Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Serdülők depressiója

Serdülők depressiója

ebm00703

Általános tudnivalók

  • A lehangoltság érzése serdülőkben gyakori: mindazonáltal a legtöbb esetben ez az ifjúkori növekedés és fejlődés átélésének szabályosnak tekinthető módja.

  • A serdülő depressiójának megítélésében figyelembe kell venni a fiatal ember adott fejlődési fokát, és azokat az életeseményeket, amelyek befolyásolhatják a hangulatát 1 .

  • A serdülő depressiója különböző tünetekben nyilvánulhat meg, eltakarhatják például szenvedélyes időtöltések, melyeket fanatikusan végez, vagy alkalmazkodási zavarok jelentkezhetnek (például ellenkezés, lopás, szerrel való visszaélés). Jellegzetes, hogy a fiatal személy depressiója csak akkor nyilvánvaló, ha beszél róla 2 .

  • A depressiós serdülő gyakrabban dohányzik, fogyaszt kábítószert és alkoholt, mint a többi fiatalkorú.

  • A serdülő depressiója psychiatriai zavarnak tekintendő, melyet komolyan kell venni és megfelelően kezelni.

Epidemiologia

  • Népességi vizsgálatok szerint a súlyos depressio előfordulási gyakorisága (Major Depressiós Zavar (általánosan elfogadott) a DSM–III–R–ben) 3.4%, az enyhe elhúzódó depressióé (Dysthymia DSM–III–R) 3.2%, valamint a súlyos depressio egész életidőre vonatkozó előfordulási gyakorisága 13% 3 . A depressiós állapotok egyértelműen gyakoribbak leányokban, mint fiúkban. Különböző vizsgálatok szerint a depressiósok mintegy 40%–ában mutatkozik egyéb psychiatriai betegség is.

  • A serdülők súlyos depressiója megnövekedett öngyilkossági kockázattal jár együtt. Halál utáni vizsgálatok szerint az öngyilkosságot elkövetett serdülők 51–80%-ában volt kimutatható, hogy súlyos depressióban szenvedtek. Az önpusztítás kockázata fokozott, ha a depressióval szerrel való visszaélés és aszociális magatartás jár együtt 4 .

Kóreredet

  • A depressio kifejlődését elősegítő tényezők részleteiben még nem ismertek, de mind szociodemográfiai factorok, mind megterhelő életesemények összefüggését kimutatták a depressióval. A depressiós serdülőknél megfigyelhetőek a szegényesebb szociális készségek társaikhoz viszonyítva, továbbá önmagukat másoknál negatívabbnak látják.

  • Klinikai szintű depressio kifejlődésének nagyobb a kockázata, ha egyéb családtagok súlyos depressióban, vagy bipolaris affectiv zavarban szenvedtek 5 .

Tünetek

  • A szabályos fejlődéssel járó psychiatriai panaszok múló jellegűek, nem kapcsolódnak közvetlen vagy közvetett önpusztításhoz, és a fiatal személy működési képességei nem károsodnak.

  • Fontos különbséget tenni a serdülőknél rendszerint megjelenő lehangoltság érzés és a kóros depressio között.

A normálisnak nevezhető depressio serdülőkorban (vagy veszteséggel kapcsolatos szomorúság)

  • Levertség és veszteség érzése, sírás

  • Váltakozó hangulat: szomorúság–gyűlölet–öröm

  • Az önbecsülés hirtelen változásai

  • Alkalmi aggodalmak a testi megjelenéssel kapcsolatban

  • Enyhe testi tünetek

  • Alkalmi alvászavarok

  • Váltakozó alkalmazása primitív (például visszautasítás, mások hibáztatása, különválás) vagy érett (a visszautasítás ésszerű indoklása) védekező mechanizmusoknak.

  • A társas kapcsolatok nem sérülnek, hasonlóképpen az ételek és a kedvtelések élvezete sem, és képes szerelembe esni.

Kóros depressio

  • Búskomorság, unalom, üresség érzése vagy állandó ingerlékenység

  • Szabályozatlan érzelmi kitörések

  • Összpontosítási nehézségek

  • Értéktelenség érzése és szégyenérzés, olykor valószerűtlen bűnösségérzés

  • Halállal kapcsolatos gondolatok, öngyilkossági elképzelések, öngyilkossági tervek

  • Alvászavarok (elalvási nehézségek, kora reggeli éberség, álmatlanság, lidérces álmok)

  • Testsúly ingadozás

  • A saját testtel való hypochondriás jellegű foglalkozás

  • Fájdalom és különféle testi panaszok

  • Csökkent örömérzési képesség bármivel kapcsolatban

  • Kevesebb és szegényesebb kapcsolattartás másokkal

  • Többnyire primitív védekezési mechanizmusok

  • Utalások 6 .

