Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Hasűri sérülések és vérzés gyermekkorban

Hasűri sérülések és vérzés gyermekkorban

ebm00670

Alapelvek

  • Feltételezett zsigeri károsodás esetén (a törzs tüneteket okozó zúzott sérülése), a gyermeket mindenképp kórházba kell utalni.Ennek megfelelően minden gyermeket kórházban kell megfigyelni, aki megelőző agyrázkódás nélkül hány.

  • Gyermekkorban nem ritka a zsigeri szervek vérzése. Olykor viszonylag kis trauma, például bicikliről való leesés után is kialakul vérzés. Amennyiben lehetősége van rá, az ügyeletes háziorvos is kereshet ultrahang segítségével szabad hasűri folyadékot, hacsak a gyermeket a panaszok és a baleset formája alapján nem utalják már eleve kórházba.

Panaszok

  • A vérzés tünetei gyermekkorban mások, mint felnőttkorban.

  • Az alacsony vérnyomás és a szapora pulzus mint az arteriás elégtelenség tünete nincs mindig jelen a hypovolaemiás gyermekeknél, azonban a jelentős vérveszteség mindig rossz perifériás keringéssel jár. Ennek megfelelően a sérült gyermek állapotának megítélésére figyeljük meg a végtagok hőmérsékletét, a bőr sápadtságát és a gyermek hangulatát.

  • A hűvös kezek és lábak, a zöldes-szürke bőrszín és az izgatottság adrenalis hyperactivitasra utalnak, mely normalizálhatja a vérnyomást és így elfedheti a hypovolaemiát.

  • A belső vérzés kórisméje fizikális vizsgálaton alapul. A vérzés nyomonkövetésére alkalmazható a haematocrit-érték. Az egyszeri haematocrit-meghatározás sokszor nem segít a vérzés felismerésében. A fehérvérsejtszám korrelál a vérzés súlyosságával.

Kezelés

  • A belső vérzések ellátásában alapvető a gyermek gyors beszállítása olyan intézménybe, ahol a sebészeti beavatkozás lehetőségei adottak ("gázpedál terápia").

  • Első ellátásként fiziológiás sóoldatot infundálhatunk, amennyiben késlekedés nélkül lehetőség van vénabiztosításra. Az intraossealis infúzió jó alternatíva sürgősségi állapotokban: a tibia proximalis részén vastag tűt szúrjunk a velőűrbe.

  • A tüneteket mutató gyermek keringő vérvolumenének nagyjából egynegyedét elveszítette (20 ml/ttkg). Legalább ezt a mennyiséget pótolhatjuk gyors sóinfúzióval anélkül, hogy a teljes veszteség pótlására törekednénk.

  • A bőr hőmérsékletének és a vizelet mennyiségének megfigyelésével követhetjük, hogy megfelelő mennyiségű-e a folyadékpótlás. Cél az 1 ml/ttkg/óra vizeletmennyiség elérése. Amennyiben a légzésszám növekedését észleljük, a folydékbevitel túl gyors.Nem kell arra törekednünk, hogy a systolés vérnyomás értéke elérje a normál tartományt.