Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Gyermekkori fejfájás

Gyermekkori fejfájás

ebm00672

Alapszabályok

  • A kezelés alappillérei a részletes kórtörténet felvétele, a klinikai vizsgálat, a megfelelő gyógyszer kiválasztása és a kielégítő utánkövetés.

  • Az idegrendszer képalkotó vizsgálata megfontolandó kis gyermekekben, rövid fejfájásos kórtörténet esetében, és akkor, ha a gyermek hány, vagy kóros klinikai eltérései vannak.

Elsődleges vizsgálatok

  • Alapos kórtörténet

    • Iskola és barátok. A fejfájás gyakrabban fordul elő az iskola kezdésekor.

    • Szabadidős elfoglaltságok

    • Étkezési és alvási szokások

    • A gyermek általános reakciója a stresszhelyzetekre

    • A fejfájás családon belüli előfordulása

    • Egyéb megbetegedések és gyógyszerek

  • Alapos testi és idegrendszeri vizsgálat

    • Vérnyomásmérés

    • Látásvizsgálat és szemfenékvizsgálat

    • A növekedés ellenőrzése növekedési görbék segítségével

    • Kisebb gyermekekben a fejkörfogat ellenőrzése növekedési görbe segítségével

  • Az arcüregek vizsgálata (ultrahang vagy röntgen), főleg, ha a gyermeknek légúti allergiás panaszai, vagy visszatérő fertőzései vannak.

  • Serum CRP (és vörösvérsejt süllyedés), ha a gyermeknek fertőzésre utaló tünetei vannak.

További vizsgálatok

  • A fejfájással jelentkező legtöbb gyermeket az elsődleges ellátásban is gondozhatjuk, ha az állapotukra megfelelő figyelmet fordítunk.

  • Ha a fejfájás rövid ideje áll fenn, a beteget néhány hónapig ajánlatos megfigyelni, hogy a panaszok nem fokozódnak-e.

  • A computer tomograph vagy mágneses rezonancia vizsgálatok indikációi:

    • éjszaka vagy reggel jelentkező fejfájás, melyet hányás is kísérhet, vagy a hányás a fejfájás nélkül következik be

    • a fejfájás kapcsán tudatzavar lép fel

    • progresszív fejfájás (néhány hét vagy hónap alatt)

    • a gyermek viselkedésének vagy hangulatának megváltozása

    • fejlődésbeli vagy növekedésbeli elmaradás

    • kóros klinikai tünetek (kancsalság, látásélesség csökkenés, látótérkiesés, kettőslátás, elmosódott papilla, nyelési nehézség, egyensúly- vagy koordinatiós zavar, vagy clonusos ínreflexek)

  • Az alábbi esetekben is mérlegelendő képalkotó vizsgálat végzése

    • 5 év alatti életkor

    • fizikai aktivitás vagy köhögés fokozza a fejfájást

  • Szemészeti konzílium

    • indokolt lehet, ha rejtett kancsalság vagy töréshiba gyanúja merül fel

  • Fogászati vizsgálat

    • fog- vagy állkapocsfertőzések, harapáshibák eszközös korrekciója

  • EEG

    • indokolt, ha epilepsiára van gyanú

Migrén

  • Gyakran az iskolaelőkészítő vagy az iskola kezdet során indul. Iskoláskortól a migrén és a fejfájás előfordulása egyenletesen növekszik a kora kamaszkorig.

  • Jelentős az örökletes tényezők szerepe.

  • Típusos roham esetén a gyermek kifejezetten beteg benyomást kelt, sötét, csendes szobában érzi jól magát, és nem akar játszani. A roham elmúltával a gyermek gyakorlatilag rendbejön.

  • Gyermekkori migrénben előfordulhat látászavar, beszédnehézség, érzészavar vagy bénulás is. Ha a rohamhoz aura, vagy kóros idegrendszeri tünetek társulnak, akkor ezek a rohamot mindig megelőzik, és a fejfájás megjelenésével megszűnnek. Epilepsziában és agydaganatokban az idegrendszeri tünetek és a fejfájás egyszerre lépnek fel.

  • A rohamok éjszaka is jelentkezhetnek. Ezekben az esetekben általában indokolt képalkotó vizsgálatot végezni a fokozott koponyaűri nyomás kizárására.

  • A rohamok maximális gyakorisága általában heti két alkalom. A naponkénti fejfájás nem jellemző a migrénre.

  • A kórismét kizárásos alapon és a megfelelő utánkövetés során állíthatjuk fel.

