Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A sérülés okozta agykárosodások következményei

A sérülés okozta agykárosodások következményei

ebm00803

Alapszabályok

  • A sérüléssel kapcsolatos valamennyi adatot gondosan rögzíteni kell, mert ezek hasznosak a következmények kezelésében és a rehabilitáció megtervezésében.

  • A maradandó szövődményeket legkorábban egy évvel a sérülés után lehet értékelni.

  • Gyakran van szükség neuropsychológiai vizsgálatra a rokkantság mértékének megítéléséhez és a rehabilitáció megtervezéséhez.

Általános megfontolások

  • Az acut agysérülések vizsgálatát és kezelését egy másik cikkely tárgyalja (Lásd: ebm00365) .

  • A trauma után egy évvel a maradványtünetek tartósnak tekinthetők, és az állapotban változás már nem várható. Lehetséges azonban, hogy bizonyos beilleszkedési és foglalkozási nehézségek csak később nyilvánulnak meg.

  • Az agysérülések maradandó következményeihez nemcsak diagnosztikai, de biztosítási és kezelési problémák is kapcsolódnak, mégpedig kisebb fokú sérülés után általában fokozottabb mértékben.

  • Az enyhébb sérülések egyébként gyakoribbak, mint a súlyosak.

Az agysérülés súlyosságának megítélése

  • Az agysérülés súlyosságának megítélésekor a primer adatokat veszik figyelembe: a sérülés jellegét, az esetleges eszméletlenség és a poszttraumás amnaesia (PTA) időtartamát, (Lásd: ebm00365) a tudatzavar szintjét kórházba érkezéskor, továbbá az ideggyógyászati vizsgálat eredményét.

  • Ugyancsak tekintettel kell lenni az alábbi tényezőkre: a sérülés előtti egészségi állapotra, a CT és az MR vizsgálat leletére, a neuropsychológiai véleményre, valamint a szociális és foglalkozási teljesítmény követésére.

  • Amennyiben a betegnek elsődlegesen nem volt eszméletvesztése, a kórházba érkezéskor tudatánál volt, a poszttraumás amnaesia időtartama egy óránál kevesebb volt, valamint a koponya CT és MRI vizsgálata nem mutatott kórosat, valószínűtlen, hogy a trauma maradandó agykárosodáshoz vezetne.

  • Ennek ellenére a betegnek hetekig-hónapokig fennállhatnak panaszai.

  • Ha a fent leírtaknál súlyosabb esetről van szó, a leggyakoribb következmények neuropsychológiai természetűek.

Neuropsychológiai vizsgálat

  • A rehabilitáció tervezésében és a rokkantság fokának megállapításában látjuk hasznát.

  • Nem specifikus: nincsenek a sérülésre jellemző kórjelző leletek.

Az agykárosodás és a rehabilitáció

  • Közepes-súlyos agykárosodást szenvedett betegek közül egyesek helyrehozhatók annyira, hogy a munkába visszaálljanak.

  • Az agysérülést szenvedett betegek orvosi és foglalkozási rehabilitációja a szélütés utáni rehabilitáció elvei szerint történik (Lásd: ebm00763) .

  • Fontos orvosi feladat a sérülés utáni epilepsziával foglalkozni. Ne felejtsük el, hogy a fejet érő ütést követően kialakuló szédülés leggyakrabban jóindulatú, testhelyzettel összefüggő vertigo, ami eredményesen kezelhető (Lásd: ebm00858) .