Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Öngyilkossági kockázatserdülőkorban

Öngyilkossági kockázatserdülőkorban

ebm00705

Általános ismertetés

  • Az öngyilkossági gondolatok, a megkísérelt és befejezett öngyilkosság gyermekkorban ritka, de serdülőkorban az előfordulási arány növekszik.

Epidemiologia

  • Serdülők között az öngyilkossági gondolatok éves előfordulási gyakorisága megközelítőleg 10–15%, az öngyilkossági kísérleteké pedig 2–5% 12 .

  • Az öngyilkossági gondolatok és kísérletek gyakoribbak leányok körében, de az összes öngyilkosságok mintegy 80%–át fiúk követik el.

A serdülőkori öngyilkosság rizikótényezői

  • Háromból egy korábban már megkísérelt öngyilkosságot.

  • A serdülők mintegy 60%–a,azok közül, akik öngyilkosságot követtek el, korábban már beszélt valakinek öngyilkossági gondolatairól; ugyanakkor a fiúk gyakran csaktársaiknakbeszélnek erről.

  • Psychiatriai zavarok az esetek több mint 90%–ában előzik meg az öngyilkosságot kedélyzavaroklegalábbaz esetek felében.

  • Legalább egynegyedük szenvedett súlyos, szerrel történő visszaélésben.

  • Az öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet leggyakoribb siettető tényezője valamely kapcsolat felbomlása, vagy szóváltás közeli személlyel.

Panaszok

  • Serdülőkorban az öngyilkos magatartás gyakran kapcsolódik aktuális psychosocialis problémákhoz, például nézeteltérésekhezhalálesethez és csalódáshoz 7 4 .

  • Kedélyzavarok súlyosszerrel történővisszaélésés különösen férfiak közöttgyakoriaz antiszociálismagatartás 5 2 .

Felismerés és értékelés

  • Az önpusztító magatartás serdülőkorban szoros összefüggést mutat depressióval és szerrel történő visszaéléssel.

  • Amennyiben a serdülőnél depressio gyanúja merül fel, öngyilkossági gondolatokra és öngyilkossági kísérletre is figyelemmel kell lenni.

  • Fel kell becsülni az aktuális életkörülményeket és a családi helyzetet 4 .

  • Értékelni kell a kapcsolódó psychiatriai zavar típusátés/vagya szerrel történő visszaélést 7 9 .

  • Rá kell kérdezni, hogy volt–e már a betegnek korábban öngyilkossági kísérlete

  • Meg kell ítélni, hogy a beteg valóban meg akar–e halni, van–e terve az öngyilkosságra, vagy tett-e már előkészületeket 9 10 .

Kezelés

  • Mindig meg kell egyezni a következő találkozókban, és mindig bátorítani kell a beteget, hogy folytassa a kezelést 11 14 .

  • Elő kell segíteni a kezeléshez való könnyű hozzájutást 13 .

  • Amennyiben az önpusztító hajlam súlyos depressióhoz kötődik, a depressio kezelését késlekedés nélkül szorgalmazni kell.

  • A selectiv serotonin újrafelvétel gátlók (SSRI–k) jelentik az első válaszást az öngyilkosságra hajlamos depressiós serdülő psychopharmacologiai therapiájában.

  • Az öngyilkosságot megkísérelt serdülőt a lehető leghamarabb psychiaterhez kell küldeni.

  • Elmeosztályi elhelyezés mellett kell dönteni, ha az öngyilkos serdülő

    • psychiatriai zavarban

    • major depressióban

    • bipolaris zavarban szenved

    • súlyosan támadékony magatartású

    • súlyosan szer–visszaélő vagy szerfüggő

    • ha a közösségben történő gondozása megelőző öngyilkossági esemény után sikertelen.

  • A kórházi elhelyezés komoly öngyilkossági kísérlet után is indokolt (magas halálozási arány, vagy nagyfokú öngyilkossági eltökéltség), amennyiben a serdülőnek tevőleges öngyilkossági gondolatai vannak, és ha a serdülő családja nem képes elegendő támogatást nyújtani.

Vonatkozó bizonyítékok

  • Öngyilkosság–megelőző programok hatásosak lehetnek a jelentős veszélyeztetettségű fiatalok körében, de nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az iskolákban a tananyagba épített öngyilkosság–megelőző programokat támogatni kell–e vagy sem.

Irodalom

  • [1]Marttunen M, Aro H, Henriksson M, Lönnqvist J: Mental disorders in adolescent suicide. DSM-III-R axes I and II in suicides among 13 to 19 year olds in Finland. Arch Gen Psychiatry 1991;48:834-9

  • [2]Beautrais A, Joyce P, Mulder R. Risk factors for serious suicide attempts among youths aged 13 through 24 years. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry 1996;35:1174-82

  • [3]Brent DA, Perper JA, Moritz G, Allman CJ, Friend A, Roth C, Schweers J, Balach L, Baugher M. Psychiatric risk factors for adolescent suicide: A case-control study. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 1993a;32:521-9

  • [4]Gould M, Fisher P, Parides M, Flory M, Shaffer D. Psychosocial risk factors of child and adolescent suicide. Archives of General Psychiatry 1996;53:1155-62

  • [5]Shaffer D, Gould M, Fisher P, Trautman P, Moreau D, Kleinman M, Flory M. Psychiatric diagnosis in child and adolescent suicide. Archives of General Psychiatry 1996;53:339-48

  • [6]Marttunen M, Aro H, Lönnqvist J: Adolescence and suicide. A review of psychological autopsy studies. European Journal of Child and Adolescent Psychiatry 1993;2:10-18

  • [7]Brent DA, Kolko DJ, Wartella ME, Boylan MB, Moritz G, Baugher M, Zelenak JP. Adolescent psychiatric inpatients' risk of suicide attempt at 6-month follow-up. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1993b;32:95-105

  • [8]Brent D, Kolko D. The assessment and treatment of children and adolescents at risk for suicide. In: Blumenthal S, Kupfer D. (ed.) Suicide over the life cycle. Risk factors, assessment, and treatment of suicidal patients. pp. 253-302. Washington DC, American Psychiatric Press, 1990

  • [9]Hawton K, Fagg J, Platt S, Hawkins M. Factors associated with suicide after parasuicide in young people. British Medical Journal 1993;306:1641-4

  • [10]King CA, Raskin A, Gdowski CL, Butkus M, Opipari L. Psychosocial factors associated with urban adolescent female suicide attempts. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1990;29:289-94

  • [11]Rotheram-Borus MJ, Piacentini J, van Rossem R, Graae F, Cantwell C, Castro-Blanco D, Miller S, Feldman J. Enhancing treatment adherence with a specialized emergency room programme for adolescent suicide attempters. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1996;35:654-63

  • [12]Pelkonen M, Marttunen M. Child and adolescent suicide. Epidemiology, risk factors, and approaches to prevention. Pediatric Drugs 2003 (in press).

  • [13]Cotgrove AJ, Zirinsky L, Black D. et al. Secondary prevention of attempted suicide in adolescence. J Adolesc 1995;18:569-77.

  • [14]Spirito A, Boergers J, Donaldson D, Bishop D, Lewander W. An intervention trial to improve adherence to community treatment by adolescents after a suicide attempt. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 2002;41(4):435-42.