Tenziós fejfájás

  • A tenziós fejfájást a nyakizmok folyamatos összehúzódása váltja ki, általában psychés vagy fizikai stesszhez kapcsolódóan. A fejfájás sokszor lassacskán alakul ki, főleg az iskola után, a délután vagy az este folyamán. A pihenés enyhíti a tenziós fejfájást.

  • Tenziós fejfájás olyan gyermekekben is felléphet, akiknek típusos migrénes rohamaik is vannak. A migrént és a tenziós fejfájást nem mindig lehet élesen elkülöníteni egymástól.

  • A hétvégék és szabadságok ideje alatt ritkán jelentkezik roham.

  • A nyugalom és a pihenés általában többet segít, mint a gyógyszerek.

Egyéb típusú fejfájások

psychogen fejfájás

  • Naponta jelentkezik, nehezebben körülírható, és nem befolyásolja annyira a normális aktivitást, mint a migrén vagy a tenziós fejfájás.

  • A fejfájással összefüggésben gyakran súlyos psychés problémák mutathatók ki, mint pl. iskolafóbia, depresszió és álmatlanság.

  • Gyakran hosszú távú szaksegítségre van szükség.

Szemészeti vagy fogászati eredetű fejfájások

  • A rejtett kancsalság és a töréshibák homlok- és a halántéktáji fejfájást okozhatnak, mely megszűnik, miután a gyermek szemüveget kap.

  • A fogszabályozó naponta jelentkező fejfájás oka lehet, mely a készülék eltávolításával megszűnik.

  • Fogászati vizsgálat indokolt, ha a fogait csikorgató vagy harapási rendellenességben szenvedő betegnek naponta jelentkező akár enyhe, vagy gyakori fejfájása van.

Arcüreggyulladás

  • A fejfájás gyakran a homlok vagy az orcák területén jelentkezik, de generalizált is lehet.

  • Néha a fertőzés egyéb tünetei alig találhatók meg.

Agydaganatok és az agyfolyadék keringésének zavara

  • A rosszindulatú koponyaűri daganatok miatti fejfájás általában gyorsan súlyosbodik és nem okoz differenciáldiagnosztikai problémát.

  • A jóindulatú koponyaűri daganatok (gyakran a hátsó koponyagödörben és a középvonalban) az emelkedett koponyaűri nyomásból adódóan már a kórisme felállítása előtt 1–2 évvel panaszokat okozhatnak.

  • Az aqueductus elzáródása következtében lassan kialakuló hydrocephalus a második vagy harmadik életév után fejfájáshoz vezethet.

  • A fokozott koponyaűri nyomás tünetei:

    • reggel vagy a délelőtt folyamán jelentkező fejfájás, reggeli hányás

    • kancsalság, egyensúlyzavar.

  • A sella területén növekvő daganat növekedési elmaradáshoz vezethet.

Alvási apnoe

  • Lásd ebm00678 .

  • A folyamatos horkolás a garat és a légutak területén lévő elzáródásra utal.

  • Az éjszakai oxigénhiány következtében napközben fejfájás, reggeli fáradtság és koncentrációzavar jelentkezhetnek.

  • Indokolt az orrmandulák, esetleg a garatmandulák eltávolítása is.

Ismeretlen eredetű koponyaűri nyomásemelkedés (pseudotumor cerebri)

  • A koponyaűri nyomás annak ellenére emelkedett, hogy az agyfolyadék keringése akadálytalan és térfoglaló folyamat sincs 9 .

  • A kamrák normális méretűek, és lumbálpunkcióval emelkedett az agyfolyadék nyomása.

  • Papilla ödéma

  • Ismert kóroki tényezők az elhízás, a tetracyclin és számos hormonális eltérés. A kiváltó ok gyakran ismeretlen marad.

  • Ha ismert a kiváltó ok, először ezt kell rendezni. Gyógyszeres kezelése: acetazolamid, glycerol és furosemid.

Nem gyógyszeres kezelés

  • A gyermeket és a szülőket megnyugtatja, ha tájékoztatjuk őket, hogy súlyos betegségről nincs szó.

  • Stressz, éhezés, fáradtság, fény- és hanginger, fejet ért trauma (pl. labdajáték közben) migrénes rohamot válthat ki.

  • Tanácsos a szülőknek fejfájásnaplót vezetniük, mert így a fejfájás lehetséges okára fény derülhet.

  • A rendszeres testmozgás hasznos lehet.

