Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Gyermekkori pánikbetegség

Gyermekkori pánikbetegség

ebm00684

Alapszabályok

  • Ha a gyermeknek megmagyarázhatatlan testi panaszai vannak, amelyek megfelelnek a pánikbetegség tüneteinek, feltétlenül gyermekpsychiater segítségét kell kérni.

  • A lehető legkorábbi kórismézés igen lényeges annak a megelőzésére, hogy a gyermek betegszerepet alakítson ki magának a családban, vagy a tágabb társadalmi környezetben.

Epidemiologia

  • A gyermekek több, mint 10%–ában jelentkeznek valamilyen szorongásos tünetek, melyek megfelelnek a szorongásos zavar vagy a subclinicus phobiák ismérveinek.

  • Számos vizsgálat szerint az iskoláskorú gyermekek 1.7–7.6%–a szenved iskolaphobiában.

Általános tájékoztatás

  • A pánikzavar feltehetően autosomalis dominans gén útján öröklődik.

  • A pánikzavar kirobbanását gyakran megelőzi közeli hozzátartozó halála, betegség, vagy serdülőkorban szakítás baráttal vagy barátnővel.

  • A nem kórismézett és kezelt pánikzavar következményeként a gyermek -kerülő magatartása miatt - munkaképtelenség irányába fejlődhet, aminek leggyakoribb következménye az iskolából való kimaradás.

Panaszok

  • A kezdet rendszerint 5–10 éves életkorra tehető.

  • Kalapáló szívritmus

  • Gyengeség

  • Remegés

  • Félelem a haláltól és a megőrüléstől

  • Kapkodó légzés

  • Szédülésérzés

  • Mellkasi szorítóérzés és fájdalom

  • Bizsergés az ujjakban és az arc területén

  • Fulladásérzés

  • Verejtékezés

  • Hideg– és melegérzés az arcon

  • Homályos látás

  • Gyakran először a somaticus kivizsgálást szorgalmazzák.

Elkülönítő kórisme

  • Asthma

  • Hyperthyreosis

  • Idegrendszeri betegség

  • Szívbetegség

  • Gyógyszermellékhatások (salbutamol)

  • Coffein hatása

Kezelés

  • A pánikzavar kórisméje szakvizsgálatot igényel, és még fontosabb, hogy a gyógyszerelés bevezetése szakszemélyzet ellenőrzése mellett történjék.

  • Mind biológiai, mind psychologiai kezelést szoktak alkalmazni.

  • Jó eredményeket értek el clomipraminnal, illetve imipraminnal. Jelenleg a biztonságosabb serotonin újrafelvétel-gátló fluoxetint és citalopramot alkalmazzák a therapiában.

  • A pánikzavar másodlagos tüneteinek kezelésében magatartás-therapia javasolt. A kezelés sikerességét nagymértékben elősegíti a szülők és a gyermekkel foglalkozó személyek megfelelő tájékoztatása.