Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Gyermekek és serdülők bántalmazása

Gyermekek és serdülők bántalmazása

ebm00697

Cél

  • A gyermek biztonságos fejlődésének biztosítása, amennyiben szükséges, védő rendszabályok útján, ez pedig a hatóságok feladata.

Durva fizikai bánásmód

  • A gyermekkel kapcsolatos durva fizikai bánásmód körébe tartozik

    • a testi fenyítés, ütlegelés,

    • egyéb bántás (rúgás, leejtés, dobás, égési sérülés, kémiai vegyszerrel történő sérülés).

  • A sérülés jellege általában nem balesetre vall, és gyakran ellentmondás van a sérülés és a hozzáfűzött magyarázat között.

  • Pl. a gyermeken csonttörés különböző stádiumai láthatók, vagy horzsolások nem típusos helyeken.

  • A "Münchausen by proxy" szindróma (helyettesítő tettetés szindróma)a gyermeket érő ritka bántalmazási forma. Egy felnőtt, rendszerint a gyermek anyja olyan tüneteket gyárt, amelyek betegnek tüntetik fel, ez viszont szükségtelen gyógyszereléshez vezet.

Psychológiai bántalmazás

  • A gyermek vagy serdülő psychológiai bántalmazása az alábbiakból állhat:

    • a gyermek gondozásának, szeretetének vagy ellátásának megtagadása,

    • a gyermek szellemi megkötése, vagy függetlenségének korlátozása,

    • ijesztegetés, zsarolás vagy riogatás,

    • a gyermeket értéktelennek beállítani, kinevetni,

    • diszkriminálni vagy gyűlöletet mutatni.

A gyermek elhanyagolása

  • A gyermek elhanyagoltnak tekintendő, ha nincsenek tekintettel a fizikai vagy szellemi igényeire, ez gyakorta fizikai fenyegetéssel társul.

  • Különösen a depressziós szülőknél fordul elő, hogy elhanyagolják a gyermeket, de aberráns személyiség esetén is előfordul.

Epidemiológia

  • Nehéz utánajárni a gyermeket vagy serdülőt érő bántalmazásnak, mert csak kis százalékban jut a szociális vagy egészségügyi hatóságok tudomására a tény.

  • Egy finnországi gimnáziumban a 16 éves tanulók kérdőívet költöttek ki. A válaszok szerint a tanulók 14. éves koruk előtt 72%-ban voltak kitéve enyhe bántalmazásnak, és 8%-ban súlyosnak.

A bántalmazás következményei

  • A következmények lehetnek testiek,

    • növekedési zavarok,

    • sérülések (néha agysérülés, mely még szellemi visszamaradást is okozhat),

    • a biológiai ritmus zavarai (alvási és evési ritmus, növekedési hormon kiválasztás),

    • regulációs zavarok (figyelem, vizelés, széklet),

  • vagy psychológiaiak

    • mentális zavarok, depresszió,

    • a szociális kapcsolatok zavarai,

    • csökkent teljesítmény,

    • csökkent önértékelés,

    • az önkontroll zavarai,

    • visszahúzódó agresszivitás,

    • súlyos esetekben post-traumás stressz tünetei.

A háttérben álló tényezők

  • A gyermek vagy serdülő bántalmazása mind a szülők psychopathológiai tényezőihez, mind pedig társadalmi és környezeti hatásokhoz társul.

  • Azok a szülők, akik a gyermekeit bántalmazzák, gyakran maguk is bántalmazásban szenvedtek gyermek vagy serdülő korukban.

  • A családi erőszakot is gyermekbántalmazásnak tekinthetjük, még ha nem irányul is közvetlenül a gyermek ellen.

  • Bántalmazás olyan helyzetekben fordul gyakran elő, amikor a szülők kiábrándultsága és mentális gondja megakadályozza őket abban, hogy felnőtt módon viselkedjenek.

  • A depressziós anya ritkán bántja , de gyakran elhanyagolja a gyermekét.

  • A rossz szociális és anyagi helyzet gyakorta növeli a családi erőszak kockázatát.

  • Nő a veszély, ha a gyermek koraszülött, valamilyen idegrendszeri betegség miatt állandóan sír, sérült, retardált, vagy krónikus betegségben szenved.

Kezelés

  • A gyermek vagy serdülő bántalmazása minden esetben a gyermekjóléti és egészségügyi hatóságok beavatkozását igényli.

  • A tájékoztatási kötelezettség itt fontosabb, mint a titoktartás.

  • A hatóságoknak psychoszociális és anyagi eszközökkel kell segítenie a gyermeket vagy serdülőt és a családot.

  • Az áldozatul eső gyermeket megfelelő mentális vizsgálatokra küldik, és szükség esetén kezelést kap.

Megelőzés

  • Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát a kezeléssel együtt.

  • Hasznos eszköz

    • a szülők oktatásával a felelősségérzésüket erősíteni,

    • az anyagi és psychoszociális környezeti feltételeket javítani a gyermek családokban

    • a szülőket segíteni, elsősorban stresszhelyzetekben