Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A koraszülött

A koraszülött

ebm00592

Meghatározások

  • Koraszülötteknek" nevezzük azokat a gyermekeket, aki a 37. terhességi hét előtt születnek. A koraszülöttek súlya általában nem éri el a 2500 g-ot, ezért az alacsonyt súlyt is a koraszülöttség kritériumai közé sorolhatjuk. Egy koraszülött lehet kisebb ("small for gestational age", SGA), normális ("appropriate for gestational age", AGA) vagy nagyobb ("large for date") súlyú a többi újszülötthöz képest. (A fordító megjegyzése: Ezt Magyarországon másként tanítják, miszerint a koraszülöttség csak az időtől függ, a születési súlytól nem. Az időre született, de kis súlyú újszülött esetében intrauterin sorvadásról beszélnek.)

  • Egy nagyon koraszülött gyermek 1500 g-nál is kisebb súlyú. A legtöbb probléma az 1000 g alatti újszülötteknél adódik ("extrém koraszülött gyermekek").

  • A módosított életkorta megtermékenyítés becsült dátumától számítjuk, melyre a kora terhességben végzett ultrahang-leletből vagy az utolsó menstruatio idejéből következtethetünk. A módosított életkor jobban kifejezi a biológiai kort, mint a naptári életkor. A koraszülött gyermek fejlettségét a biológiai életkorhoz viszonyítjuk, amennyiben a két kormeghatározás közötti különbségnek gyakorlati jelentősége van. Ha egy gyermek a 28. terhességi hét előtt született, 1–2 éves koráig érdemes átszámítani az életkorát, de erre 3 éves korától már nincs szükség.

Növekedés

  • A koraszülött növekedését a módosított életkorhoz viszonyítva adjuk meg.

  • Beszerezhetők olyan növekedési grafikonok, melyek időtengelye a várható terminus előtt két hónappal kezdődik. Ilyen grafikonok segítségével nyomon követhetjük a súlyfejlődést, amit jobb önmagában, mint a - legalábbis ebben az életkorban - bizonytalan magasság függvényében megadni.

  • A még korábbi növekedés értékeléséhez intrauterin növekedési grafikonokat használunk 1 .

  • A születéskor 1500 g-nál nagyobb súlyú gyermekek egyenletesen növekednek a születési súly elérése után is (10–14. napon).

  • A nagyon koraszülött gyermekek fejlődése szinte mindig retardált a születés utáni suboptimalis körülmények miatt. Amint az újszülött megfelelően táplálhatóvá válik, kiegyenlítő növekedés indul meg ezekben és az intrauterin fejletlen ("small for date") gyermekekben is. A kiegyenlítő növekedés elmaradása jelzi a továbbra is fennálló táplálási problémát, működési zavart vagy alapbetegséget.

Táplálás

Energia, fehérjék, ásványi anyagok

  • A koraszülöttek növekedése gyorsabb, mint a terminusban született gyermekek magzati fejlődése. Ezért a koraszülöttek súlyhoz viszonyított tápanyag- és energia-szükséglete nagyobb az első hetekben és hónapokban a terminusban született gyermekekéhez képest. A kiegyenlítő növekedés fokozott tápanyag- és energia-felhasználásal jár. Az anyától szerzett raktárak hamar kimerülnek. Légzési problémák megelőzése céljából esetleg meg kell szorítani a folyadékbevitelt, akár a súlyarányos mennyiség felére is.

  • Az 1800 g súlyú újszülöttek jól fejlődneka terminusban született gyermekekéhez hasonló diéta mellett.

  • A nagyon koraszülött gyermekeknél speciális táplálásra van szükség: a kórházban és a hazabocsátást követően a "terminus" illetve 300–3500 g eléréséig az anyatejet fehérjékkel és ásványi anayagokkal vagy speciális koraszülött tápszerekkel kell dúsítani, melyek több energiát, fehérjét és nyomelemet tartalmaznak, mint a hagyományos tápszerek. Ezeket a tápszereket pótláshoz is használhatjuk anyatejes táplálás mellé. E tápszerek alkalmazásához a kórházban kell a szülőknek eligazítást kapniuk.

