Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Zaj okozta halláscsökkenés

Zaj okozta halláscsökkenés

ebm00847

A zaj, mint a halláscsökkenés oka

  • A tartós zajexpositio chronicus, cochlearis típusú halláscsökkenést okoz.

  • A hirtelen jelentkező nagy zaj (ütvefúró, fegyverlövés, robbanás, tűzijáték, zene, stb.) mechanikus károsodást okozhat a közép- és a belső fülben.

  • A zaj okozta halláscsökkenés incidenciája csökkenthető, ha az emberek tájékoztatást kapnak a zaj ártalmas hatásairól, és használják a zajvédőket (füldugó).

A decibel skála

  • A zajintenzitás energiája (decibel) = 10 × log l/i, ahol

    • I = mért zajintenzitás

    • i = kiindulási összehasonlító intenzitás (0 decibel); az átlagos hallásküszöb nemzetközileg elfogadott értéke (20 mikropaszkál = 20 µPa).

  • A zajintenzitás 3 dB-es növekedése a zajenergia megkétszereződésének felel meg.

Biztonságos zajexpositiós idők (állandó zajszintre vonatkozóan)

15.3. táblázat - Biztonságos zajexpositiós idők

Maximális zajszint dB (A)Biztonságos napi zajexpositiós idő
858 óra
884 óra
912 óra
941 óra
9730 perc
10015 perc
1064 perc
1121 perc
115Legfeljebb 30 másodperc

Klinikai kép

  • A küszöbérték átmeneti emelkedése élettani védő mechanizmus. Ha 8 órás munkanap után a hallás teljes rendeződéséhez több, mint 16 órára van szükség, tartósan emelkedett küszöbérték várható. Az átmeneti halláscsökkenés ugyanabban a frekvenciatartományban (3000-6000 Hz körül) jelentkezik, ahol a tartós zajkárosodás első jelei is.

  • A zaj kiváltotta chronicus halláscsökkenés cochlearis típusú, és rendszerint szimmetrikus. A csökkenés (negatív irányú csúcs) 4000 Hz-nél kezdődik, majd szétterjed a beszédfrekvencia-tartományra (500–2000 Hz).

    • A differenciáldiagnosztikailag legfontosabb kórképek a presbyacusis és a veleszületett hallászavarok.

    • A zajkárosodás diagnózisának alapja a zajexpositio, valamint a zajszint és a károsodás mértéke közöti nyilvánvaló összefüggés igazolása.

Egészségügyi kontroll

  • Akkor javasolt, ha a fent ismertetett biztonsági zajszintet és az expositiós időt meghaladják.

  • A munkába lépés előtti vizsgálatot azért javasolják, hogy kiszűrhetők legyenek azok a munkások, akiknek már van halláskárosodásuk, vagy akik nem alkalmasak arra, hogy zajos környezetben dolgozzanak. Az alkalmatlansággal kapcsolatos végső szót fül-orr-gégész vizsgálata alapján kell kimondani.

  • A munkába lépés előtti vizsgálat során a hallásküszöböt az audiometer teljes frekvenciatartományában meg kell mérni (250-500-1000-2000-3000-4000-6000-8000 Hz).

  • Az időszakos kontrollt a zajexpositio első 4 évében évente, utána 3 évente egyszer végzik. A korai időszakban azért javasolnak gyakoribb kontrollt, hogy kiszűrjék azokat, akik különösen hajlamosak arra, hogy zajkárosodást szenvedjenek.

  • Az időszakos kontrollnak része egy olyan szűrés, ahol a hallásküszöböt 20 dB-es szűrési szinten vizsgálják. A leletnek megfelelően a dolgozókat hallásküszöb szerint kategóriákba sorolják.

Hallásküszöb kategóriák

  • Lásd táblázat (15.4. táblázat - Hallásküszöb kategóriák) .

  • A hallásküszöböt a két fülben külön határozzák meg. A rosszabik fül értéke határozza meg a kategóriát. A kategóriák megadhatók a két fülre külön is.

15.4. táblázat - Hallásküszöb kategóriák

Hallásküszöb kategóriaHallásküszöb1)
1)A hallásküszöböt a két fülben külön határozzák meg. A rosszabbik fül értéke határozza meg a kategóriát. A kategóriák megadhatók a két fülre külön is.##ua, mint fentebb##
I20 dB vagy annál jobb mindkét fülben, valamennyi frekvencián. Ha e feltételek valamelyike nem teljesül, a tényleges küszöbértéket kell meghatározni minden frekvencián.
II20 dB vagy annál jobb a beszédfrekvenciákon (0,5–1–2 kHz), legfeljebb 40 dB 3 kHz-en, és legfeljebb 65 dB 4 kHz-en.
IIIHalláskárosodás a beszédfrekvenciákon, de az átlagos hallásküszöb jobb, mint 20 dB, vagy 3 kHz-en meghaladja a 40 dB-t, vagy 4 kHz-en a 65 dB-t.
IVAz átlagos hallásküszöb a beszédfrekvenciákon 20 dB vagy rosszabb.

Megelőzés és kórjóslat

  • A cél megelőzni a halláskárosodás kifejlődését, mely akadályozza a beszédértést.

  • A legfontosabb, hogy a dolgozók tájékoztatást kapjanak a munkahelyi zajjal kapcsolatos veszélyekről.

  • A zaj technikai eszközökkel csökkenthető.

  • Kiegészítésként zajvédők használhatók.

    • A zajvédők hatékonyságát növeli, ha a megfelelő használatukról tájékoztatást adnak.

  • A zajkárosodás progressiója megáll, amennyiben a zajexpositiót csökkentik.