Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Serdülőkori psychosis

Serdülőkori psychosis

ebm00704

Feladatok

  • Fel kell ismerni a serdülő psychosisát, ha működőképessége csökken, vagy a psychosis jellegzetes tünetei jelentkeznek.

  • Súlyos zavar gyanúja merül fel, ha a tizenéves magatartása romboló jellegű, még akkor is, ha psychosis tünetei nem észlelhetőek.

  • Amennyiben heveny helyzet alakul ki, a beteget közvetlenül kórházi kezelésbe kell vetetni, vagy megfelelő felügyeletet biztosítani számára, a felnőttek kezelésében alkalmazott alapelvek szerint.

  • Meg kell kísérelni a serdülővel, családjával vagy mindkettővel olyan kapcsolat kialakítását, amely lehetővé teszi további vizsgálat elvégzését serdülők kezelésére szakosodott psychiaterek bevonásával.

Alapszabályok

  • A serdülőkor a 12–22 éves korúakra vonatkozik (15–19 pluszminusz 3 év) , gyakorlatilag a személy 10 évig serdülő a pubertas kezdetétől.

  • Mind a testi, mind a lelki-szellemi fejlődés gyorsan történik a serdülőkorban, különösen annak kezdetén. Ez a gyors változás megterheli a serdülőket, és lelki zavarokat idéz elő náluk, amit az bizonyít, hogy a mentalis zavarok a gyermek serdülővé válásakor megszaporodnak.

  • A sajátos magatartás és a serdülőkori gyors fejlődésre jellemző elképzelések, valamint a "fiatal és meggondolatlan, ifjú és bohó" állapot mítosza igen megnehezíti a serdülőkori mentalis rendellenességek kórismézését.

  • Offer és Offer már az 1970–es években kimutatta, hogy a serdülők mentalis egészsége fordított viszonyban van a viselkedési zavarral és egyéb panaszokkal.

  • Laufer a serdülők psychosisát három csoportra osztja:

    • Heveny psychoticus állapotok, melyek például öngyilkossági kísérletekbe torkollhatnak

    • Psychoticus állapotok, amelyekben a zavar főleg kóros magatartásban, vagy a világról alkotott felfogásában nyilvánul megpéldául az életet veszélyeztető evési zavar, melyben az emberi test realitásait megtagadják

    • Psychoticus személyiség, amely emlékeztet a felnőttek functionalis psychosisaira, például olyan syndromákra, mint a schizophrenia.

  • Általában a serdülők képtelenek az erős érzelmek gátlására. Ehelyett szimbolikus, igen kézzelfogható magatartási formában szabadítják meg magukat az érzelmeiktől.

    • Egy fiatalember például, aki úgy érzi, hogy a szülei alkoholizmusa minden jó dologtól megfosztja, hátrányos helyzetét közvetett módon lopással és részegeskedéssel juttathatja kifejezésre. Hasonlóképpen egy fiatal leány, aki sexualis visszaélés áldozata lett, ezt úgy reagálhatja le, hogy elveszíti az önbecsülését, és minden érdeklődő férfinak odaadja magát.

  • Hasonló szabályok vonatkoznak általában ezekre a psychosisokra, mint azokra, amelyek hosszú ideig magatartási zavarok által elfedetten állnak fenn. Az a személy például, aki öngyilkosságot kísérelt meg, testétől, mint a bűn és a gondjai okától próbált megszabadulni, anélkül, hogy megértette volna akkor a cselekedet véglegességét.

  • A serdülők általában "közelebb állnak" a psychosishoz, mint a felnőttek, mivel koruknak megfelelően a lelki védekező mechanizmusaik gyengébbek.

  • A fiatal személy elmeegészsége nem mérhető ugyanazokkal az ismérvekkel, mint amelyeket a felnőtteknél alkalmaznak. Az ifjúkori fejlődés széles körű vizsgálata a tünetek és panaszok értékelésének a központi kérdése.

  • Általánosságban szólva azt mondhatjuk, hogy minden tartósan fennálló panasz vagy tünet,illetve olyan viselkedési mód, amely ütközik a serdülő egészséges fejlődésével, psychiatriai kivizsgálást érdemel, tekintve, hogy mentalis betegség húzódhat meg mögötte.

Epidemiologia

  • A serdülők kb. mintegy 10–20%–a szenved olyan mentalis zavarban, amely vizsgálatot vagy kezelést igényel.

  • A psychosisok előfordulási gyakoriságának becslése eltéréseket mutat. A serdülők mintegy 0.5%–a szenved schizophrenia–szerű psychosisban, és körülbelül 1%–uk affectiv psychosisban. Az affectiv psychosisok kétszer olyan gyakoriak leányok körében, mint fiúk között.

  • A számadatok viszonylagosak ahhoz a becsléshez képest, hogy a schizophreniás tüneteket mutató népesség 55%–ában a betegség első jelei a 20 éves életkor elérése előtt jelentkeznek, és 14%–uknak vannak tüneteik a 14 éves életkor betöltése előtt; az affectiv psychosisban szenvedő személyek 33%–a 20 évesnél fiatalabb.

  • Nem állnak rendelkezésre becslések a toxicus, és más, egyértelműen organicus psychosisok előfordulási gyakoriságára vonatkozóan.

Kóreredet

  • Geneticai és somaticus tényezők, valamint az egyeddel és a családdal összefüggő mentalis tényezők fontosak a psychosisok kóreredetének megállapításában. Ha egyéni szinten vizsgáljuk a kóreredetet, azt találjuk, hogy a psychoticus serdülő többféle alkalmazkodási és viselkedési zavarban szenvedett egész addigi élete során.

