Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Metabolikus-X szindróma (MBS)

Metabolikus-X szindróma (MBS)

ebm00498

Cél

  • A kettes típusú diabetes, a cardiovasculáris megbetegedések (hypertensio, ischaemiás szívbetegség, stroke, claudicatio) és az Alzheimer betegségelsődleges és másodlagos prevenciója.

Az MBS definíciója és tünetei

  • Az MBS diagnózisába több inzulin-rezisztenciával járó rizikótényező tartozik, így az elhízás, a centrális adipositás, a megnövekedett szimpatikus aktivitás, a hypertenzió, hypertrigliceridaemia, az alacsony HDL-cholesterin szint, a kóros cukoranyagcsere, a hyperinsulinaemia és a microalbuminuria 1 , 2 .

  • A rizikófaktorok halmozódása a cukorbetegség és a cardiovasculáris megbetegedések irányában magasabb kockázatot jelent, mint egyetlen rizikófaktor önmagában.

  • Inzulin rezisztencia esetén a zsír- és izomszövet, valamint a máj inzulinra adott biológiai válasza csökkent, ez pedig a rizikófaktorok halmozódásához ill.az egyén vonatkozásábanegyidejű megjelenésükhöz vezet 2 .Az inzulin rezisztenciahalmozódása, a kompenzatórikus hyperinzulinaemia és dyslipaemiaképezik a szindróma anyagcsere magvát.

Az MBS jelei

  1. Családi halmozódáslegalábbegy közvetlen felmenőnél 2 típusú diabetes.

  2. Elhízás: test-tömeg index (BMI) >= 30 kg/m2.A kiszámításhoz lásd a programot.

  3. Centrális adipositás:csípőmedence arány (WHR)>=1.00 férfiakon>=0.88 nőkön.

  4. Hypertensio: a systolés vérnyomás 140 Hgmm, vagy magasabbés/vagy a diastolés vérnyomás 90 Hgmm, vagy magasabb, vagyantihypertensiv kezelést alkalmaznak

  5. Hypertrigliceridaemia: az éhgyomri szérum triglicerid>=1.70 mmol/lA HDL-cholesterin:

  6. < 1.00mmol/lférfiban,1.20 mmol/lnőben

  7. Kóros cukoranyagcsere (csökkent glukóz tolerancia vagy 2-típusú diabetes a WHO kritériumok szerint)

  8. Hyperurikaemia: éhgyomri szérum húgysav >=450 µmol/lférfiban,>=340 µmol/lnőben.

  9. Hyperinsulinaemia:>= 78pmol/l(>= 13.0 mU/l)

  10. Microalbuminuria >= 20 mg/24 óra

  • Alvási apnoe és Alzheimer betegség is társulhat MBS-hez.

  • Hivatkozások 1 , 3

Nemzeti cholesterin oktatási program: Felnőttekre vonatkozó kezelés, III kritériumok

  • A metabolikus szindróma diagnózisa felállítható, ha 3 vagy több rizikófaktor jelen van:

    • Éhgyomri vércukor szint >= 6.1 mmol/l

    • Vérnyomás >= 130/85 Hgmm

    • Szérum triglicerid >= 1.7 mmol/l

    • Szérum HDL-cholesterin < 1.0 mmol/l (férfi); < 1.3 (nő)

    • Hasi elhízás (csípőkörfogat >102 cm (férfi) > 88 cm (nő)

Diagnózis

  • Centrális típusú elhízásaz MBSlegjellegzetesebbvonásateristic sign of MBS 4 (az MBS extrém ritka soványaknál).

  • Az MBS diagnózisát fel lehet állítani az anamnézis, az anthropometriás mérések, a vérnyomás és a

    • szérum lipid szintek

    • a vér vagy plazma cukorszint (2 órás tolerancia teszt vagyis: vércukorszint étkezés után 2 órával, ha az éhgyomri vércukor szint normális) alapján

    • a szérum húgysav szintet magas vérnyomás, obesitás vagy egyértelmű centrális típusú adipositás esetén kell vizsgálni.

