Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Étkezési zavarok gyermek- és serdülőkorban

Étkezési zavarok gyermek- és serdülőkorban

ebm00690

Feladatok

  • Tartsuk szem előtt, hogy az étkezési zavarok előfordulása nagyon gyakori a serdülő lányok körében.

  • Általában az orvosnak kell figyelnie az étkezési zavarok tüneteire; a beteg maga ritkán számol be ezekről.

  • A diagnózis felállításáért és a kezelés megtervezéséért egy különleges személyzet felelős.

Alapszabályok

  • Étkezési zavarról olyan állapot kialakulásakor beszélünk, amikor az étel és a táplálék a test külső megjelenését szabályozó eszközként szolgál és manipulatív szerepet tölt be.

  • Az étkezési zavarok széles skáláját ismerjük. A leggyakoribb rendellenességek közé tartozik az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Ezen kívül egyre általánosabbá váltak azok az esetek, amelyeknél a klinikai kép nem teljes vagy csak egyszerűen "evés-rohamokról" beszélhetünk.

  • Már kisgyermekeknél is felléphetnek különféle étkezési zavarok, melyek a gyermek és a gondozója közötti kapcsolat elégtelenségére utalnak.

Kóreredet

  • Jelenlegi ismereteink szerint az étkezési zavarok sokfélék és változatosak lehetnek. Kialakulásukat genetikai és szociokultúrális tényezők, valamint az egyéni dinamika határozza meg.

  • A betegség tipikusan a serdülőkorban kezdődik, amikor a test változik és növekedésnek indul.

  • Az anorexia nervosa jellemzően a 14-16 éves kor között vagy 18 éves kor körül kezdődik. A bulimia megjelenése tipikusan a 19-20 éves korra tehető.

  • Az étkezési zavarok a lányoknál 10-15-ször gyakrabban fordulnak elő, mint a fiúknál.

  • A 14-16 éves lányok körében minden 150. serdülő szenved anorexia nervosában.

  • A bulimia megjelenésére vonatkozóan nem ismerjük az epidemiológiai adatokat, de sokkal gyakoribbnak tartják az anorexia nervosánál.

Az anorexia nervosa diagnosztikus ismérvei

  • A beteg nem akarja megtartani a normális testsúlyát.

  • A beteg testsúlya a testmagasságának és életkorának megfelelő értéknél legalább 15%-kal kevesebb.

  • A betegnek torzul a saját testéről elképzelt képe.

  • A beteg fél az elhízástól.

  • Egyéb betegséggel nem magyarázható a fogyás.

A bulimia nervosa diagnosztikus ismérvei

  • A soványság utáni vágy, fóbiás félelem az elhízástól.

  • Alkalmankénti nagy evések, melynek során nem működik a táplálékfelvétel feletti ellenőrzés. A roham után az illető megpróbál megszabadulni az elfogyasztott tápláléktól, például önhánytatással vagy hashajtók és vízhajtók alkalmazásával.

  • Kérdőíves vizsgálat segítségével könnyebben megállapíthatjuk, hogy a beteg szenved-e étkezési zavarban (minden pozitív válasz egy pontot ér; 3 vagy több pont étkezési zavarra utal).

    1. Próbál-e hányni olyankor, amikor kellemetlenül teltnek érzi magát?

    2. Érez-e szorongást arra a gondolatra, hogy nem lesz képes ellenőrizni az elfogyasztott étel mennyiségét?

    3. Az elmúlt 3 hónapban testsúlycsökkenése meghaladta-e a 6 kg-ot?

    4. Túlsúlyosnak látja-e magát annak ellenére, hogy az ismerősei inkább túl soványnak tartják?

    5. Uralják-e az életét az étkezések és az ételekkel kapcsolatos gondolatok?

Panaszok

  • Az anorexia nervosa általában fokozatosan alakul ki.

  • A testsúlycsökkenés lehet nagyon gyors vagy nagyon lassú is. A beteg általában továbbra is jár iskolába; folytatja az addigi hobbijait és nagyon jól érzi magát. Ezért a családtagok többnyire megdöbbenve fedezik fel, hogy a gyermekük malnutritióban szenved.

  • Az anorexiás serdülők letagadják a tüneteiket, ezért idő és türelem szükséges ahhoz, hogy motiválttá tegyük őket a kezelés elfogadására.

  • A somaticus panaszok a következők:

    • a menstruatiós ciklus elmaradása

    • csökkent anyagcsere, székrekedés

    • alacsony pulzusszám, alacsony vérnyomás

    • kipirult és hideg végtagok

    • a bőralatti zsírszövet lecsökkenése

  • A bulimiás serdülők tisztában vannak azzal, hogy az étkezési szokásaik nem normálisak, emiatt azonban olyan bűntudatot és szégyent éreznek, hogy nehezen fogadják el a kezelést.

  • A bulimia is okoz testi panaszokat

    • a menstruatiós ciklus zavarai

    • a gyakori hányástól felborulhat az elektrolit és a sav-bázis egyensúly, valamint romlik a fogzománc (Lásd: ebm00162)

Laboratóriumi leletek

  • Anorexianervosában

    • Enyhe anaemia

    • A vércukorszint a normál érték alsó határán mozog

  • Bulimiában

    • Hypokalaemia

    • Emelkedett serum amylase érték 1

Differential diagnosis

  • Súlyos somaticus rendellenességek, például agytumor

  • Psychiátriai megbetegedések–súlyos depressio, psychosis, droghasználat

Kezelés

  • Amennyiben a panaszok megfelelnek az anorexia nervosa diagnosztikus ismérveinek, akkor a kezelés megkezdése előtt az egész családdal meg kell beszélni a kialakult helyzetet.

