Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

15. fejezet - Fül-orr-gégészet

15. fejezet - Fül-orr-gégészet

Tartalom

Szájszárazság
Célok
A szájszárazságra jellemző panaszok
A szájszárazság kórisméje
A nyálképződés mennyiségének mérése
A szájszárazság kóreredete
Hogyan enyhítsük vagy kezeljük a szájszárazságot?
A száj ápolása
Irodalom
Nyálmirigy duzzanat
Célok
A nyálmirigyek vizsgálata
A nyálmirigy duzzanat differential diagnosisa
A nyálmirigyduzzanat(ok) kóreredetének tisztázására alkalmazható diagnosztikus lépések
A szájnyálkahártya fekélyei
Alapelvek
Kóreredet
A nyelv jóindulatú elváltozásai
Térképnyelv (jóindulatú migratoricus nyelvgyulladás)
Szőrös nyelv
Barázdált nyelv (fissuralt nyelv, scrotalis## nyelv)
Median rhomboid glossitis
Lingualis visszértágulat
Szájpadhasadék
Feladatok
Előfordulási gyakoriság
Az ajak- és/vagy szájpadhasadék klinikai formái
Kóreredet
A kezelés megszervezése
Sebészi kezelés
Fogszabályzás
Beszédterápia
Hallás
Tengeribetegség
Alapszabályok
Kórokozók és epidemiológia
Tünetek
Megelőzés
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés alapelvei
Facialis sérülések
Bevezetés
A kezelés sürgőssége
Középarctörések szemsérülés nélkül
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Mandibula törések
Kóreredet
Vizsgálatok
Képalkotó vizsgálatok
A mandibulatörések kezelésének alapvonalai
Szövődmények
Az arc lateralis törései
Kóreredet
Vizsgálat
Radiológiai vizsgálatok
Kezelés
Le Fort törések (I–III)
Osztályozás
Röntgen
Kezelés
Szövődmények
Subacut thyreoiditis
Alapvető szabály
Panaszok
Laboratóriumi leletek
A betegség lefolyása
Kezelés és utánkövetés
Secretoros otitis media szűrésea gyermekrendelésen
Irodalom
Gyermekek anatómiai rendellenességei (végtagok, törzs, nemi szervek, nyelvfék)
Alapszabály
A végtagok anatómiai rendellenességei
A törzsön lévő rendellenességek
Nyelvfék
Gyermekkori acut otitis media kezelése és nyomonkövetése
Célok
Kezdeti terápia
Antibioticus kezelés
Az antimicrobás szer kiválasztása
Más gyógyszerek
Tympanocentesis
Szupportív kezelés
Nyomonkövetés
Mikor konzultáljunk szakemberrel?
chronicus otitis media izzadmánnyal (OMI)
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Acusticus impedancia vizsgálat
Tympanometria
Acusticus otoscopia (reflectometria)
Irodalom
Alacsony középfül nyomás kezelése orrballonos átfúvással
Alacsony középfül nyomás
Technikák
Irodalom
Marószer-mérgezés gyermekkorban
Alapszabályok
Elsősegély otthon
Elsősegély az alapellátásban
Kórházi ellátás
Irodalom
Fülfájdalom felnőttkorban
Alaszabályok
Elsődleges fülfájás
Kisugárzó (másodlagos) fájdalom
A fülfájós beteg elsődleges vizsgálata
További vizsgálatok
Az audiogram értelmezése: halláskárosodás
A hallávizsgálattal szemben támasztott minőségi követelmények
A halláskárosodás fokozatai
Vezetéses vagy sensoneuralis halláskárosodás?
A vezetéses halláskárosodás okai
A sensoneuralis halláskárosodás okai
Az audiogram megbízhatósága
Mikor kell szakorvossal konzultálni?
Irodalom
Zaj okozta halláscsökkenés
A zaj, mint a halláscsökkenés oka
A decibel skála
Biztonságos zajexpositiós idők (állandó zajszintre vonatkozóan)
Klinikai kép
Egészségügyi kontroll
Hallásküszöb kategóriák
Megelőzés és kórjóslat
Otosclerosis
Alapszabály
Meghatározás
Epidemiológia
Panaszok, tünetek
Kezelés
Hallójárati idegentest
Az idegentest eltávolítása
Ápolás a beavatkozást követően
Fülzsír
Alapszabályok
Panaszok
A fülzsír eltávolítása
A fülkagyló sérülései
Alapszabályok
A kezelés alapelvei
A sérülések típusai
További kezelés
Haematoma
Fagyás és égés
A fülkagyló perichondritise
Barotitis és barotrauma
Mechanizmus
Panaszok
Leletek
Megelőzés
Kezelés
Orrdugulás
Alapszabályok
Az orrdugulás gyakori okai
Orrsövényferdülés
Kórelőzmény
Klinikai tünetek
Elsődleges kivizsgálás
Kezelés
Mikor kell szakorvossal konzultálni?
Orrpolyposis
Célok
Patológia
Panaszok
Kivizsgálás
Kezelés
Az orrpolypok eltávolítása
Szakorvosi konzultáció és kezelés
Kórjóslat
Atrophiás rhinitis és ozaena
Cél
Előfordulás
Panaszok
Kivizsgálás
Kezelés
További vizsgálatok és kezelés
Követés
Foglalkozási nátha
Célkitűzés
Előfordulás
Kórlefolyás
Vizsgálatok
További vizsgálatok
További teendők
Allergiás rhinitis
Célok
Járványtan
Vizsgálatok
További vizsgálatok
ARIA irányelvek
Kezelés
Gyógyszeres kezelés
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Az orrváladék vizsgálata
Alapszabály
Orrváladék gyűjtése
Értékelés
Epistaxis (orrvérzés)
Alapszabályok
Okok és a kórisme felállítása
Kezdeti vizsgálatok és ellátás
A beteg otthoni ellátására vonatkozó tanácsok
Mikor küldjük tovább a beteget szakorvoshoz?
Vonatkozó bizonyítékok
Idegentest az orrban
Alapszabályok
Panaszok
Kórisme
Differenciáldiagnózis
Kezelés
Orrtörés
Alapszabályok
Fizikális vizsgálat
Kezelés
Chronicus sinusitis
Alapszabály
Meghatározás és kóreredet
Panaszok és kórisme
Kezelés
Irodalom
A melléküreggyulladás diagnosztikája
Alapelvek
Ultrahang vizsgálat
Az eredmények értékelése
Orrmelléküreg felvétel
Irodalom
Chronicus pharyngitis
Alapszabályok
A chronicus pharyngitis okai
Leletek
Kezelés
Tonsillectomia utáni vérzés
Alapelvek
Kezelés

