Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A spasticitás kezelése

A spasticitás kezelése

ebm00802

Alapszabályok

  • Az izommerevséget nem mindig kell kezelni; ellensúlyozhatja az alsó végtag izmainak gyengeségét, és megkönnyítheti a mozgást.

  • Ha az izomerő elégséges, a merevség viszont kifejezett, indokolt a gyógyszeres kezelés.

  • A gyógyszeres kezelés mindig javallott, ha a járóképességétől teljesen megfosztott beteg végtagjai spasticusak.

  • Egyéb kezelésként az idegek vagy ideggyökök alkoholos vagy fenolos regionális érzéstelenítése, és bizonyos idegsebészeti eljárások jöhetnek szóba.

Általános ismertetés

  • A központi idegrendszer károsodása az izmok merevségét okozza, ami spasticitásban vagy rigiditásban nyilvánul meg. A spasticitás a pyramidalis (mozgató) pálya károsodásának következménye. Jellemző az izom gyors nyújtásakor észlelhető rigiditás: az elején tapasztalható erős ellenállás a nyújtás folytatásakor enyhül. A mozgató pályák károsodására jellemző bicska-rugózásszerű ("jackknife") spasticitás különbözik az extrapyramidális pályák érintettségét jelző ólomcsőszerű ("lead-pipe") rigiditástól.

  • A mozgatópályákat érő károsodás leggyakrabban cerebrovascularis történés, (Lásd: ebm00759) (Lásd: ebm00760) daganat, (Lásd: ebm00784) az agy- és a gerincvelőt érő sérülések, (Lásd: ebm00783) illetve SM következménye (Lásd: ebm00801) .

A motoros tractus károsodásának tünetei

  • A spasticitáson túlmenően a mozgató pálya károsodása

    • izomgyengeséget,

    • az ínreflexek fokozódását,

    • pozitív Babinski-tünetet,

    • valamint a feszítő vagy a hajlító izmok spasmusát is okozza.

  • Az alsó végtagot irányító mozgató pálya károsodása a hólyag- és a bélműködéssel kapcsolatos tüneteket is előidézhet:

    • detrusor hyperreflexia miatt gyakori vizelési ingert.

    • vizeletvisszatartási zavart.

Gyógyszeres kezelés

  • A baclofen és a diazepam hatékonyabbak a gerincvelői, mint az agyvelői károsodásokban. E két szer legfontosabb mellékhatása a tompultság; nagy adagok zavartságot, nyugtalanságot és hypotensiót is okozhatnak. A gyógyszerszedés hirtelen abbahagyása epilepsiás görcsöt válthat ki. A tizanidin az agy és a gerincvelő érintettsége esetén egyaránt hatásos..

Baclofen

  • A kezdő adag rendesen 2–3 × 5 mg.

  • Az átlag napi adag 20-30 mg.

  • A legmagasabb napi adag 75 mg.

  • A túladagolás izom-hypotoniát okoz, amit a beteg kifejezett izomgyengeségként él meg.

  • A baclofen intrathecalisan is adható .

Diazepam

  • Az adagot egyénenként állítsuk be, kezdetben 2–3 × 2,5–5 mg legyen.

  • Mellékhatások már a kívánt hatás elérése előtt jelentkeznek.

  • A diazepamot a baclofennel kombináljuk. A diazepamot először csak este adjuk.

Tizanidine

  • Az izommerevség csökkentésére elegendő 3–4 × 4–6 mg . A legnagyobb adag 3 × 12 mg.

  • A mellékhatások egyebek között a szédülés, a fáradtság és a szájszárazság. Vérnyomáscsökkentő készítményekkel együttadva a tizanidine vérnyomásesést és bradycardiát okozhat.

Görcsgátló szerek

  • A spasticitással időnként izomgörcsök társulnak az alsó végtagokon és a törzsön. A görcsök rövid ideig tartanak, de fájdalmasak. Kezelésükre anticonvulsivumokat, pl. éjszakára 0,5–2,0 mg clonazepamot lehet adni.

Sebészi kezelés

  • Műtéti kezelés csak a gerinvelő érintettsége folytán az alsó végtagokon beálló súlyos bénulás esetén javallott. Ilyenkor az izommerevséget fenntató reflex-ívet megszakítják oly módon, hogy az L1 és S1 magasságában az ideggyököket eltávolítják.

  • A reflexív az ideggyökök alkohollal vagy fenollal történő helyi érzéstelenítésével is megszakítható. Ez az eljárás azonban károsítja a sacralis ideggyököket, és zavart okozhat a hólyag és a belek működésében.

  • Myelotomia során a reflex-ívet az L1 és S1 magasságában, az elülső és hátsó szarv között szakítják meg. Ez tartós eredményhez vezet.

  • Az alsó végtagokban jelentkező fájdalom és spasticitás elektromos ingerléssel is kezelhető. Műtét során elektródokat helyeznek a gerincvelőre. Az eljárást csak olyan betegekben alkalmazzák, akikben előzőleg bevált a bőrön keresztüli stimuláció.

Általános eljárások

  • Az izmok merevsége oldható folyamatos és rendszeres gyógytornával. A jegelés fokozza a fizikoterápia hatékonyságát.

  • Az izommerevség foka a testhelyzettől is függ. A feszítő izmok spasticitása például kevésbé kifejezett álló, mint fekvő helyzetben.

  • A hólyagműködést rendszeresen ellenőrizni kell, mert az alhas sensoros ingerei görcsöt válthatnak ki a bénult izmokban. A detrusor hyperreflexiája anticholinerg szerekkel kezelhető.

  • Különös figyelmet kell fordítani a húgyúti fertőzések megelőzésére és kezelésére.

  • A bőr ápolása a fekvő betegek számára fontos, hiszen a fájdalmas felfekvések fokozzák az izommerevséget.

Irodalom

  • [1]Taricco M, Adone R, Pagliacci C, Telaro E. Pharmacological interventions for spasticity following spinal cord injury. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001131. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software

  • [2]Creedon SD, Dijkers MP, Hinderer SR. Intrathecal baclofen for severe spasticity: a meta-analysis. International Journal of Rehabilitation and Health 1997;3:171-185

  • [3]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-985160. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2000. Oxford: Update Software