  • Epilepsia, vagy más agyi betegségek például agydaganat vagy anyagcserezavar ritkán, de lehetnek psychosis okai.

  • Kábítószerek használata toxicus psychosist okozhat, vagy lappangó psychosist hozhat felszínre.

Nagy kockázatú csoportok psychosis szempontjából

  • Az alábbi három csoport jelentősen (mintegy 40%–ban) veszélyeztetett psychosis kialakulására az utánkövetés egy évén belül:

    • olyan serdülők, akiknek enyhe lefolyású psychosisra emlékeztető tünetei voltak vagy ismétlődően, vagy hosszabb ideig, de akiknek a tünetei nem érték el a valódi psychosis súlyosságát

    • olyan serdülők, akiknek egyértelmű, de igen rövid ideig, csak néhány óráig, vagy a nap egy részéig tartó psychosisuk volt

    • olyan serdülők, akiknek a családtagjai között schizophreniában, vagy bármely más psychoticus zavarban szenvedő személy fordult elő, vagy akik önmaguk schizotypicus személyiségűek, és akik működése a GAF skála szerint 30 vagy több pontban csökkenést mutatott az eltelt egy évben.

A serdülőkori schizophreniás zavar bevezető tünetei

  • A serdülő tünetei a schizophrenia általános ismérvein (DSM III R) túlmenően

    • növekvő tétlenség

    • merev mozgáskészség

    • visszahúzódási hajlamés bizalmatlanság

    • énközpontúság

    • kényszeres tünetek

    • érzelmi ingatagság

    • az ösztönök kézbentartásának a hiánya

    • antiszociális cselekedetek

    • gyenge iskolai teljesítmény a jó képességek ellenére

    • téveszmék és érzékcsalódások

    • közöny és örömtelenség

    • atípusos neurologiai vagy neurovegetativ panaszok és tünetek

    • serdülő esetében a schizophrenia kórisméjét csak egyéves utánkövetés alapján lehet valószínűsíteni.

A serdülőkori affectiv syndroma tünetei

  • Az affectiv syndroma általános ismérvein (DSM III R) túlmenően előfordulnak a depressio és a mania tünetei

    • fáradékonyság, energiaszegénység

    • álmatlanság/aluszékonyság

    • fejfájás, gyomorpanaszok

    • ingerlékenység, ellenségesség

    • búskomorság, visszahúzódás

    • psychomotoros tehetetlenség

    • értéktelenségi érzés

    • önvádlások és bűnösség érzés

    • öngyilkossági gondolatok

    • antisocialis kóros viselkedés

    • menekülés a képzeletvilágba.

  • A mania tünetei

    • emelkedett hangulat

    • fokozott tevékenység

    • gyors és laza associatiók

    • túlzott nemi aktivitás

    • ingerlékenység, támadékonyság, fenyegető magatartás

    • neurovegetativ tünetek, például mértéktelen evés, beszékelés, izzadás, cukor vagy só mértéktelen fogyasztása.

  • A schizophrenia és az affectiv psychosis tünetei általában hasonlóak serdülőkorban és felnőttkorban, kivéve azt a tényt, hogy a téveszmék és a hallási érzékcsalódások rejtve maradhatnak a támadékony magatartás vagy a szorongás mögött.

  • Gyakran különösen nehéz elkülöníteni serdülő esetében a psychosist és a mély depressiót. A paranoid psychosis és a hozzá kapcsolódó rettegés és gyanakvás antiszociális csoportok társaságának keresésében is megnyilvánulhat, ahol az erőszak és az alkohol, illetve kábítószerek túlzott fogyasztása elfogadott, mint a védekezés eszközei. A tétlenség, az érzelmi élet megváltozása és a visszahúzódás általában feltűnő és felismerhető tünetek, legalább a tizenéves családján belül.

  • Az affectiv psychosis kórismézése különösen nehéz serdülők esetében. A maniás tizenéves túlzott tevékenységét közvetlen cselekvésben vezetheti le, és elviselhetetlen érzéseit ivászattal, kábítószerfogyasztással, vagy más meggondolatlansággal próbálhatja enyhíteni; például fokozott nemi tevékenységgel, erőszakos cselekménnyel vagy vakmerő közlekedéssel a forgalomban.

  • A depressiv serdülő képtelen elviselni lelkiállapotát és ürességérzését, és önpusztító módon próbál megszabadulni azoktól. Az öngyilkossági gondolatok vagy magatartás, és az önvádlás serdülőknél és felnőtteknél hasonló.

Kezelés

  • A psychoticus serdülőt elsősorban psychiatriai vizsgálatra kell küldeni, heveny esetben pedig közvetlenül a kórházi kezelés indokolt.

  • A kezelés célja a serdülő segítése és támogatása ebben a fontos fejlődési fázisban úgy, hogy felnőttkorban képességeit a lehető legjobban tudja majd használni.

  • A kezelés széles körű és időigényes, és a serdülő kapcsolata a szüleihez és más fontos felnőttekhez lényegi fontosságú. A gyógyszerelést a psychoticus tünetek visszaszorítására alkalmazzák, hogy a kapcsolat megfelelő legyen és a serdülő visszanyerje működőképességét.

Vonatkozó bizonyítékok

  • Electroconvulsiv kezelés mind gyermekkorban, mind serdülőkorban hatásos lehet.

Irodalom

  • [1]Rey JM, Walter G, Half a century of ECT use in young people. Am J Psychiatr 1997;154:595-602

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-970633. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software