Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Izomrekesz syndromák

Izomrekesz syndromák

ebm00429

Célok

  • Olyan lábsérüléskor kell izomrekesz syndromára gondolni, amikor a beteg atípusos fájdalomra panaszkodik, mely a distalis ízület nyújtására fokozódik.

Meghatározás

  • Az ischaemiás izomfájdalmat az okozza, hogy az aránytalanul nagy izomtömeget a tágulásra képtelen fasciarekesz összenyomja.

Medialis tibia-syndroma (lábszárizom sérülés)

  • A fájdalom a tibia medialis szélénél a láb mediális oldalán jelentkezik

  • A klinikai tünetek a következők: helyi érzékenység és gyakran a medialis vonalban érezhető tömör képlet, mely hasonló a tibia stressztörésénél keletkező periostealis duzzanathoz.

Anterior tibia-syndroma

  • Az acut tibia-syndroma rendkívül nagy megterhelés, baleseti sérülés vagy sípcsonttörés miatt alakul ki. A tünetek közé tartozik:

    • A láb elülső oldalán jelentkező egyre erősődő fájdalom

    • A boka és lábujj feszítőizmok izomerejének csökkenése

    • Érzéskiesés

    • Az artériás pulzusok általában nem változnak

  • Chronicus anterior tibia-syndroma

    • A láb elülső-külső oldalán jelentkező fájdalom

    • Az elülső tibiarekesz diffúz érzékenysége, mely nagyobb területre terjed ki, mint stressztörés esetén.

Kezelés

  • Az acut tibialis syndroma elsődleges kezelése a következőkből áll: pihentetés, borogatás és 40 mg furosemid intravénás (vagy oralis) formában. A beteget azonnal kórházba kell küldeni esetleges sürgősségi fasciotomia céljából, nehogy elhaljon az izom.

  • Chronicus tünetek esetén pihentetés, csökkent terhelés és nem steroid gyulladáscsökkentők adása szükséges. Ha az állapot néhány hónapon túl is fennáll, mérlegelendő a kiterjedt fasciotomia.

  • A láb esetleges illeszkedési zavarait ortotikai eszközökkel kell korrigálni. A betegnek javasoljuk, hogy végezzen rendszeresen izomnyújtó gyakorlatokat.