés, az öltözködés és még egy funkció kivételével.
E–önellátó a fürdés, öltözködés, WC használat és még egy funkció kivételével.
F–önellátó a fürdés, öltözködés, WC használat, közlekedés és még egy funkció kivételével.
G–mind a hat funkciót illetően dependens.
Egyéb–ha a beteg egyik csoportba sem besorolható.
FürdésNem szorul segítségre (amennyiben rendszeresen kádban fürdik, ki-és be tud szállni)Csak az egyik testrész mosdatásánál szorul segítségre (pl. hát, láb)Több testrész mosdatásánál segítségre szorul (vagy nem fürdik)ű
ÖltözködésSegítség nélkül teljesen felöltözködikSegítség nélkül teljesen felöltözködik, csak a cipőfűzőt nem tudja megkötniÖltözködésnél segítségre szorul, ill. részben, vagy teljesen csupaszon marad
WC használatSegítség nélkül kimegy a WC-re, megtisztálkodik, elrendezi a ruhákat (használhat járókeretet vagy kerekesszéket, használhat ágytálat vagy szoba-WC-t, melyet reggel kiürít)Segítségre szorul a WC-re való kimenetelnél, a törölközésnél vagy a WC használat utáni öltözködésnél, az ágytál vagy szoba-WC használatnálNem megy ki a WC-re
KözlekedésSzékből, ágyból segítség nélkül felkel (használhat segédeszközt, pl. járókeretet)Segítséggel kel fel az ágyból vagy a székből, ill. ül vagy fekszik leNem kel ki az ágyból
Széklet és vizelet visszatartásTeljesen kontrollálja a funkciókatEsetenként "baleset" vanEllenőrzés segítségével a széklet és a vizelet rendben van; katéteres vagy inkontinens
ÉtkezésSegítség nélkül eszikSegítségre szorul a hús felvágásánál az étel megvajazásánál, egyébként önmaga eszikSegítséget igényel az étkezésnél - részben vagy egészében - szondát, intravénás folyadékbevitelt alkalmaznak

26.3. táblázat - IADL skála (instrumental activities of daily living; eszközhasználat a napi tevékenységek során), Lawton

1. Telefon használat1Saját magától használja a készüléket; kinézi a számot és felhívja stb.
1Néhány jól ismert számot felhív
1A telefonhívásra válaszol, de maga nem szokott hívni 
0Egyáltalán nem használja a telefont 
2. Vásárlás1Minden szükségeset önállóan megvesz
0Csak apróságokat vásárol maga
0Minden vásárlásához kísérő szükséges 
0Teljesen képtelen vásárolni 
3. Főzés1Önállóan megtervezi mit eszik, megfőzi az ételt, tálal
0ha az alapanyagok rendelkezésre állnak, elkészíti a megfelelő ételeket
0Az előre elkészített ételt megmelegíti, de megfelelő diétát nem tart 
0Arra szorul, hogy az ételt elkészítsék és odaadják 
4. Takarítás1Alkalmi segítséggel (pl. "nehéz munka") rendben tartja a lakást
1Elvégzi a napi feladatokat, pl. mosogatást, ágy rendberakást
1A napi feladatokat elvégzi, de megfelelő szintű tisztaságot nem tud biztosítani 
1Segítségre szor a házimunkánál 
0Nem vesz rést a házimunkában 
5. Mosás1Teljesen mos magára
1Kisebb dolgokat kimos–öblít, zoknit, harisnyát stb.
0Minden mosást más kell, hogy megcsináljon 
6. Közlekedés0A tömegközlekedési eszközökkel önállóan jár, vagy kocsit vezet
1Taxival utazik, de a tömegközlekedést nem használja
1Ha útitársa segít, tömegközlekedést igénybe vesz 
0Más ember segítségével utazik taxival vagy kocsival 
0Egyáltalán nem utazik 
7. Saját gyógyszerelése1Megfelelő adagban és időben megbízhatóan beveszi a gyógyszereket
0Megbízhatóan beveszik az előre, külön adagokban kikészített gyógyszereket
0Nem képes önmagát gyógyszerelni 
8. Anyagi ügyek intézése1Az anyagi ügyleteit önállóan intézi (költségvetés, csekk írás, fizetés, bérlet és számla, bankba járás), számon tartja a bevételeket
1Elvégzi a napi kiadásokat, de a bank használatnál és a nagyobb kiadásoknál segítségre szorul stb.
0Képtelen kezelni a pénzt 