  • Valószínű metabolikus szindróma; legalább három (bármelyik három) fennáll a fenti eltérések közül 1 , 2 , 5

  • Egyértelmű metabolikus szindróma: dyslipaemia áll fenn (hypertrigliceridaemia és/vagy alacsony HDL-cholestrin) és egyidejűleg legalább egy a 7–10 eltérés közül. 2 , 5

  • Az éhgyomri inzulin szint és a mikroalbuminuria meghatározása csak akkor szükséges, ha ez az adat a kezelést befolyásolni fogja (antihypertensiv kezelés stb.)

  • A C-peptid szint a pancreas inzulin elválasztási képességére utal, és krónikus hyperinzulinaemiában gyakran emelkedett. Emellett viszont nem annyira megfelelő az inzulin rezisztencia kimutatására, mint az éhgyomri plazma inzulin szint.

Prevalencia

  • Egy finn felmérés során a 40-55 évesek közt az MBS prevalenciája férfi populációban 17%-nak (95%, SD:13–20%) és a nőiben 7%-nak (95%, SD:6–11%) bizonyult. 5 . Az MBS prevalenciája statisztikailag szignifikáns (p < 0.01) módon magasabb volt férfiaknál, mint nőknél.

  • A magas vérnyomásban szenvedők felében hyperinzulinaemia és inzulin rezisztencia áll fenn 3 . A középkorú finn hypertoniás népességben az MBS prevalenciája férfiban 35%, nőben 25%, férfiaknál a prevalencia szignifikánsan (p < 0.01) magasabb 6 .

  • Centrális obesitás esetén (ha a BMI egyidejűleg >= 30 kg/m2és a WHR > 1.00 férfiban ill. > 0.88 nőben) az MBS prevalenciája férfiak közt 55%, a női populációban 40%. Nem kövér személyeken, ha nincs centrális adipozitásuk, az MBS prevalenciája csupán 2–4% 5 .

Kezelés

  • Az alap kezelés sohasem gyógyszeres (Lásd: ebm00489) .

Nem-gyógyszeres kezelés

  • Hivatkozások 7 , 8 , 9

  • A fizikai aktivitás növelése

  • Fogyás

  • Az étkezési szokások megváltoztatása, a rostdús ételek fogyasztásának növelése és a zsírbevitel (különösen a telített zsíré) valamint a gyorsan felszívódó (magasan finomított) szénhidrátok fogyasztásának csökkentése.

  • A dohányzás elhagyása

  • Ne fogyasszon több alkoholt, mint napi 2 ital

Gyógyszeres kezelés

  • MBS-re kell gondolni a hypertensio, a 2-típusú diabetes és a koszorúsér betegség kezelésénél és megelőzésénél.

  • Ha hypertoniában MBS is fennáll, lényeges, hogy ne adjunk nem-szelektív béta blokkolót és nagy adagban diuretikumot, mert ezek a szerek az inzulin rezisztenciát rontják. Mindemellett koszorúsér betegségben vagy myocardiális infarctust követően a béta-blokkolók adására szükség lehet. Magas vérnyomás esetén az alábbi szerek adhatók

    • szuperszelektív béta-blokkolók, melyek egyértelműen nem hatnak az inzulin érzékenységre

    • ACE gátlók

    • alfa 1 receptor blokkolók

    • calcium antagonisták

    • angiotenzin II receptor antagonisták (losartan, valsartan, eprosartan, candesartan).

  • Amennyiben a hypertrigliceridaemia ismételten > 5,0 mmol/la nem-gyógyszeres dyslipaemia kezelés mellett fibrátokat kell adni. Koszorúsér betegségben a kezelést már akkor is el kell kezdeni, ha a trigicerid szint több, mint 2,3 mmol/lés az össz-cholesterin/HDL-cholesterin arány 5-nél nagyobb, vagy a HDL cholesterin 0.9 mmol/l-nélkisebb 10 , 11 .

  • Az inzulin rezisztenciát helyreállíthatja biguanid, acarbose vagy guar adása, így ezek kjönnek elsőként szóba a 2-típusú diabeteses beteg kezelésére.