Szájszárazság

ebm00146

Célok

  • Határozzuk meg vagy diagnosztizáljuk azokat a lehetséges systemás betegség(ek)et vagy gyógyszereket, amelyek szájszárazságot okozhatnak.

  • A legújabb kezelési módszerek és ismeretek felhasználásával előzzük meg, hogy a nyálképződés csökkenése miatt fogszuvasodás és nyálkahártya fertőzések alakuljanak ki.

A szájszárazságra jellemző panaszok

  • A csökkent nyálelválasztás (csökkent nyálképződés) következtében fokozódik és gyakran alakul ki

    • gyors fogszuvasodás

    • nyálkahártya irritatio (pl. candidiasis)

    • rossz szagú lehelet

    • nyelvfájdalom ("égő száj-syndroma")

    • szokatlan ízek érzékelése (pl. fémes íz)

    • probléma a kivehető műfogsor viselése során

    • beszéd- és nyelési zavarok.

A szájszárazság kórisméje

  • A kórisme szempontjából fontos kérdések:

    • Le tudja-e nyelni a beteg vízivás nélkül a száraz ételeket (kétszersült, kenyér)?

    • Beszéd közben száraz-e a szája?

    • Éjszaka is be kell-e nedvesíteni a szájat?

A nyálképződés mennyiségének mérése

  • Fogorvos vagy szájápolási szakember végezheti.A nyálképződés mennyiségi mérésére szolgáló legkönnyebb és a legelterjedtebb módszer szerint azt a nyálmennyiséget mérjük meg, mely az 5 percig tartó, paraffin viasz rágása során keletkezik. Normál esetben ez a mennyiség meghaladja az 5 ml-t. Szubjektív szájszárazság (xerostomia) általában akkor alakul ki, amikor a stimulált nyálképződés kevesebb, mint 2,5 ml 5 perc alatt.

