Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Pánikbetegség

Pánikbetegség

ebm00731

Fő szempontok

  • A pánikbetegség viszonylag idült lefolyású és nagy visszaesési veszéllyel jár azok számára, akiknek a tünetei hullámzást mutatnak.

  • A pánikrohamok során a gondolati feldolgozás fontos szerepet játszanak a beteg félelmének és szorongásának erősségi szintjében.

  • Mind a gyógyszeres, mind a cognitiv magatartási therapia sokkal hatékonyabb, mint a placebo vagy a kontroll–kezelés.

  • Antidepressansok és in vivo szoktatás együttes alkalmazása felülmúlja azokat az egyéb therapiákat, amelyeket az agoraphobiás pánikbetegek rövid távú kezelésére alkalmaznak

Célok

  • A pánikbetegség megfelelő kórismézése.

  • A depressio és az öngyilkossági veszély, vagy az alcoholabusus felismerése, melyek gyakran együttjárnak a pánikbetegséggel.

  • A pánikbetegség kezelése és a panaszok enyhítése, amennyire csak lehetséges.

Epidemiologia

  • A pánikbetegség előfordulási gyakoriságát 3–4%-ra becsülik 1 .

  • A pánikbetegség gyakran kapcsolatos agoraphobiával.

  • A pánikbetegség előfordulási gyakorisága kétszer nagyobb nőkben, mint férfiakban.

  • Gyakran kezdődik serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban, de olykor akár gyermekkorban is.

  • A betegek mintegy 30%–a gyógyul teljesen, de a visszaesések gyakoriak. Egyes maradványtünetek 40–50%-ban észlelhetők. A betegek mintegy 20%-a súlyosan és chronicusan érintett marad.

  • A felnőtt pánikbetegek 25%–ának volt gyermekkorban iskolaszorongása.

Panaszok

  • A betegnek legalább 4 pánikrohama van egy hónapon belül.

  • A pánikrohamok nem kapcsolódnak sajátos helyzethez vagy bizonyos körülményekhez, és előre nem jósolhatók meg.

  • A pánikrohamok nem társulnak testi betegséghez.

  • A tünetek legnagyobb erősségüket 10 percen belül érik el.

  • Az alábbi panaszok közül legalább négy jelen kell legyen, melyek közül egy az (a)–tól (d)–ig felsoroltak között kell legyen:

    • (a) szívdobogásérzések, kalapáló szívműködés vagy felgyorsult szívritmus

    • (b) izzadás

    • (c) reszketés vagy remegés

    • (d) szájszárazság

    • (e) légzési nehézség

    • (f) fulladásérzés

    • (g) mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés

    • (h) hányinger vagy gyomortáji fájdalom

    • (i) szédülésérzés, bizonytalan gyengeségérzés vagy ájulásérzés

    • (j) derealizációs vagy deperszonalizációs érzések

    • (k) félelem az önuralom elvesztésétől, a megbolondulástól vagy az eszméletvesztéstől

    • (l) halálfélelem

    • (m) meleg kivörösödések vagy hidegrázások

    • (n) zsibbadás vagy bizsergésérzés

Elkülönítő kórisme

  • Egyéb psychiatriai betegségek

    • phobiás zavarok, generalizált szorongásos zavar, depressio

  • Szív– érrendszeri betegségek

    • anaemia, tachyarrhythmia, angina pectoris

  • Endocrin zavarok

    • hyperthyreosis, hyperglycaemia (Lásd: ebm00480) menopausa

  • Légúti megbetegedések

    • asthma, hyperventilatio, tüdőembolia, tüdőödéma

  • Neurologiai betegségek

    • agyi érrendszeri zavarok (Lásd: ebm00749) epilepsia, TIA

  • Megvonási tünetek

    • alcohol, coffein, amphetaminok

  • Pánikrohamot válthat ki az asthma kezelésére használt beta2–sympathomimeticumok túl nagy adagja.

  • Phaeochromocytoma: a rohamokat kipirulás, szívdobogásérzés és jelentős vérnyomásemelkedés jellemzi.

Vizsgálatok

  • Testi vizsgálat

  • Serum TSH, EKG

  • Egyéb vizsgálatok (vérsejtszám, vércukor, serum calcium) szükség szerint, vagy neurologiai szakvizsgálat kérése

Kezelési stratégiák

  • Fontos az öngyilkossági veszély felmérése

  • Kombinált gyógyszeres kezelésés psychotherapiagyakran szükséges.

  • Támogató magatartás, bátorítás és a helyzet (valamint a testi panaszok ártalmatlanságának) a megbeszélése a beteggel jó hatású.

  • Az esetleg kapcsolódó alcoholabusus kezelést igényel, például mini-interventióval (Lásd: ebm00891) . Alkohol rontja a pánikpanaszokat.

  • A kezelés hatásai hosszan tartóak .