  • Orlistat vagy sibutramin lehet szükséges, ha a BMI > 30 kg/m2. Ezek a szerek testsúlycsökkentők, különösen a zsírszövet mennyiségét mérséklik.

  • A thiazolidinedionok (rosiglitazon, pioglitazon és a rokon vegyületek) érzékenyítenek az inzulin hatása iránt, és szerepük lehet az MBS-hez társulócukorbetegség kezelésében.

Követés

  • Fontos a beteg motiválása, hogy az életmódján a lehetséges változtatásokat megtegye.

  • Ha a beteg gyógyszert kap (vérnyomáscsökkentőt, antilipaemiás szert stb.), belgyógyásznak kell gondoznia a beteget. Gyakran fontos motiváció a beteg számára a rendszeres kontroll.

  • Azokat a betegeket, akik nem részesülnek gyógyszeres kezelésben, gondozó nővér kell, hogy kövesse - abból a célból, hogy biztosítsuk az életmód változtatásra a motivációt - mégpedig a BMI, WHR, vérnyomás, vérzsír, és éhgyomri vércukor szükség szerinti kontrolljával. Ha a vérzsírok kóros értéket mutatnak, 2 órás vércukor terhelést kell végezni. Konzultálni kell orvossal,

    • ha a vérnyomás ismételten > 160/95 Hgmm

    • az össz-cholesterin:HDL-cholesterin arány > 5

    • ha az éhgyomri triglicerid szint ismételten >= 2.3 mmol/l

    • az éhgyomri vércukor >= 7.8 mmol/l és

    • a betegnek egyéb megbetegedésre utaló tünetei jelentkeznek (köszvény stb.)

Vonatkozó bizonyítékok

  • Csökkent glukóz tolerancia esetén az acarbose kezelés mérsékli a cardiovasculáris események és a hypertensio incidenciáját .

Irodalom

  • [1]Reaven GM, Banting Lecture 1988: Role of insulin resistance in human disease. Diabetes 1988;37:1595-607

  • [2]Laakso M. The possible pathophysiology of insulin resistance syndrome. Cardiovascular Risk Factors 1993;1:55-66

  • [3]Reaven GM, Lithell H, Landsberg L. Hypertension and associated metabolic abnormalities–the role of insulin resistance and sympatoadrenal system. Am J Hypertens 1989;419-23

  • [4]Vanhala MJ, Pitkäjärvi TK, Kumpusalo EA, Takala JK. Obesity type and clustering of insulin resistance-associated cardiovascular risk factors in middle-aged men and women. Int J Obesity 1998;

  • [5]Vanhala MJ, Kumpusalo EA, Pitkäjärvi TK, Takala JK. "Metabolic syndrome" in a middle-aged Finnish population. Journal of Cardiovascular Risk 1997;4:291-5

  • [6]Vanhala MJ, Kumpusalo EA, Pitkäjärvi TK, Notkola I-L, Takala JK. Hyperinsulinemia and clustering of cardiovascular risk factors in middle-aged hypertensive Finnish men and women. J Hypertens 1997;15:475-81

  • [7]Knowler WC, Narayan KMV, Hanson RL et al. Preventing non-insulin-dependent diabetes. Diabetes 1995;44:483-8

  • [8]Eriksson K-F, Lindgärde F. Prevention of type 2 (non-insulin-dependent) diabetes mellitus by diet and physical exercise. The 6-year Malmö fasibility study. Diabetologia 1991;34:891-8

  • [9]Uusitupa M, Schwab U, Mäkimattila S et al. Effects of two high-fat diets with different fatty acid compositions on glucose and lipid metabolism in healthy youn women. Am J Clin Nutr 1994;59:1310-6

  • [10]Manninen V, Tenkanen L, Koskinen P. Joint effects of serum triglyceride and LDL cholesterol and HDL cholesterol concentrations on coronary heart disease risk in the Helsinki Heart Study. Implication for treatment. Circulation 1992;85:37-45

  • [11]Pyörälä K, Backer G, Graham I et al. Prevention of coronary heart disease in clinical practice. Recommendations of the Task Froce of the European Society of Cardiology, European Atherosclerosis Society and Europen Society of Hypertension. Eur Heart J 1994;15:1300-31