Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Nyálmirigy duzzanat

Nyálmirigy duzzanat

ebm00149

Célok

  • Állapítsuk meg, hogy lehet-e a parotitis az egy- vagy kétoldali fültőmirigy duzzanat oka.

  • Amennyiben gennyes váladék ürül ki a mirigyvezeték nyílásán keresztül vagy bacterialis fertőzésnek egyéb jelei mutatkoznak, akkor antibiotikumot kell adni.

  • A fluctuáló és fájdalmas egyoldali duzzanat a sialolithiasis jele lehet.

  • Abban az esetben, ha a duzzanat kétoldali és majdnem tünetmentesen zajlik a folyamat, akkor reumás betegségek vagy egyéb systemás megbetegedés lehet a kiváltó ok.

  • Amennyiben a beteg 50 éves elmúlt, és a duzzanat lassan növekszik, a rosszindulatú daganat kialakulásának lehetőségét is mérlegelni kell. Ne történjék biopszia, hanem a beteget szakorvoshoz kell utalni.

A nyálmirigyek vizsgálata

  • Abban az esetben, ha a panaszok a nyálmirigyeket érintik, vegyük figyelembe a beteg életkorát és nemét.

    • A nőknél gyakrabban fordulnak elő a nyálmirigyeket is érintő reumás betegségek, mint a férfiaknál.

    • A fiatal felnőtteknél általában vírusfertőzés szokott előfordulni.

    • A középkorú embereknél meszesedés léphet fel a nyálmirigyek vezetékeiben vagy sialadenosisban szenvedhetnek (sialosis).

    • Az idősebb személyeknél a nyálmirigyben tumor is kialakulhat.

  • A vizsgálat során bimanuálisan tapintsuk ki a nyálmirigyeket (intraoralisan is!). Jegyezzük meg, hogy az egészséges parotist nem lehet kitapintani, míg a kitapintás közben jelentkező fájdalom általában gyulladásra utal.

A nyálmirigy duzzanat differential diagnosisa

Gennyes parotitis

  • Fájdalmas, általában egyoldalon jelentkező duzzanat, mely felett a bőr vörös. Súlyos általános panaszok.

  • A submandibularis nyálmirigy gyulladása hasonló klinikai állapotot idéz elő.

  • Kórisme

    • Gyakori az emelkedett leukocita szám és CRP

    • A fültőmirigy megnyomásakor a vezetéken keresztül gennyes váladék ürülhet, melyből bacterilológiai vizsgálatot kell végezni.

  • Kezelés

    • A súlyos panaszok esetén 750 mg cephalosporint adjunk - 3 × 1,5 g-ot egy héten keresztül i.v.., valamint gyulladáscsökkentő szereket. Amennyiben a panaszok kevésbé súlyosak vagy lassan már múlnak, oralis cephalosporint is adhatunk a betegnek.

Chronicus bacterialis parotitis

  • Fluctuáló láz; a mirigy kitapintva kemény és az acut fertőzéses szakaszok közötti időszakban is duzzadt marad.

  • Szakorvosnak kell kezelni.

  • A leggyakrabban staphylococcusok és streptococcusok okozzák, de az ismétlődő eseteknél a tuberculosis lehetőségét is mérlegelni kell. A submandibularis nyálmirigyek fertőzése is hasonló klinikai képet mutat.

  • Kórisme

    • A lázas időszakban a CRP és a leukocyta szám emelkedett

    • Amennyiben állandósul a mirigyduzzanat, tanácsos biopsiát venni a kórház járóbeteg ellátó szakrendelésén, a tumor vagy a tuberculosis lehetőségének kizárására.

  • Kezelés

    • Antibioticus kezelés, mely 1–2 hónapig tart (amoxicillin vagy doxycyclin)

    • Sokat segíthet, ha enyhén masszírozzuk a mirigyet

    • A kóreredetnek megfelelő egyéb kezelések.

Mumps (Járványos fültőmirigy-gyulladás)

  • Lásd ebm00601 .

  • Ritka azok között a betegek között, akik oltásban részesültek

  • Egy- vagy kétoldali lehet

  • A panaszok között szerepel a láz, a fültőmirigy(ek) hirtelen kialakuló lágy duzzanata, mely tapintásra fájdalmas, a spontán fájdalom és a fültőmirigy kivezető csöv(ei)éből ürülő nyálka. A panaszok általában 1–2 héten belül elmúlnak.

  • A diagnózist a páros vérminta alapján állítják fel.

Sialolithiasis (a nyálmirigyek kivezetőcsövében létrejött meszesedés)

  • A meszesedés általában a submandibularis mirigy, vagy (ritkábban) a parotis kivezetőcsövében alakul ki, és csupán egyoldali.

  • A fájdalom valamint a mirigy és a kivezetőcső duzzanata hirtelen alakul ki, különösen étkezést követően, és néhány órától néhány napig tarthat.

  • Kórisme

    • A vizsgálat során a kivezetőcső nyílásánál sárga nyálkövet láthatunk

    • Szükség esetén ultrahang vizsgálat

  • Kezelés

    • Abban az esetben, ha a gyakran tapintással vagy röntgelfelvétellel is kimutatható kövesedés nem távozik el, az a mirigyekben chronicus gyulladást tarthat fenn. A köveket a kivezetőcső kitágításával vagy kórházi körülmények között, a csövön ejtett bemetszéssel távolítják el.

    • A gyulladásos időszakokban a kezelés antibioticummal történik.

Sialadenosis (sialosis)

  • A nyálmirigy(ek)et (leggyakrabban a fültőmirigyet) érintő nem daganatos vagy gyulladásos, kétoldali, diffúz és lassan kifejlődő duzzanat. Tapintásra nem fájdalmas. Ez az állapot fokozatosan csökkent nyálelválasztáshoz vezet (Lásd: ebm00146) .

  • A sialadenosis kóreredetében többféle ok szerepelhet, a leggyakrabban

    • rheumatoid sialadenosis (például a Sjögren-syndromában)

    • sarcoidosissal kapcsolatos sialadenosis

    • hormonális okok

    • diabetes.

  • A kezelés során a systemás betegséget kell gyógyítani, és nem magát a mirigye(ke)t

A nyálmirigyek daganatos betegségei

  • Általában fájdalmatlan vagy csak enyhe panaszokkal jár. A fültőmirigy régiójában kialakult tumort általában közvetlenül a bőr alatt ki lehet tapintani.

  • A differenciál diagnózis felállítása szempontjából a fültőmirigy gyulladás és a sialosis közötti legjelentősebb különbség az egyoldaliság és az egyéb szövetektől való jól elkülönülő határvonal, valamint a csomó keménysége.

  • A duzzanat kialakulhat a mandibularis szöglet mögött, a tonsillaris régió közelében is.

  • Amennyiben arra gyanakszunk, hogy a duzzanatot tumor okozza, a biopsia nem indokolt: a beteget alaposabb kivizsgálásra klinikára kell utalni a fül-orr-gégészeti vagy a szájsebészeti osztályra.

  • A nyálmirigy daganatok kb. 80%-a jóindulatú.

A nyálmirigyduzzanat(ok) kóreredetének tisztázására alkalmazható diagnosztikus lépések

  • Lásd az ábrát

    .

  • Lásd a 7.14 ábrát