Demencia vizsgálat

  • A kognitív funkciókat pl. az MMSE (Mini-mental state examination) segítségével meg lehet mérni. A teszt nem specifikus demencia irányában: pl. az akut delírium a skálát érintheti. A teszt dysphasiásokon nem végezhető el.

Depresszió szűrés

26.4. táblázat - Geriátriai depressziós szűrő skála (GDS)

A betegnek szóló utasítás: Ezek a kérdések a napi életmódra és érzésekre vonatkoznak. Kérjük, válassza ki a legmegfelelőbb választ, hogy érezte magát az elmúlt héten. Felolvasom a kérdést, és kérem, válaszoljon "igen"-nel vagy "nem"-mel.
  Igen Nem
1. Alapvetően elégedett az életével?01
2. Sok tevékenységgel és érdeklődésével felhagyott?10
3. Érzi-e úgy, hogy az élet teljesen üres?10
4. Gyakran unatkozik?10
5. Reménykedik a jövőben?01
6. Zavarják-e azok a gondolatok, amelyek nem mennek ki a fejéből?10
7. Többnyire jó a hangulata?01
8. Fél-e attól, hogy valami rossz fog történni?10
9. Többnyire boldog?01
10. Érzi-e úgy, hogy nincs támasza?10
11. Ideges, nyugtalan?10
12. Inkább otthon marad, mint elmegy, hogy csináljon valamit?10
13. Gyakran fél-e a jövőtől?10
14. Érez-e a szokásosnál gyakrabban memóriazavart?10
15. Úgy gondolja, csodás élni?01
16. Gyakran levert, rosszkedvű?10
17. Érzi-e úgy, hogy elég szánalmas állapotban van?10
18. Sokat aggódik-e a múlt miatt?10
19. Érzi-e úgy, hogy az élet izgalmas?01
20. Nehéz-e új tervhez hozzáfognia?10
21. Úgy érzi, tele van energiával?01
22. Érzi-e, hogy reménytelen a helyzete10
23. Úgy gondolja-e, hogy a többi ember jobb helyzetben van?10
24. Gyakran izgatja-e magát apróságok miatt?10
25. Van-e gyakran sírhatnékja?10
26. Van-e koncentrációs zavara?10
27. Szeret-e reggel felkelni?01
28. Kerüli-e a társasági eseményeket?10
29. Könnyen hoz-e döntést?01
30. Olyan világos-e a tudata mint régen?01
Pontszám0–10Normális
11–00Enyhe depresszió
21–30Súlyos depresszió 

Irodalom

  • [1]Mahoney FI, Barthel DW. Functional evaluation: The Barthel index. Maryland State Med J 1965;14(2):61-5

  • [2]Katz S, Downs TD, Cash HR, Grotz RC. Progress in Development of the Index of ADL. Gerontologist 1970;10:20-9

  • [3]Lawton MP, Brody EM. Assessment of older people: self-monitoring and instrumental activities of daily living. Gerontologist 1969;9:179-86

  • [4]Yesavage JA, Brink TL, et al. Development and validation of a geriatric depression screening scale : a preliminary report. J Psychiatr Res 1982-83;17:37-49

  • [5]Mulligan R, Mackinnon A, Jorm AF et al. A comparison of alternative methods of screening for dementia in clinical setting. Arch Neurol 1996;53:532-6. Comment in: ACP J Club 1997 Jan/Feb:20