Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Szülő psychiatriai betegsége a gyermek vonatkozásában

Szülő psychiatriai betegsége a gyermek vonatkozásában

ebm00701

Általános tájékoztatás

  • A szülő psychiatriai betegsége jelentős kockázati tényező a gyermek elmeegészségére vonatkozóan az örökletes faktorok, a betegség közvetlen és közvetett hatásai, és a betegség egyéb elágazásai miatt. A bajok sűrűsödésével a gyermek mentalis egészségének veszélyeztetettsége nő.

  • A gyermek helyzetét és a szükséges segítséget számításba kell venni a a szülő psychiatriai kezelésénél.

  • A szülő súlyos psychiatriai crisisében a gyermekeket crisistherapiában kell részesíteni.

  • Továbbá a psychiatriai betegségen kívül a szülő alkoholizálhat vagy kábítószert fogyaszthat, öngyilkosságot követhet el vagy erőszakos magatartást tanúsíthat, de a másik szülőnek is lehetnek mentalis problémái, és a szülők egymás közötti viszonya is rossz lehet, vagy a családnak anyagi természetű gondjai lehetnek.

  • A szülő psychiatriai betegsége következtében a gyermeknevelés minősége sérül, és olykor a feltételek nem kedveznek a kielégítő szülővé válásra. Másfelől a schizophreniás anyával együtt élő gyermekek nem szenvednek gyakrabban mentalis betegségben, mint azok, akiket elkülönítettek a schizophreniás anyától és a családtól.

  • A gyermek mentalis állapotának megítélése szakmai hálózat közreműködését igényli, akik figyelembe veszik a napköziotthonos és iskolai személyzet szempontjait is.

Az anya psychiatriai betegsége a csecsemő vonatkozásában

  • Az agy biológiai fejlődése a születés után folytatódik, és a korai interactiók minőségétől függ 5 .

  • Csecsemőikkel való kölcsönös kapcsolatukban a psychoticus anyák idegesebbeknek és kevésbé gondosaknak bizonyultak, mint a mentalisan egészségesek. Kevesebbet is mosolyognak és kevesebb a szemkontaktusuk és egyéb érintkezési módjuk csecsemőikkel való játékuk közben, és kevésbé érzékenyek kicsinyeik szükségleteit illetően.

  • Az anyákkal való kölcsönös kapcsolatukban a csecsemők kevesebbet mosolyogtak és kevesebbszer adtak hangot, és kevesebb volt a társas kapcsolatuk vagy a szemkontaktusuk az anyákkal.

  • A félénkség hiánya a csecsemőben összefügghet az anya idegességével vagy bizonytalanságával, vagy a kellemetlen étkezési helyzetekkel és a csecsemő sírásával.

  • Az egyéves csecsemő megzavart érzelmi kötődése anyjához a korai kölcsönös kapcsolat negatív vagy szétágazó természetére utal.

  • Az anya súlyos és visszatérő depressiója, valamint jelentősen csökkent működőképessége és önsegítő készsége nagy veszélyt jelent a gyermek részére, különösen a gyermek korai éveiben.

  • Azok az anyák, akik gyermekeiket depressio miatt viszik vizsgálatra, gyakran maguk is depressiósak, vagy más, gyakran elhanyagolt mentalis problémákkal küszködnek.

  • Az étkezési zavarban szenvedő anyák az egészséges anyáktól eltérő módon táplálják csecsemőiket, és feltehető, hogy ezek a kóros etetési szokások a gyermekeknél, különösen a leányoknál hozzák felszínre az étkezési zavarokat .

Kezelés

  • A psychoticus anya és csecsemője kapcsolatának minőségét mindig fel kell mérni, és segítséget kell nyújtanianya–gyermek psychotherapia, psychoeducativ tanácsadás formájában, és lehetőség szerint mihamarabb gondozó felügyeletet kell biztosítani. A helyzet szoros követést igényel.

  • Az anya és gyermeke részére psychiatriai osztályon anya–gyermek ágy biztosítható, vagy találkozhatnak psychiatriai járóbeteg kisgyermekek kezelésére szolgáló munkacsoportban. Szükség esetén a kisbabát gyermekotthon csecsemőrészlegére helyezhetik, az anya pedig intensiv napi együttműködési therapiában vehet részt.

  • A másik szülő támogatása a gyermekgondozás felelősségébe való bevonással történhet, az anyának pedig kell egy olyan közvetítő személy, akivel szükség esetén kapcsolatba léphet.

  • Szakértőnek kell felmérni a nevelés kielégítő voltát, a gyermek mentalis egészségének biztosítására.

