Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Szorongásos zavar

Szorongásos zavar

ebm00729

Alapszabályok

  • A szorongás normális, félelemszerű érzelmi állapot.

  • Az állapotot akkor nevezhetjük szorongásos zavarnak, ha a szorongás kifejezett, elhúzódó, és beszűkíti mind a lelki, mind a társadalmi tevékenységet.

  • Ha a szorongás igen erőssé és idültté válik, indokolt a vizsgálata, a lehetséges okait is beleértve. A szorongás alapos kiértékelése és kezelése magában foglalja a betegnek és helyzetének gondos felmérését, az oknak és hatásának a tisztázását, a beteg tájékoztatását, és segítését problémájának a megértésében. A beteggel együtt elvégzett értelmi és érzelmi helyzetelemzés nélkülözhetetlen.

  • Heveny szorongásban az időleges gyógyszerelés szükséges lehet, amennyiben a beteg működési képessége gyengült. Ugyanakkor súlyos idült szorongásban tartós gyógyszeres therapia válhat indokolttá (Lásd: ebm00730) .

Epidemiologia

  • A szorongásos zavarok a leggyakoribb mentalis zavarok közé tartoznak, és gyakrabban érintik a nőket, mint a férfiakat.

Kóroktan

  • A szorongás érzése gyakran megtapasztalható a mindennapi életben, és gyakran kapcsolódik a szokásos hétköznapi problémák miatti aggódáshoz, például a befejezetlen feladatok miatt.

  • A hosszan fennálló szorongásérzés másodlagos védekezéshez vagy megoldáshoz vezethet psychologiai védekező mechanizmusok vagy magatartás alkalmazásával. A szorongás és lehetséges okai közé tartoznak a gyermekkori kedvezőtlen élmények, valamint a friss megterhelő események, melyek nem észleltek és nem tudatosultak maradhatnak.

  • A normális és a kóros szorongás közötti különbség nem mindig éles. A működési képesség fontos megkülönböztető jegy.

Panaszok

  • Rohamszerű vagy tartósan fennálló szorongás, mely összefügghet az élményanyaggal.

  • Aggódás, félelem, összpontosítási nehézségek, izgatottság, elalvási nehézségek.

  • Kísérő testi panaszok típusosak: szívdobogásérzés, remegés, szédülésérzés, izzadás, hányinger, gyakori vizelés, gyomorpanasz, fulladásérzés, remegő hang, kipirulás.

  • Folyamatos feszültségszerű érzés a nyakban és a hátizmokban, fejfájás, gombócérzés a torokban, fáradékonyság.

A szorongásos zavar fő formái

Pánikbetegség

Szociális phobiák

  • Heves szorongás és ehhez kapcsolódó védekező magatartás a társasági helyzetekben áll a középpontban.

  • A phobia gyakran társul az alábbiakhoz:

    • nyilvános helyen evés vagy ivás

    • felettesekkel vagy idegen személyekkel való találkozás

    • helyzetek, melyekben az illetőnek mások előtt kell szerepelnie (beszéd tartása stb.)

    • munka vagy egyéb tevékenység mások jelenlétében

    • telefonálás

Sajátos phobiák

  • Tipikus helyzetek az alábbiak: magas helyek, sötétség, zárt helyiségek, kígyók és rovarok.

  • A gyógyszeres kezelés szerepe nem olyan lényeges, mint a szorongásos zavar egyéb formáiban.

  • Amennyiben a beteg hajlandó elfogadni, a szoktatásos kezelés alkalmazható.

Generalizált szorongásos zavar

  • Az egész életre kiterjedő előfordulási gyakoriság 5.1% (a DSM–IIIR ismérvek szerint), és 8.9% (az ICD–10 ismérvek szerint) 1 de csupán a betegek 20–30%-a részesül kezelésben panaszai miatt.

  • A panaszok közé tartoznak a valóságtól távol eső folyamatos szorongás félelemérzéssel és aggodalommal a jövő iránt és mindennapos dolgokkal kapcsolatban.

  • Gyakran a beteg belső feszültséggel telített és nyughatatlan.

  • A beteg szorongással válaszol megterhelő helyzetekre, például kudarcokra, sorscsapásokra, kedvezőtlen szociális eseményekre és egészségromlásra.

  • Az állapot gyakran társul depressióval, phobiákkal vagy hypochondriasissal.

Posttraumás stress zavar

Kényszerbetegség

Elkülönítő kórisme

  • Számos testi betegség válthat ki szorongást és vice versa (például vérszegénység, többféle szívbetegség, idült tüdőembolia, asthma, hyperthyreosis, egyéb endocrin betegségek, fertőzések stb.).

  • Egyes gyógyszerek generalizált szorongást vagy pánikrohamokat okozhatnak (sympathomimeticus szerek, coffeinmérgezés, gyógyszermérgezések, alkohol– és nyugtató gyógyszerek megvonási tünetei).

  • A szorongás és a depressio elkülönítése nem mindig egyszerű. Igen gyakran mindkét zavar jelen van ugyanabban a betegben.Gyakran úgy gondolják, hogy folyamatosság áll fenn az állapotok között, változatokkal a szorongástól a depressióig és az izgatottságtól a meglassultságig.

Kezelési alapszabályok

  • A kezelés alapját a tünetek meghatározása és a megfelelő kórismézés adja, a betegről való megfelelő tájékozottsággal, beleértve a beteg gondjainak és érzelmi állapotának meghatározását, valamint a beteg segítését adott helyzetében.

  • Erős szorongásban az időszakos gyógyszerelés szükséges.Súlyos idült szorongásban tartós kezelés indokoltpéldául antidepressansokalkalmazásával (Lásd: ebm00730) .

  • Az autogen training hozhat némi eredményt a megterhelő események viselésében és a szorongás oldásában, de hatékonysága nem egyértelműen bizonyított .

Vonatkozó bizonyítékok

  • Nincs bizonyíték az endoscopos mellkasi sympathectomia lehetséges előnyeire az arckipirulás kezelésében.

Irodalom

  • [1]Wittchen HU, Zhao S, Kessler RC, Eaton WW. DSM-III-R generalized anxiety disorder in the National Comorbidity Survey. Arch Gen Psychiatry. 1994 May;51(5):355-64)