Gyógyszeres kezelés

  • Hivatkozás 2

Selectiv serotonin újrafelvétel-gátló szerek (SSRI–k)

  • Az SSRI-k a választandó szerek; hatásosak és biztonságosak

  • A választandó szerek közé tartozik a citalopramescitalopramfluoxetin, fluvoxamin, paroxetin és sertralin.

  • A major depressio kezelésére használják, de fél adaggal (például 10 mg citalopram/nap) kell kezdeni, mivel a pánikbetegek érzékenyek a lehetséges mellékhatásokra.

  • Visszatérő tünetek esetén hosszabb megelőző kezelés indokolt.

Tricyclicus antidepressansok

  • Clomipramin

    • A kezdő adag 1 x 10 mg, fokozatosan emelve.

    • Az adag ugyanaz vagy kisebb, mint a major depressio kezelésében alkalmazott: 100–200 mg/nap.

    • A hatás 2–4 hét után észlelhető.

    • A kezelés kezdetén a panaszok fokozódhatnak.

    • Anticholinergiás mellékhatások vagy súlygyarapodás gyakoriak.

Benzodiazepinek

  • Alkoholisták számára nem alkalmas. A kezelés kezdetén együtt adható például SSRI-kkel. Fokozatosan csökkentés után később el kell hagyni.

  • Alprazolam

    • Kezdő adag 3 x 0.25 mg

    • Fenntartó kezelés 1.5–4 mg

    • Lassan kell csökkenteni: hetenként 0.25 mg-mal

    • Amennyiben a fokozatos csökkentés nem sikerül, clonazepamra kell áttérni, ami könnyebben csökkenthető.

  • Clonazepam

    • Kezdő adag 2 x 0.5 mg

    • Fenntartó kezelés 1–4 mg

MAO gátló

  • Moclobemid

    • Kezdő adag 2 x 75 mg

    • Fenntartó kezelés 300–600 mg

A gyógyszeres kezelés időtartama

  • Hosszú távú kezelés gyakran szükséges, mint major depressióban.

  • 8–12 hónap, hatékony adagolással

Psychotherapia

  • A cognitiv psychotherapia hatékony,a cognitiv átformálást is beleértve.

  • Szoktatás in vivo

  • Önsegítő csoportok, relaxatio, nevelés

  • Rehabilitatiós kezelések

  • Hivatkozás 3

Vonatkozó bizonyítékok

  • A szorongásos zavarok gyakran fordulnak elő társbetegségként a pánikbetegségben.

  • Genetikai tényezők szerepet játszanak a pánikbetegség kialakulásában.

  • Egyes bizonyítékok a cognitiv-viselkedési kezelések hatékonyságára utalnak társasági phobiában, de a vizsgálatok minőségével kapcsolatos problémák az egyértelmű következtetések levonását nem teszik lehetővé.

Irodalom

  • [1]Angst J. History and epidemiology of panic. Eur J Psychiatr 1995;10(suppl 2):57-59

  • [2]Mavissakalian MR. Antidepressant medication for panic disorder. In: Mavissakalian MR, Prien RF (eds.). Long-term treatment of anxiety disorders, s. 221-240. American Psychiatric Press 1996

  • [3]Barlow DH, Brown TA. Psychological treatments for panic disorder and panic disorder with agoraphobia. In: Mavissakalian MR, Prien RF (eds.). Long-term treatment of anxiety disorders, s. 221-240. American Psychiatric Press 1996

  • [4]van Balkom AJ, Bakker A, Spinhoven P, Blaauw BM, Smeenk S, Ruesink B. A meta-analysis of the treatment of panic disorder with or without agoraphobia: a comparison of psychopharmacological, cognitive-behavioural, and combination treatments. J Nerv Ment Dis 1997;185:510-516

  • [5]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-971064. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [6]Gould RA, Otto MW, Pollack MH. A meta-analysis of treatment outcome for panic disorder. Clin Psychol Rev 1996(?);15:819-844

  • [7]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-968034. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [8]Oei TP, Llamas M, Devilly GJ. The efficacy and cognitive processes of cognitive behaviour therapy in the treatment of panic disorder with agoraphobia. Behavioural and Cognitive Psychotherapy 1999;27:63-88.

  • [9]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-20008184. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2002. Oxford: Update Software

  • [10]Bakker A, van Balkom AJ, Spinhoven P, Blaauw BM, van Dyck R. Follow-up on the treatment of panic disorder with or without agoraphobia: a quantitative review. J Nerv Ment Dis 1998;186:414-419

  • [11]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981282. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [12]Boyer W. Serotonin uptake inhibitors are superior to imipramine and alprazolam in alleviating panic attacks: a meta-analysis. Int Clin Psychopharmacol 1995;10:45-49

  • [13]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-920019. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [14]Taylor S. Meta-analysis of cognitive-behavioural treatments for social phobia. J Behav Ther Exp Psych 1996;27:1-9

  • [15]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-973122. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [16]Stravynski A, Greenberg D. The treatment of social phobia: a critical assessment. Acta Psychiatr Scand 1998;98:171-181

  • [17]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981694. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software