Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Iridocyclitis (iritis)

Iridocyclitis (iritis)

ebm00836

Célok

  • Megkell tanulnunk, hogy iridocyclitisre kell gyanakodni, ha a betegnek photophobiája van, vagy fáj a szeme vagy helyileg érzékeny, és az ilyen betegeket szemészhez kell küldeni.

  • Gondolni kell a kórkép lehetőségére chronicus juvenilis arthritises gyermekekben (néha egyetlen ízület, pl. az egyik ujj érintett csak), még akkor is, ha a szemek épnek tűnnek.

  • Fel kell ismerni és kezelni kell az iridocyclitisre hajlamosító tényezőket (felső légúti, fogászati- és fogínyfertőzések, sarcoidosis, Still-betegség, spondylitis ankylopoietica, más seronegatív spondylarthropathiák, intestinalis fertőzések és diabetes mellitus).

  • Ellenőrizni a gyógyulást, hogy megelőzzük a chronicussá válását és a szövődményeket (glaucoma, cataracta).

  • Rávenni a beteget arra, hogy kezeltesse a szembetegségét, valamint (HLA-B27 pozitivás és fertőzések esetén) kezeltesse és előzze meg a hajlamosító tényezőket, hogy ne alakulhassanak ki szövődmények.

Epidemiológia és szövődmények

  • Az acut iridocyclitis incidenciája 12/100000/év (az összes uveitisé 20/100000/év).

  • Döntően fiatal felnőtteket érint.

  • Ritka gyermekekben (kivétel a chronicus juvenilis arthritis) és idősekben (kivétel a herpes zoster fertőzés, a vasculitis és a lymphoma).

  • Az acut iridocyclitis hajlamos kiújulni. Gyakran egyszerre csak az egyik szemen alakul ki, majd átterjed a másikra.

  • Bárhol előforduló fertőzéses góc provokálhatja az iridocyclitist (elsősorban HLA-B27 pozitív emberekben, a Yersinia enterocolitica, a Salmonella, a Campylobacter, a Klebsiella, a Shigella vagy a Chlamydia(D és E immuntípus)), vagy az alábbi systemás betegség valamelyikének manifestatiója lehet:

    • spondylitis ankylopoietica

    • sarcoidosis

    • juvenilis rheumatoid arthritis, különösen kisgyermekek oligorathritise (chronicus, tünetmentes iridocyclitis)

    • Behçet-kór (HLA-B51 egyénekben)

    • systemás fertőzések, így a herpes vírusok, a Lyme-kór (Borrelia burgdorferi) Toxoplasma, Toxocara, HIV, syphilis

    • sinusitis

    • a foggyökér fertőzései

    • intestinalis fertőzések

    • 1-es és 2-es típusú diabetes mellitus.

  • Társulhat az elülső rész fertőzéseivel, pl. keratitisszel, vagy traumával, így hosszú ideje bent lévő cornealis idegentesttel vagy szemcontusióval.

  • Sokan egyébként egészségesek, és nem derül ki a háttérben álló ok (idiopathiás folyamat).

  • Diabetesesben az iridocyclitis lehet az első tünet, ami a diagnózis felállításához vezet. 2-es típusú diabetesben gyakran vannak szemfenéki elváltozások, s ezért fontos tág pupillák mellett vizsgálni a fundusokat.

Panaszok és leletek

  • Tompa szemfájdalom

  • Photophobia (könnyezés, blepharospasmus)

  • Pericornealis belövelltség (hiányozhat is)

  • Látászavar (kezdetben a látás ép lehet)

  • Váladékozás vagy idegentest érzés nincs

  • Szinte minden esetben egyoldali (kivéve akkor, ha systemás betegséghez társul)

  • A pupilla gyakran mioticus

  • Hosszan fennálló gyulladásban az iris a lencse elülső felszínére tapadhat (synechiae posterior).

A beteg vizsgálata, és a kezelés elindítása

  • A három tünet (fájdalom, photophobia vagy pericornealis belövelltség) bármelyike indokolja az iridocyclitis gyanúját.

  • Az ilyen beteget 24 órán belül szemészhez kell irányítani. A diagnózist mikroszkópos vizsgálattal erősítik meg (sejtek és gyulladás az elülső csarnokban), mivel a nem specifikus irritatio kezelése steroidos szemcseppel maradandó károsodást okozhat (társuló herpeses keratitis!).

  • Visszatérő iridocyclitisben szenvedő beteg, ha betegsége jól ismert, saját maga is elkezdheti a kezelést mydriaticummal, de tanácsoljuk neki azt, hogy 24 órán belül keresse fel szemészét. Az azonnal alkalmazott mydriaticum, a steroidhoz hasonlóan, jótékony hatású, és lerövidítheti a betegséget. A betegnél mindig lehet mydriaticum szemcsepp.

  • Speciális esetekben (pl. messze van a szemész), az általános orvos is megkezdheti a visszatérő iridocyclitises beteg kezelését. Konzultáljunk szemésszel, és nagyító segítségével vizsgáljuk meg a corneát, nem festődik-e fluorescens anyaggal, így kizárható a corneafekély és a keratitis (l. keratitis dendritica). Néhány napon belül stervezzük meg a szemészeti konzíliumot.

  • A laboratóriumi vizsgálatokat a beteg anamnesise határozza meg; rutin vizsgálat nincs.

    • Mellkasröntgen, ha sarcoidosisra van gyanú (kétoldali acut iridocyclitis)

    • Orrmelléküreg-röntgen, ha sinusitises panaszai vannak

    • Vizsgálatok Chlamydia és intestinalis fertőzések irányában

    • Ízületi panaszok vagy hátfájás esetén utaljuk a beteget reumatológushoz.

Kezelés

  • A diagnózis megerősítése után kell elkezdeni.

    1. Lokálisan corticosteroidos, pl. dexamethasonos szemcsepp: kezdetben 1–2 óránként, majd naponta 4–6 alkalommal 1 csepp. Éjszakára steroidos kenőcs.

    2. Hosszú hatású cycloplegiás szer, pl. atropin vagy scopolamin, naponta 1–2-szer 1 csepp.

  • A kezelést ugyanilyen gyakorisággal (sterodos cseppek) az első kontrollvizsgálatig kell végezni – amire rendszerint az első héten kerül sor – majd a terápiás válasznak megfelelően kell folytatni.

  • Súlyos iridocyclitisben (fibrin, vagy akár hypopyon az elülső csarnokban, fokozott intraocularis nyomás, hátsó synechiák) kórházi felvételre és a paraocularis steroid injectióra vagy a per os steroidra lehet szükség.

  • Ha a betegség gyakran újul ki, rheumatoid arthritisben meg lehet próbálkozni a prophylacticus sulphasalazin kezeléssel.