  • A nyálképződés alapértékének legalább 0,5 ml/5 percnek kell lennie.A nyugalmi nyálképződést hasonló módon mérik, de rágás nélkül.

A szájszárazság kóreredete

  • Gyógyszerszedéskülönösen egyszerre többféle gyógyszer használata

  • Rheumás betegségek, különösen Sjögren-syndroma (Lásd: ebm00448)

  • A nyálmirigyek megbetegedése

  • A fej és a nyak területét érintő besugárzás (Lásd: ebm00157)

  • Szájon keresztül történő lélegzés

  • Hormonális változások, pl. menopausa

  • Koplalás anorexia nervosában

  • Labilis juvenilis (1. típusú) diabetes mellitus

Hogyan enyhítsük vagy kezeljük a szájszárazságot?

Rágás

  • A napi 5–6-szori szokásos, rendszeres kis és nagy étkezés olyan élelmiszerekből álljon, melyek erős rágást igényelnek. Az étkezés végén fogyasszunk zöldséget, magvakat vagy sajtot, melyek jótékonyan semlegesítik a baktériumok által termelt savakat.

  • Minden étkezés után öblítsük ki a szánkat vagy igyunk vizet.

  • Étkezések között kerüljük a cukortartalmú élelmiszerek és a magas savtartalmú gyümölcsök vagy italok fogyasztását. A közönséges csapvíz vagy az ásványvíz biztonságos a fogak szempontjából.

Xilit tartalmú rágógumi tabletták és gyógycukorkák

  • A xilittel ízesített rágógumival fokozhatjuk legjobban a nyálelfolyási sebességet két étkezés között vagy közvetlenül étkezés után.

  • Amennyiben nehezen rág a beteg, fogyasszon xilittel édesített tablettát vagy gyógycukorkátesetleg xilitet, calciumot és fluoridot tartalmazó gyógycukorkátjavasoljunk.

Nyálpótlók és nedvesítő gélek

  • A nyálpótlókkal sokkal hosszabb ideig enyhíthetjük a szájszárazsággal kapcsolatos panaszokat, mint bármilyen itallal. Szükség esetén rendszeres használatuk is megengedett.

  • A kereskedelemben is vásárolhatunk nyálpótlókat. A gyógyszertárakban is készítenek hasonló szereket.

  • A nyálpótló szereket antimicrobás vegyületeketvagy növényi-, esetleg olívaolajat tartalmazó nedvesítő géllel helyettesíthetjük.

  • A szájon keresztül történő légzést elkerülhetjük, ha olajtartalmú orrsprayt vagy orrcseppet használunk.

Gyógyszeres kezelés

  • Nézzük át a beteg gyógyszereit;, ki tudjuk-e cserélni bármelyik gyógyszerét biztonsággal olyan másik gyógyszerre, amelyik nem okoz szájszárazságot?

  • A súlyos szájszárazságban szenvedő betegeknek - pl. fej és nyak területétét ért besugárzás után, vagy Sjögren-syndromában - 3–4 × 5 mg pilocarpin tablettát adhatunk.

A száj ápolása

  • Alapvetően fontos, hogy a fogakatés a fogak közötti réseket naponta tisztítsuk. Javasoljuk, hogy a beteg a fluorid tartalmú fogkrémen kívül használjon egyéb helyi fluorid kiegészítőket, mint például fluorid tartalmú tablettákat vagy a fluoridos rágógumit.

  • A kivehető műfogsort különös gonddal kell tisztítani. Amennyiben a műfogsor alatt gyulladás alakul ki, akkor éjszaka nem szabad a fogsort a szájban tartani, hanem szárítsuk meg és tegyük inkább egy jól szellőző tartóba.

  • Kerüljük az alkohol tartalmú szájvizet.

  • A szájszárazságbanszenvedő beteget szakember oktassa ki a fog vagy műfogsor helyes tisztítására valamint a napi megelőző fogápolásra. A betegnek az átlagosnál gyakrabban, 3–6 havonta kell fogorvosi ellenőrzésre járni.

Irodalom

  • [1]LeVeque FG, Montgomery M, Potter D, Zimmer MB, Rieke JW, Steiger BW, Gallagher SC, Muscoplat CC. A multicenter, randomized, double-blind, placebo-controlled, dose-titration study of oral pilocarpine for treatment of radiation-induced xerostomia in head and neck cancer patients. J Clin Oncol 1993;11:1124-1131