Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Tinnitus (fülzúgás)

Tinnitus (fülzúgás)

ebm00843

Bevezetés

  • Állapítsuk meg a kóreredetet. Egyes esetekben a kiváltó ok megszüntethető (zaj, otosclerosis, acusticus neurinoma).

  • Minden esetben gondoljunk a Méni?re betegségre.##ellenőrizendő a második é##

  • Az esetek legnagyobb részében nincs gyógymód a betegségre. Magyarázzuk meg a betegnek, hogy ez az állapot ártalmatlan, annak ellenére, hogy nagyon zavaró.

Meghatározás és elterjedtség

  • A tinnitus olyan állapot, melynek során a beteg külső hangjel nélkül is hangokat érzékel.

  • A szubjektív tinnitust csak maga a beteg hallja. Az objektív tinnitust a vizsgáló is hallja stethoscope segítségével vagy anélkül. Az objektív tinnitus előfordulása ritka. Amennyiben a tinnitus pulzáló, akkor az ok vascularis anomália lehet, és a beteget további kivizsgálásra kell küldeni.

  • A lakosság 5%-a érzékelt már tinnitust valamikor az élete során. A súlyos tinnitus gyakorisága 0,5–1%.

Kóreredet

  • A leggyakoribb ok a zaj (munkahelyi zaj, zene, robbanás, tűzijáték, puskalövés).

  • A tinnitus gyakran - függetlenül a kóreredettől - érzőidegi (sensoneuralis) vagy vezetéses halláscsökkenéssel kapcsolatos.

  • A tinnitust általában a belső fülben kialakult károsodás okozza, mely a cochlearis ideg megnövekedett automatikus aktivitását hozza létre és az agy tévesen zajt érzékel.

Klinikai kép

  • Az érzékelt zaj minősége változatos (csengő, hullámzó, fütyülő, nyüszítő, sistergő, zümmögő, zúgó, stb.)

  • Az alacsony hangmagasságú zajok gyakran a középfül betegségeivel vagy Méni?re betegséggel kapcsolatosak.##ellenőrizendő a második é##

  • Csupán a hangmagasságból nem lehet a kóreredetet meghatározni.

  • A tinnitus okozta kellemetlenség mértéke szintén változó; a kizárólag zajmentes környezetben hallható tinnitustól egészen az életminőséget is befolyásoló tinnitusig .

  • A tinnitus alvászavarhoz, rossz koncentrációs képességhez és depresszióhoz is vezethet.

Vizsgálatok és a tovább-utalás indikációi

  • Kérdezzük meg, hogy a tinnitus társul-e vertigóval (a vertigó kórisméjének felállításához és kezeléséhez lásd a cikket ebm00745 ).

  • Érdeklődjünk az esetleges zajártalomról és a gyógyszeres kórelőzményről (pl. aspirin, valproat, ototoxicus gyógyszerek).

  • Tekintsük meg a dobhártyát és állapítsuk meg a mobilitását

  • Weber- és Rinne-féle hangvilla vizsgálat

  • Audiogram

  • Az egyoldali cochlearis (sensoneuralis) halláscsökkenés esetén további vizsgálatok szükségesek az acusticus neurinoma kizárására. Utaljuk át a beteget fül-orr-gégész szakorvoshoz.

  • Abban az esetben, ha a beteg vezetéses típusú halláscsökkenésben szenved, de a dobhártyája nem érintett, utaljuk a beteget további vizsgálatokra, hogy azesetleges otosclerosist megállapítsa (Lásd: ebm00848) .

  • Abban az esetben, ha a beteg nem szenved halláscsökkenésben vagy a halláscsökkenés kétoldali, akkor a konzultáció szükségességét az fogja meghatározni, hogy a tinnitust mennyire szükséges kezelni. A beutalás általában nem szükséges.

Kezelés

  • A legtöbb esetben hatásos kezelés nem létezik.

  • Otosclerosisban sebészeti beavatkozással általában gyógyítható a tinnitus.

  • A hallókészülékre szoruló betegek esetében a hangok felerősítésével sikerül elfedni a tinnitust.

  • A panaszok által okozott kellemetlenséget csökkenthetjük, ha

    • a beteget tanácsadásban részesítjük (és megmagyarázzuk, hogy ezek a panaszok nagyon gyakoriak és jóindulatúak)

    • a beteg bekapcsolva tartja a rádiót vagy fejhallgatót használ

    • kezeljük a velejáró depressziót.

  • Súlyos esetekben megpróbálhatunk betahistint adni.

  • Nyújtsunk támogatást (tinnitus társaságok).

Irodalom

  • [1]Dobie RA. A review of randomized clinical trials in tinnitus. Laryngoscope 1999;109:1202-1211

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-991619. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2001. Oxford: Update Software