Azonnali beavatkozás szükséges, ha

  • a csecsemő visszahúzódó, nem mutat érdeklődést a kapcsolatban, nem lehet vele érintkezésbe lépni.

  • a csecsemő nyomott hangulatban van, közönyös, sokat sír, gondozatlan.

  • a csecsemő testi egészsége és fejlődése veszélyeztetett.

  • az anyai nevelés működési szintje elégtelen.

  • az anya hozzáállása ellenséges, és a kapcsolat visszaéléses jellegű.

A gyermek veszélyeztetettsége növekszik a szülő psychiatriai betegsége következtében

  • az anya kölcsönös kapcsolatképző és beleérző képessége, valamint a gyermek szükségleteit felismerő készsége nem megfelelő.

  • az anya ismétlődően kórházba kerül a gyermek korai éveiben.

  • az anya kórházi kezelése idején a gyermeket inkább intézetben kell tartani, és nem gondozó családnál elhelyezni.

  • a mentalisan beteg anyának nincs segítő hálózata.

  • a betegség tünetei közvetlenül érintik a gyermeket.

  • a kapcsolat a beteg anyával kuszává vagy túl erőssé válik, és a gyermek a panaszok tárgya (például ellenségesség).

  • a szülőnek gondjai vannak a kapcsolataival vagy egyéb dolgokkal.

  • a gyermek alapvető ellátási lehetőségei csökkentek.

  • nincs a gyermekhez közelálló felnőtt, illetve kielégítő segítő hálózat.

  • a gyermekre túl sok felelősség hárul a családban, és magára marad.

A gyermek therapiás beavatkozást igényel, ha

  • a gyermek kifejezett mentalis tüneteket mutat (micropsychoticus elmeállapot, téveszmék, osztozás a felnőtt psychoticus világában, depressio, öngyilkosságról beszélés).

  • a szülő öngyilkosságot kísérelt meg vagy követett el.

  • a szülő betegsége súlyos és idült.

  • a szülő betegségének problémái vagy panaszai közvetlenül a gyermekre irányulnak

  • a családban erőszak, szerrel való visszaélés, vagy a gyermekkel való sexualis visszaélés igazolható.

  • a gyermek szülői szerepre kényszerül a lehetőségein túlmenően.

Kezelés

  • A psychiatriai beteg családját gyermek–szempontú családvizsgálatnak kell alávetni, amelyben a gyermek helyzetét, a szülő lehetőségeit, valamint a gyermek igényét a segítségre kell értékelni. A családot közvetlenül családtherapiában lehet részesíteni az erre szakosodott osztályon, a gyermeket pedig szükség esetén gyermekpsychiatriai szakorvoshoz lehet utalni. A családban traumás események is előfordulhatnak.

  • Amennyiben a gyermek részt vesz a szülő téveszmés világában, ajánlott elkülönítésük 2 . Egyes gyermekek szülői szerepre kényszerülnek, és viselik a családon belül a felelősség terhét.

  • A gyermeket tájékoztatni lehet a szülő betegségéről, a családtagok vétkességét kisebbíteni lehet, a gyermek szülőpótló szerepe csökkenthető, és a támogató hálózat mozgósítható a gyermek segítésére.

A szociális jóléti szolgálatok támogató tevékenysége

  • Az elérhető szolgálatoktól függően a család otthoni segítséget kaphat, családi szociális munkás segítségét igényelheti a gyermek támogatására, állandó napközis ellátást szervezhetnek, támogatásként segítő család vagy segítő személy jöhet szóba az idősebb gyermek számára a szociális intézmények közreműködésével. A gyermek támogatást kaphat kedvenc időtöltéseiben is.

Irodalom

  • [1]Kauffman C,Grunebaum H,Cohler B,Gamer E,: Superkids: Competent Children of psychotic Mothers. Am J Psychiatry 1979;136:11

  • [2]Mentjox R,van Houten, C A G,Kooiman C G: Induced Psychotic disorder: Clinical aspects, Theoretical considerations and Some Guidelines of Treatment. Comprehensive psychiatry 1993;34:120-126

  • [3]Ferro T, Verdeli H, Pierre F, Weissman MM. Screening for depression in mothers bringing tehir offspring for evaluation or treatment of depression. Am J Psychiatry 2000;157:375-9.

  • [4]Agras S, Hammer L, McNicholas F. A prospective study of the influence of eating-disordered mothers on their children. Inj J Eat Disorder 1999;25:253-62.

  • [5]9. Zhang,L.,Xing,G.,Levine,S.,Post,R&Smith,M. Maternal deprivation induces neuronal death. Society for Neuroscience Abstracts. 1997;23:1113.