  • Túl magasak lehetnek a szülőknek, vagy a gyermeknek saját magával szemben támasztott teljesítmény-elvárásai, a csalódást viszont sokszor rosszul viselik. Ezekben az esetekben szükség lehet tanácsadásra is, hogy a családnak reálisabb elvárásai legyenek az iskola és a szabadidős elfoglaltságok tekintetében.

  • A kezelésben fontos szerepet kap az elegendő alvás, a rendszeres étkezés és a felesleges sietség kerülése.

Gyógyszeres kezelés

  • Ha a panaszok folyamatosan befolyásolják a mindennapi életet, gyógyszeres kezelésre van szükség.

  • A kezeléssel kapcsolatos leggyakoribb probléma az elkésett gyógyszerbeadás és a túl alacsony dózis.

A migrénes roham kezelése

  • Kellő mennyiségű gyógyszert kell adni, és szükség esetén az adagot egy órával később meg kell ismételni.

  • Az oldott tablettáknak és oldatoknak a hagyományos tablettákénál jobb a felszívódása.

  • Hányás esetén kúpot is adhatunk.

  • A hányinger- és hányáscsillapító szerek elősegíthetik a fájdalomcsillapítók felszívódását. Ritka mellékhatásként extrapyramidalis és dystoniás mozgászavarok léphetnek fel, melyek a gyógyszer abbahagyása után elmúlnak.

  • Lásd a Táblázatot (21.2. táblázat - A migrénes roham kezelése gyermekkorban) .

  • Az újabb, igen specifikus migrén ellenes gyógyszereket gyermekkorban még nem alkalmazzák.

21.2. táblázat - A migrénes roham kezelése gyermekkorban

Gyógyszer
  • Egyszeri adag

  • mg/kg

A legnagyobb megengedett adag mg/kg/napA gyógyszer bejuttatásának módja
Fájdalomcsillapítók
Paracetamol10–1560Oldat, oldódó tabletta, tabletta, kúp
Ibuprofen10–2040Oldat, oldódó tabletta, tabletta, kúp
Ketoprofen2.55Tabletta/kapszula, kúp
Naproxen5–710–15Oldódó por, oldat, tabletta, kúp
    
Hányinger- és hányáscsillapító szerek
Metoclopramid0,15–0,300,5–1,0Oldat, tabletta, kúp
Prochlorperazin0,10–0,300,4–0,5Tabletta, kúp

A migrén megelőzésére alkalmas szerek

  • Adásuk indokolt, ha a rohamok súlyosak, vagy havonta többször jelentkeznek.

  • A propranolol adagja 2–4 mg/kg/nap a carbamazepint és a valproátot az epilepsziában alkalmazott adagban adjuk.

  • A megelőző kezelés maximális időtartama egyszerre 6 hónap.

Lásd a hivatkozásokat 1 , 2 , 3 , 4 , 5

Vonatkozó bizonyíték

  • A gyermek- és serdülőkori idült fejfájás súlyosságát és gyakoriságát hatásosan csökkentik a psychológiai kezelések, elsősorban a relaxáció és a cognitiv viselkedésterápia.

Irodalom

  • [1]Bille B. Migraine in childhood: a 30 years follow-up. In: Headache in children and adolescents. Pages 19-26. Lanzi G, Balottin U, Cernibori A. (Eds). Int Cong Ser 833. Exerpta Medica, Amsterdam 1989

  • [2]Hockaday JM. Management of migraine. Arch Dis Child 1990;65:1174-6

  • [3]Igarashi M, May W, Golden G. Pharmacologic treatment of childhood migraine. J Pediatr 1992;120:653-7

  • [4]McGrath M, Masek B. Biobehavioral treatment of headache. In: Pain in infants, children, and adolescents. First edition, pages 555-60. Schechter NL, Berde C, Yaster C. (Eds). Williams & Wilkins, Baltimore 1993

  • [5]Sillanpää M, Aro H. Epidemiology of headache in childhood and adolescence. In: Juvenile headache. Etiopathogenesis, clinical diagnosis and therapy. Pages 99-104. Gallai V, Guidetti V. (Eds). Int Cong Ser 969. Exerpta Medica, Amsterdam 1991

  • [6]Anttila P, Metsahonka L, Sillanpaa M. School start and occurence of headache. Pediatrics 1999;103:e80.

  • [7]Hermann C, Kim M, Blanchard EB. Behavioural and prophylactic pharmacological intervention studies of pediatric migraine: an exploratory meta-analysis. Pain 1995;60:239-56

  • [8]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-950740. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [9]Digre K. Not so benign intracranial hypertension. BMJ 2003;326(22):613-614