Vas

  • A koraszülöttek vas-szükséglete nagyobb, mint a terminusban született gyermekeké, mert vérvolumenük és vasraktáraik kisebbek, de relatív növekedésük gyorsabb. A vas nagyobb része a terhesség utolsó heteiben kerül át az anyából a magzatba. A koraszülöttek teljes vasfelvételét a születési súly alapján határozhatjuk meg:

    • Születési súly <1 000 g: 4 mg/kg/nap

    • Születési súly 1 000–1 500 g: 3 mg/kg/nap

    • Születési súly 1 500–2 500 g: 2 mg/kg/nap

    • vagy vaspótlás 2 mg/kg/nap és maximálisan 15 mg/kg/nap.

  • További vaspótlásra van szükség 12—15 hónapos korig. Adjunk írásbeli tájékoztatást a szülők kezébe. Ha a gyermek vasoldatot kap, és már vannak fogai, különleges figyelmet kell fordítani a fogápolásra.

Vitaminok

  • A koraszülöttek vitaminraktárai kicsik, ezért az első hetekben több vitamint igényelnek a gyors növekedés miatt. A D-vitamin szükséglet azonbannem különbözik a normálistól: 400 NE/nap. Két éves korig több D-vitaminbevitelre van szükség, hogy megelőzzük a rachitis kialakulását. A nagyon sötétbőrű gyermekek akár 5 éves életkorukig is pótlásra szorulnak Finnországban.

  • Speciális A-, B 12 és E-vitamint, valamint fólsavat tartalmazó készítmények vásárolhatók koraszülötteknek.

  • A vitaminszükséglet az anyatejes vagy tápszeres táplálástól függ.

    • Anyatejes gyermekek

      • Egy speciális vitamin készítmény koraszülötteknek.

      • D-vitamin 2 éves korig még nyáron is.

    • Speciális koraszülötteknek készült tápszerrel táplált gyermekek

      • Egy speciális vitamin készítmény koraszülötteknek.

      • Adjunk normális adag D-vitamint, ha a D-vitamint tartalmazó tápszer mennyisége < 400 ml/nap, csökkentsük a dózist, ha a bevitel 400–1000 ml/nap.

      • Kórházi tanácsadás a többi vitamin pótlásáról.

További ételek

  • A gyermek 4 hónapos korában kapjon más ételeket - a terminusban született gyermekekhez hasonlóan. A megfelelő táplálás biztosításához a nagyon koraszülött gyermekeknek, különösen az 1000 g-nál kisebb súllyal születettek számára, korábban, már 3–3,5 hónaposan kezdjünk el más ételeket kóstoltatni.

Védőoltások

  • A BCG oltást rendszerint 2 kg súly elérése után adjuk be.

  • A többi kötelező oltást a naptári kor alapján kapják meg (és nem a módosított életkor szerint).

Betegségek

  • A koraszülöttek egy éves korukig gyakrabban szorulnak orvosi ellátásra, mint a terminusban született kortársaik. Minél kisebb a gyermek, annál több orvosi ellátásra van szüksége. Leggyakrabban légúti fertőzés, inguinalis sérv miatt vagy rehabilitatio végett keresik fel az orvost.

Bronchopulmonalis dysplasia (BPD)

  • A BPD olyan chronicus tüdőbetegség, melyet az oxygen és gépi lélegeztetés idéz elő a koraszülöttekben. A BPD általában 4 hetes életkor vagy a 36. terhességi hét előtt jelentkezik.

  • Feltűnő klinikai tünetek a szörtyzörej, nehézlégzés és megnyúlt kilégzés,valamint az elhúzódó oxigén-dependencia.A diagnózis felállításában segítenek a mellkas röntgen felvételen látható típusos elváltozások és a típusos kórelőzmény.

  • A legsúlyosabb esetekben a gyermekek inhalatios corticosteroidokat kapnak, és acut fertőzés alatt bronchodilatatorokat is. Amikor eleinte diureticumokat is adunk, azokat a hazabocsátás előtt célszerű elhagyni, és a folyadékmegszorítást felfüggeszteni. Gondoskodjunk elégséges táplálásról. A BPD-s újszülöttek gondozását a kórház szervezze meg.