  • Tudatosítani kell a serdülő betegben és a családjában a betegség súlyosságát.

  • Olykor igen sok időt igényel, amíg a beteget motiválttá tesszük a kezelésre.

  • A kezelés két részből áll

    • a tápláltsági állapot helyreállításából

    • és a psychoterápiás kezelésből

  • Amennyiben a malnutritio olyan mértékű, hogy az életet veszélyezteti, a beteget először a somaticus osztályon kell kezelni, majd ezután lehet az egyéb gyógymódokat alkalmazni, amennyiben lehetséges.

  • Különböző psychoterápiás módszereket ismerünk: mind az egyéni, mind a családterápia bevált; a bulimia esetében a cognitiv terápia és a gyógyszeres kezelés is sikeresnek bizonyult.

  • A 14-16 éves serdülőknél jó eredményt értek el az egész család kezelésével, mivel a náluk jelentkező panaszok gyakran összefüggnek azzal, hogy nehezen tudnak "elszakadni" a családtól.

  • Az idősebb betegek esetében az egyéni támogató és a hosszú távú kezeléssel sikerült a leginkább elősegíteni a gyógyulást.

  • A hosszan fennálló malnutritio és a nem megfelelő járóbeteg ellátás megfelelő ok arra, hogy beteget kényszer gyógykezelésben részesítsük.

Orvosi kezelés

  • A gyógyszeres kezelést minden esetben a szakorvos kezdheti el.

  • Az anorexia nervosa gyógyításában már különféle psychés működésre ható szereket, például neuroleptikumokat és antidepressansokat is kipróbáltak. Ellenőrzött vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy ezek a szerek kétségtelenül hasznosak, de csak abban az esetben, ha a rendellenesség egyértelműen depresszióval kapcsolatos.

  • A bulimia orvosi kezelésére vonatkozó kutatások legtöbbször az antidepressansokra különösen a fluoxetinre irányultak, mely a bulimiában szenvedő betegeknek nagyjából a kétharmadánál hatásosan csökkentette a hatalmas evéseket és a hányást.

Kórjóslat

  • A korai beavatkozás hatására javul a kórjóslat

  • Az étkezési zavarok a betegségeknek egy nehezen kezelhető, súlyos csoportját alkotják. Az anorexiás betegek közeljövőre vonatkozó kórjóslata jó, a hosszú távú kórjóslat azonban rosszabb. A mortalitás még mindig 5–16%.

  • A bulimia kórjóslatával kapcsolatban még nem végeztek kellő számú követéses vizsgálatot, de a betegség feltehetőleg évekig eltarthat.

  • A bulimia összefügghet a depresszióval, az önpusztítással, az alkohol vagy drog abusussal és egyéb psychologiai problémákkal.

Vonatkozó bizonyítékok

  • Nem áll elég adat a rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy a korai beavatkozás jótékony hatású-e az anorexia nervosa esetében.

  • Az antidepressansok és a psychoterápia együttes alkalmazása hatékonyabb kezelést jelent, mint a psychoterápia önmagában, a psychoterápiát azonban könnyebben elfogadják a betegek. Régebben kialakult egy nem jelentős irányzat, melyben az egyedüli psychoterápiát részesítették előnyben a kizárólagos antidepressansokkal szemben.

  • Az étkezési zavarok fekvőbeteg kontra járóbeteg gondozóban történő ellátására vonatkozóan kevés bizonyítékkal rendelkezünk ahhoz, hogy egyértelmű következtetéseket tudjunk levonni.

Irodalom

  • [1]Kinzl J, Biebl W, Herold M. Significance of vomiting for hyperamylasemia and sialadenosis in patients with eating disorders. Int J Eat Disord 1993;13:117-124

  • [2]Meta-analysis of cognitive-behavioural treatment studies for bulimia. Clin Psychol Review 1997;17:703-718

  • [3]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-983171. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software

  • [4]Whittal ML, Agras WS, Gould RA. Bulimia nervosa: a meta-analysis of psychosocial and pharmacological treatments. Behaviour Therapy 1999;30:117-135

  • [5]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-999870. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2001. Oxford: Update Software

  • [6]Bacaltchuk J, Hay P. Antidepressants versus placebo for people with bulimia nervosa. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD003391. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [7]Jimerson DC, Herzog DB, Brotman AW. Pharmacologic approaches in the treatment of eating disorders. Harward Review of Psychiatry 1993;1:82-93

  • [8]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-983124. In: The Cochrane Library, Issue 3, 2000. Oxford: Update Software

  • [9]Schoemaker C. Does early intervention improve the prognosis in anorexia nervosa–a systematic review of the treatment-outcome literature. Int J Eating Disorders 1997;21:1-15

  • [10]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-970141. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [11]Bacaltchuk J, Hay P, Trefiglio R. Antidepressants versus psychological treatments and their combination for bulimia nervosa. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD003385. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [12]Meads C, Gold L, Burls A, Jobanputra P. In-patient versus out-patient care for eating disorders. Birmingham: The University of Birmingham, Department of Public Health and Epidemiology. Report number; 17. 1999. 1-58.

  • [13]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-20008253. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2002. Oxford: Update Software