Depressiós serdülő vizsgálata és beutalása

  • A fáradékonyság, fásultság stb. testi okait ki kell zárni.

  • A depressiós serdülő vizsgálatakor szem előtt kell tartani, hogy a fiatal személynek negatív lehet az önmagáról alkotott véleménye, és nehezére eshet, hogy idegennel beszéljen. Időt kell szánni a beszélgetésre, és közvetlen kérdéseket kell feltenni, amelyek lehetővé teszik a tisztázni a panaszok fennállásának idejét és természetét, és azok hatását a mindennapi életre. A tanulmányokra, a kedvtelésekre és a barátokkal töltött időre vonatkozó kérdések fontosak. Az önpusztító gondolatokat érintő kérdéseket külön kell feltenni, mivel azok közvetlen beavatkozást tehetnek szükségessé.

  • A panaszokra vonatkozó szerkesztett kérdőív, a Beck Depression Inventory (BDI) alkalmazásával a depressio súlyossága megítélhető. A BDI hasznos szűrési módszer a depressio felderítésére, de olykor álpozitív eredményekre vezet.

  • Amennyiben a serdülő depressiója elhúzódó, vagy súlyos depressio, illetve önpusztítási szándék jelei figyelhetők meg, a fiatal személyt serdülőkre vszakosodott psychiatriai intézménybe kell utalni vizsgálatra.

  • A serdülőt azonnal be kell utalni, amennyiben öngyilkossági veszély áll fenn. Szaktanács kérése telefonon a megfelelő intézménytől hasznos lehet a vizsgálat menetében.

  • Az enyhe depressiv állapotok és a gyászreactiók az alapellátásban kezelhetők.

A depressio kezelése

  • Az alapellátásban a serdülőt támogató beszélgetésekkel lehet kezelni. Szükség esetén időlegesen gyógyszereket is lehet alkalmazni a panaszok enyhítésére, például altatókat vagy szorongásoldókat, igen rövid ideig; ha azonban a panaszok nem enyhülnek, és a fiatal ember működőképessége tovább csökken, szakorvosi vizsgálat válhat szükségessé (fennáll a telefonos szaktanácskérés lehetősége).

  • A súlyos depressio kórismézését, a kezelés megtervezését és utánkövetését szakellátó egységben kell végezni. Mivel a korai kezdetű depressiv állapotok (20 éves életkor előtt) jelentős hányada súlyos depressiós állapotba megy át, alapvetően fontos a tartós kezelés biztosítása, hogy védelmet nyújtson a fennálló egyéb mentalis zavarokkal szemben is 5 , 7 , 8 .

  • A serdülőket elsősorban egyénileg kell kezelni, azonban a szoros együttműködés a szülőkkel, és a szülőket támogató intézkedések lényeges részei a kezelésnek. Gyakran a rehabilitatio is szükségessé válik (például nevelés, szociális támogatás).

  • Tudományos bizonyíték támasztja alá a rövid cognitiv–magatartási therapiák hatékonyságát serdülők enyhe és közepesen súlyos depressiójának kezelésében, ugyanakkor a súlyos depressiós állapotokra ez nem érvényes.

  • Az interpersonalis psychotherapia is hatásosnak mutatkozott a serdülők depressiójának kezelésében, főleg a szociális tevékenységet és az önbecsülést javítja 27 .A tartós therapiákra vonatkozó ellenőrzött vizsgálatok nem állnak rendelkezésre 9 .

  • A szülőkkel kapcsolatos megoldatlan ellentétek befolyásolják a gyógyulást a súlyos depressióból 10 .

  • A serdülőkori depressio gyógyszeres kezelést is igényelhet, a panaszok enyhítésére, a működőképesség megőrzésére, és egyes esetekben a therapia egyéb formái bevezetésének az elősegítésére. Ellenőrzött vizsgálatokkal nem lehetett bizonyítani, hogy a tricyclicus antidepressansok hatékonyabbak a placebónál és serdülőknek nem javalltak. Ezzel szemben a selectiv serotonin–újrafelvétel gátlók előnyösnek bizonyultak, legalábbis a súlyos depressiók kezelésében, de további kutatási adatokra van szükség 11 , 12 , 13 . A gyógyszeres kezelés megkezdésekor az orvosnak gondosan ellenőriznie kell a gyógyszer hatásait és mellékhatásait. A gyógyszert ajánlott legalább 4–6 hónapig alkalmazni.Amennyiben a serdülőnek maniás vagy hypomaniás szakaszai is vannak, vagy a családi kórelőzményben bipolaris affectiv zavar szerepel, SSRI gyógyszerekkel nem lehet kezdeni a therapiát, vagy ha igen, antipsychoticus gyógyszert kell egyidejűleg adni. Az elkezdést és a követést tervszerűen kell végezni 14 .