Sensoros zavarok

  • A koraszülött gyermekek terápiája gyakran magában hordozza a süketség kialakulásának kockázatát. Bizonyos hallászavarok csak későn jelentkeznek, ezért ezeknek a gyermekeknek a hallását gondosan ellenőrizzük. Újabb módszereket, mint pl. otoacusticus emissioés agyalapi kiváltott potenciál mérését fejlesztették ki arra a célra, hogy a speciális nyomonkövetést igénylő gyermekeket kiszűrjük, és időben felfedezzük az esetleges halláskárosodást.

  • Manapság a retinopathia igen kevés koraszülöttet érint, kockázata legnagyobb a 27. hét előtt született gyermekekben. A koraszülöttség mellett az oxygenterápia is hajlamosít retinopathiára. Minden 32. hét előtt született újszülött retinopathia szűrését végezzük el a kórházban. A legsúlyosabb eseteket laserrel vagy cryoterápiával kezeljük. Enyhe retinopathia később rövidlátást eredményezhet. Kancsalság sokkal gyakrabban fordul elő koraszülöttekben, mint a terminusban születettek között.

Psychomotoros fejlődés

  • Az idegrendszer fejlődését a megszokott módon ellenőrizzük. Az első 18 hónapban a módosított életkort használjuk a fejlettségi szint meghatározásához; a 30. hét előtt születettekben 18-24 hónapos korig alkalmazzuk ezt a számolást, a később születettekben hamarabb térünk át a hagyományos kormeghatározásra. A nyilvánvaló fejlődési rendellenességek különleges szakellátást és kivizsgálást igényelnek.

  • A nagyon koraszülött gyermekek ismert betegsége a cerebralis bénulás, főleg diplegia. Az 1500 g-nál nagyobb súllyal, illetve 30. hét után született gyermekekben lényegesen kevesebb idegrendszeri zavar fordul elő. A cerebralis bénulások többsége azonban nem a koraszülöttséghez kötődik.

  • Figyelem- és kognitív zavarok szintén gyakoribbak koraszülettekben, mint a terminusban született gyermekekben. Az 1000 g alatti súllyal született gyermekek egyharmada az iskolában speciális támogatást igényel.

  • A fokozott kockázat ellenére még az 1500 g alatti születési súlyú újszülöttek többsége is normálisan fejlődik.

Vonatkozó bizonyítékok

  • Ne korlátozzuk a szoptatást egy merev időbeosztással, mert az első napokban a négy óránkénti etetésnek számos hátránya van.

  • Prophylacticus surfantans significansan csökkenti az újszülöttkori mortalitást a tünetek jelentkezésekor kezdett kezeléshez képest..

  • Nincs látványos eredménye a koraszülöttség megelőzését célzó nevelési programoknak.

  • Úgy tűnik, hogy a fokozott anyai gondoskodás, az anyával való állandó testi kapcsolat ("kangaroo mother care" - "kenguru anyai gondoskodás") segítségével javulnak az alacsony súllyal született gyermekek túlélési esélyei a fejlődő országokban.

Irodalom

  • [1]Niklasson A, Ericson A, Fryer JG, Karlberg J, Lawrence C, Karlberg P. An update of the Swedish reference standards for weight, length and head circumference at birth for given gestational age. Acta Paediatr Scand 1991;80:756-62

  • [2]Renfrew MJ, Lang S. Feeding schedules in hospitals for newborn infants. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000090. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [3]Morley CJ. Systematic review of prophylactic vs rescue surfactant. Arch Dis Child 1997;77(special issue SI):70-74

  • [4]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-971032. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [5]Hueston WJ, Knox MA, Eilers G, Pauwels J, Lonsdorf D. The effectiveness of preterm-birth prevention educational programs for high-risk women: a meta-analysis. Obst Gynecol 1995;86:705-712

  • [6]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-952921. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software