Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Gyógyszeraddiktív beteg ambuláns ellátása

Gyógyszeraddiktív beteg ambuláns ellátása

ebm00894

Célok

  • Azt a beteget nevezzük addiktívnak, aki minden módot megragad arra, hogy az adott szerből az előírt mennyiségnél többhöz jusson hozzá. Az addikció egyértelműen elkülöníthető a szokásos drog-dependenciától, amikor az elvonási tünetek elkerülése céljából folytatja a beteg a szer alkalmazását.

  • A gyógyszeraddictio felismeréséhez szükség van bizonyos mértékű bizalmatlanságra a beteggel szemben. Ugyanakkor az addiktot ellátó orvosnak empatikusnak, határozottnak kell lennie, és fontos, hogy a beteg problémáját meg akarja érteni és segíteni akarjon rajta.

Az utcán általában beszerezhető szerek

  • Buprenorphin

  • Methadon

  • Dextromethorphan (szájon át és intravénásan is alkalmazzák)

  • Ethyl-morphin

  • Codein

  • Psychostimulánsok

  • Opiát-tartalmú köhögéscsillapítók

  • Benzodiazepinek

  • Olyan szerek, melyek alkohollal együtt hatva okoznak intoxicatiót

    • Atropint tartalmazó, hasmenés elleni szerek

    • Biperiden

  • Anticholinerg szerek

  • Barbiturátok

Milyen módszerekkel próbálnak az addiktok szerhez jutni?

  • Célpont

    • Fiatal orvosok

    • Olyan orvosok, akik személyes problémáik vagy szakmai tapasztalatlanságuk miatt feleslegesen írnak fel gyógyszereket

    • Naív, empatikus orvosok.

  • Az a beteg, aki kábítószerhez akar jutni,

    • Ismeri a kábító hatású gyógyszerek indikációit, és elő tud állni a szabályos kórtörténettel és panaszokkal.

    • Azt állíthatja, hogy ő ugyan függő, de éppen le akar szokni, így most csak azért van az adott szerre átmenetileg szüksége, hogy a legrosszabb időszakon átsegítse.

    • Rengeteg megható történettel elő tud állni.

    • Gyakran nyakfájásra, migrénre vagy görcsös húgycsőfájdalomra panaszkodik. Szinte sosem jogos, hogy az orvos egy ismeretlen betegnek már az első találkozáskor erős opiát fájdalomcsillapítót írjon fel.

    • Gyakran különféle bizonyítékokkal rendelkezik a betegségét illetően, például ismert orvosoktól származó zárójelentésekkel, kezelő lapokkal, receptekkel. Egy részüknek valamikor tényleg volt olyan betegsége, amire panaszkodik.

    • Gyakran valamilyen sebhelyet mutat a fájdalom alátámasztására.

    • Ritkán, ám rendszeresen keres fel több orvost is, minden esetben úgy téve, mintha olyan beteg lenne, aki csak az előírásnak megfelelően szedi a gyógyszert.

    • Erőszakkal, öngyilkossággal fenyegetőzik, vagy azzal zsarolja az orvost, hogy "megírja az újságnak".

    • Tiszta, jóképű férfi vagy vonzó nő is lehet.

Mit tegyünk, ha gyógyszer-abúzusra van gyanúnk?

  • Az orvosnak ki kell jelenteni, hogy bár az elvonási tünetek veszélyesek lehetnek, csak ritkán jelentenek életveszélyt. Ezzel az orvos bizonyos fokú fegyelmezettséget visz a helyzetbe.

  • Az orvos nyugalma azt sugározza, hogy ura a helyzetnek, és nem lehet egykönnyen becsapni.

  • Az orvos azt is felajánlhatja, hogy felveszi a kapcsolatot egy speciális, gyógyszerfüggőket ellátó intézettel, ahol a beteg megfelelő ellátást kaphat.

  • Megteheti, hogy fájdalomcsillapításra nem opiát fájdalomcsillapítót, szorongásoldónak pedig szedatív neuroleptikumot (chlorpromazin 50–200 mg, levopromazin 25–100 mg este) ír fel. A beteg visszautasíthatja ezt a tüneti terápiát, az orvos azonban nem.

  • Ne írjunk fel opiátot, psychostimulánst vagy barbiturátot olyannak, aki kimondottan ezeket a gyógyszereket kéri.

  • Ismeretlen vagy addictióra hajlamos betegnek ne írjunk fel benzodiazepint; ne írjunk fel nagy adagban és mennyiségben, különösen ne első találkozáskor és akkor, ha nincs a beteggel rendszeres és közeli psychoterápiás kapcsolatunk.

  • A helyzet tisztázására különféle vizsgálatokat rendelhetünk el (a fájdalom somaticus hátterének pontos felderítésére) vagy konzíliumot kérhetünk. Ezzel nemcsak időt nyerünk, de módot is arra, hogy a drogkeresőket és -kereskedőket barátságos, ám határozott módon elutasítsuk.

  • Semmiképp ne engedjünk és írjuk fel a szert, ha a beteg fenyegetőzik. Mondjuk neki, hogy azonnal rendőrt hívunk, és feljelentjük zsarolásért. Erőszakos beteg esetén l. (Lásd: ebm00728) .

  • Az orvos-beteg kapcsolat akkor jöhet létre, ha az orvos képes megérteni az addikt rossz testi, lelki vagy szociális helyzetét, és lehetőségeihez mérten segíteni szeretne neki.

  • Végül fontos tudnunk, hogy a rendszeresen benzodiazepint szedő betegek nagy része nem kábítószerfüggő, hanem az elhúzódó, súlyos szorongásuk oldása céljából kell folyamatosan gyógyszert szedniük.