Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Autismus

Autismus

ebm00694

Feladat

  • A várható legjobb eredmény érdekében az autista gyermeket a lehető legkorábban rehabilitációs kezelésbe kell venni.

Általános tájékoztatás

  • Az autisticus zavarokhoz a gyermekkori mentalis zavarok olyan csoportja sorolható, amelyben a gyermek socialis működőképessége, nyelvhasználata és játéka nem felel meg a gyermek általános fejlődésének, ezért ezek az állapotok súlyosan kórosnak tekinthetőek.

Epidemiologia

  • Korai életkorban kezdődik, általában 3 éves kor előtt.

  • Négyszer gyakoribb fiúk között, mint leányok között.

  • Az autismus előfordulási gyakoriságát 10 000 gyermekből 2–20 esetre becsülik. Bizonyos autisticus jellegzetességeket hétszer nagyobb előfordulási gyakoriságúnak mondanak.

Háttér

  • Az autismus biológiai eredetű. Specifikus oki tényező nem ismeretes.

  • Az öröklés valószínűleg fontos szerepet játszik az autismus megjelenésében.

  • A gyermekek kis csoportjában az autismus okaként az agy működészavara ismert, például terhesség idején lezajlott kanyaró, újszülöttkori herpes encephalitis, chromosoma rendellenességek, fragilis X–syndroma vagy anyagcsere betegség következményeként.MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) vaccinatio nem hozható kapcsolatba az autismussal 1 .

Tünetek

  • Az autismus tünetei különbözőek, és az állapot az egész élet során érvényben marad, még akkor is, ha a formája az életkorral változik.

  • A társas viszonylatokban fejlődési elmaradás észlelhető.

    • Mások társaságában magára marad.

    • Az utánzási képesség hiányzik.

  • A kapcsolatfelvétel és a beszéd fejlődése nem megfelelő.

    • Nem gagyog, nem összpontosítja a tekintetét, nincsenek arckifejezései vagy nyelvi kifejezésmódja

    • Erősen kóros nem-beszédbeli kapcsolatfelvétel, nem kívánja az átölelést, nem mosolyog

  • Igen korlátozott működési képesség, kevés dolog kelti fel az érdeklődését.

    • Ismétlődő testmozgások, például himbálózás vagy a fej ütögetése

    • Állandó ragaszkodás bizonyos tárgyak részeihez

    • Jelentős szorongás a környezet kisfokú változásai miatt is

  • Egyéb kóros tünetek

    • Félelmek, alvási és étkezési zavarok

    • Dührohamok, támadékonyság vagy önpusztítás

  • Négy autisticus gyermek közül három értelmileg fogyatékos.

Kórisme

  • Típusos magatartásbeli kórosságokon és gondos klinikai vizsgálaton alapul.

Elkülönítő kórisme

  • Asperger–syndroma

    • Az Asperger–syndroma és az autismus abban különböznek, hogy az Asperger–syndromás betegek értelmileg nem fogyatékosak, és nyelvi nehézségeik sincsenek; egyéb tüneteik azonban az autismusra emlékeztetnek.

  • Rett–syndroma

    • Neurodegenerativ betegség, mely az X–chromosoma által öröklődik, és leányokban jelentkezik.

    • Autisticus tünetekkel jelentkezik, de később a csont–izomrendszert is károsítja és teljes rokkantsághoz vezet.

  • Desintegrativ zavarok (Heller–féle betegség)

    • Kiterjedt fejlődési zavar, melyben a gyermek, aki korábban normális fejlődésűnek tűnt, hirtelen megváltozik, és kezd idegrendszeri tüneteket mutatni, valamint az autismusra emlékeztető tünetek is megjelennek.

Kezelés és rehabilitatio

  • A célszerű és hatékony rehabilitatio csökkentheti az autisticus tüneteket.

  • A rehabilitatio célja a gyermek segítése mindennapi dolgainak intézésében.

  • Minden autisticus gyermeknek szüksége van egyéni rehabilitatiós programra; ezek a programok akkor a legsikeresebbek, ha a család, a napközi otthonok személyzete és a therapeuták együttműködnek.

  • Az autisticus gyermekeknek a napi gondozásban és az iskolában személyes segítőre van szükségük, hogy segítsék őket az egyénre szabott tanulási program végrehajtásában, a játékban, és támogatást nyújtsanak a személyes és a csoportos tevékenységekben.

  • A "holding" therapia (erőszakos ölben tartás, lefogás) hatékonynak bizonyult egyes autisticus gyermekek kezelésében. A kezelés során a gyermeket megtanítják az ölben-tartó szemébe nézni, és felfedezni a szem–kontaktust más személyekkel, rendszerint az anyával. (Bizonyítatlan és agresszív viselkedésterápia, melyet a szakemberek túlnyomó többsége elfogadhatatlannak tart. - a lektor megj.)

  • A kezelés állhat még kommunikációs terápiából, tanulási terápiából, zeneterápiából és lovaglás-terápiából.

A család és az autisticus gyermek

  • Az autisticus gyermek mint családtag súlyos terhet jelent a család számára.

  • Az autisticus gyermek az egész családot az otthonhoz köti, mivel az autisticus gyermek nem hagyható egyedül.

  • A szülők rendszerint úgy érzik, hogy a legtöbb segítséget és támogatást a naponta kapcsoplatban lévő személyektől kapják, például tanítóktól, beszédtanároktól, és foglalkozási therapeutáktól.

  • Az időleges gondozás és a személyes segítség a családtámogatás fontos formái.

  • A szülők képzése mind a gyermekek, mind a szülők számára hasznos lehet az autismus formakörbe tartozó zavarok kezelésében .

Vonatkozó bizonyítékok

  • A Lovaas–féle kezelés nem segíti az autista gyermekeket a normális élettevékenység elérésében.

  • Az alkalmazott magatartási elemzéssel összekapcsolt magatartási beavatkozások, hetente mintegy 20 vagy több órán át, hatékonynak tűnnek az iskoláskor előtti autista gyermekek esetében, jóllehet megfelelő minőségű vizsgálatok erre nem szolgáltattak bizonyítékot.

  • A hallási integrációs kezelés és a "facilitált kommunkáció" nem bizonyult hatékonynak autismusban.

Irodalom

  • [1]DeStefano F, Thompson WW. MMR vaccine and autism: an update of the scientific evidence. Expert Rev Vaccines 2004;3(1):19-22