Egyéb hivatkozások 9 , 15

Vonatkozó bizonyítékok

  • Electroconvulsiv therapia mind gyermekek, mind serdülők esetében hatásos lehet.

Irodalom

  • [1]Mufson L, Firbanks J. Interpersonal psychotherapy for depressed adolescents: A one-year naturalistic follow-up study. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1996;35:1145-1155

  • [2]Windle RC, Windle M. An investigation of adolescents' substance use behaviors, depressed affect and suicidal behaviors. J Child Psychol Psychiatry 1997;38:921-929

  • [3]Feehan M, McGee R, Nada Raja S, Williams SM. DSM-III-R disorders in New Zealand 18-years-olds. Australian and New Zealand J Psychiatry 1994;28:87-99

  • [4]Marttunen M. Adolescent suicide in Finland. Publications of the National Public Health Institute. KTL A2. T-Print Ky, Hyvinkää 1994

  • [5]Kovacs M, Feinberg TL, Crouse-Novak M, Paulauskas SL, Pollock M, Finkelstein R. Depressive disorders in childhood II. A longitudinal study of the risk for a subsequet major depression. Arch Gen Psychiatry 1984;41:643-649

  • [6]Diagnostic and statistical manual of mental disorders (3th ed.) DSM-III-R. Am Psychiatric Association, Washington, DC 1987

  • [7]Birmaher B, Ryan ND, Williamson DE, Brent DA, Kaufman J. Childhood and adolescent depression: A review of the past 10 years. Part II J Am Child Adolesc Psychiatry 1996;31:1575-1583

  • [8]Harrington R, Fudge H, Rutter M, Pickles A, Hill J. Adult outcomes of childhood and adolescent depression. Arch Gen Psychiatry 1990;47:465-473

  • [9]McCauley E, Myers K, Mitchell J, Calderon R, Schloredt K, Treder R. Depression in young people: Initial presentation and clinical course. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1993;32:714-722

  • [10]Birmaher B. Brent D, Kolko D, Baugher M, Bridge J, Holder D, Iyengar S, Ulloan R. Clinical outcome after short-term psychotherapy for adolescents with major depressive disorder. Arch Gen Psychiatry 2000;57:29-36

  • [11]Emslie GJ, Rush J, Weinberg WA, Kowatch RA, Hughes CW, Carmody T, Rintelman J. A double-blind, randomized, placebo-controlled trial of fluoxetine in children and adolescents with depression. Arch Gen Psychiatry 1997;54:1031-1037

  • [12]Leonard HL, March J, Ricler KC, Allen AJ. Pharmacology of the selective serotonin reuptake inhibitors in children and adolescents. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1997;36:725-736

  • [13]Sallee FR, Vrindavanam NS, Deas-Nesmith D, Carson SW, Sethuraman G. Pulse intravenous clomipramine for depressed adolescents: double-blind, controlled trial. Am J Psychiatry 1997;154:668-673

  • [14]Kutcher S. Practitioner review: The pharmacotherapy of adolescent depression. J Child Psychol Psychiatr 1997;38:755-67

  • [15]Brown BA, Lewinsohn PM, Seeley JR, Wagner EF. Cigarette smoking, major depression, and other psychiatric disorders among adolescents. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1996;35:1602-1610

  • [16]Roberts RE, Lewinsohn PM, Seeley JR: Screening for adolescent depression: A comparison of depression scales. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1991;30:58-66

  • [17]Harrington R, Whittaker J, Shoebridge P, Campbell F. Systematic review of efficacy of cognitive behaviour therapies in childhood and adolescent depressive disorders. BMJ 1998;316:1559-63

  • [18]Marcotte D. Treating depression in adolescence: a review of the effectiveness of cognitive-behavioural treatments. A Youth Adolescence 1997;26:273-283

  • [19]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-988532. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software

  • [20]Harrington R, Whittaker J, Shoebridge P. Psychological treatment of depression in children and adolescents: a review of treatment research. Br J Psychiatr 1998;173:291-298

  • [21]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981790. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software

  • [22]Reinecke MA, Ryan NE, DuBois DL. Cognitive-behavioural therapy of depression and depressive symptoms during adolescence: a review and meta-analysis. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry 1998;37:26-34

  • [23]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-983371. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2000. Oxford: Update Software

  • [24]Hazell P, O'Connell D, Heathcote D, Robertson J, Henry D. Efficacy of tricyclic drugs in treating child and adolescent depression: a meta-analysis. BMJ 1995;310:897-901

  • [25]Rey JM, Walter G, Half a century of ECT use in young people. Am J Psychiatr 1997;154:595-602

  • [26]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-970633. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [27]Asarnow J R, Tompson MC. Depression in Youth: Psychosocial Interventions. Journal of Clinical Child Psychology 2001; 30:33-47.