Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Kimerült vagy fáradt beteg

Kimerült vagy fáradt beteg

ebm00787

Célok

  • Tisztázzuk, mit ért a beteg fáradtság alatt!

  • Zárjuk ki a somaticus betegségeket.

  • A lehetséges okok közül ismerjük fel az alvászavarokat (Lásd: ebm00143) és a depressiót.

  • Ismerjük fel a "kiégett" személy mentalis problémáit.

  • A fertőző betegségéből lassan felépülő beteget bíztatnunk kell, de ne feledkezzünk meg a követéséről.

  • Az átmeneti megterhelés, kimerültség vagy lehangoltság hozzátartozik a normális életvitelhez.

  • Figyeljünk oda, ha egy "mindig jól lévő" személy fáradtság miatt jelentkezik! Súlyos megbetegedés állhat a háttérben.

Alapszabályok

  • Testi betegség, illetve az ebből való felépülés előidézhet fáradtságot vagy energia-hiányt, ám ezt többnyire specifikus tünetek is kísérik. A fáradtság összefügg a betegség okozta psychoszociális megterheléssel.

  • A stresszreakció a szervezet alkalmazkodási kísérlete a terheléshez. Amennyiben az alkalmazkodás nem sikerül, kiégés következik be. A

  • kiégés (Lásd: ebm00918) oka a munkahelyen átélt stressz.A kiégés általában nem a túl sok munka, hanem annak következménye, hogy az illető kevés befolyással rendelkezik a munkájára, vagy a munka összeütközésben áll a személyiségével.

  • A chronicus fáradtság syndromaaz ember teljesítőképességét érintő tünetegyüttes leíró neve, amelynek valószínűleg számos kiváltó oka van, testi és lelki eredetű egyaránt.

  • A depressiós beteg fáradtságra vagy kimerültségre panaszkodhat, mely alatt valójában rossz hangulatot ért. A depressio egyéb tünetei közé tartozik a közöny, a melancholia, az alvászavar, a szorongás és az étkezési zavarok.

  • A normális öregedés önmagában nem okoz fáradékonyságot. Az idős személyek teljesítőképességét saját korosztályukéval kell összevetni.

Gyakori betegségek és állapotok, melyek fáradtsághoz vagy kimerültséghez vezetnek

  • Állapítsuk meg, a fáradtság oka lehet-e:

    • somaticus megbetegedés vagy lábadozás

    • psychés zavar vagy psychoszociális probléma

    • alvászavarból eredőnappali fáradtság

    • kiégés

    • gyógyszerhatás vagy -mellékhatás.

  • Érdeklődjünk a fontosabb betegség-specifikus tünetek felől, hiszen a további vizsgálatokat ezekre alapozzuk.(A fáradtság olyannyira gyakori panasz, hogy amennyiben önmagában jelentkezik, szinte használhatatlan a kórisme felállítása során.)

    • Hypothyreosis: hideg-intoleancia, meglassulás, száraz bőr(e tulajdonságokváltozása) és szellemi eltompultság

    • Hyperthyreosis: izzadás, fogyás izmok fáradékonysága, fizikai gyengeség

    • Diabetes mellitus: szomjúság, polyuria fogyás

    • Anaemiák: csökkent teherbíróképesség amennyiben súlyos fokú

    • Fertőzések: láz, fogyás, helyi tünetek

    • Rosszindulatú daganatok: fogyás, fájdalom, helyi tünetek; néha egyéb panaszok nélküli paraneoplasiás fáradtság (pl. hyponatraemia)

    • Szívelégtelenség: fizikai megterhelést követő fáradtság, terheléskor fellépő nehézlégzés, tachycardia

    • Fibromyalgia: chronicus diffúz fájdalom és nyomásérzékeny pontokalvászavar enyhe depressio, stb.

    • Gyógyszer-mellékhatások: neurológiai és psychiatriai gyógyszerek, altatók. Mindig gondoljunk rá, hogy egy psychiatriai betegnek somaticus betegsége is lehet.

    • Gyógyszerek hatása az anyagcserére: hypokalaemia, hyponatraemia, dehydratio

Laboratóriumi vizsgálatok

  • A laboratóriumi vizsgálatok haszna csekély, ha az egyetlen panasz a fáradtság. Célunk, hogy kizárjuk a testi megbetegedéseket (ezért az áttekintő laboratóriumi vizsgálatok végzése elengedhetetlen – a lektor megj.)

  • Vérkép vörösvértest-süllyedés, serum TSH szintszabad T4, SGPT (ALT), creatinin, alapvető vizeletvizsgálatokvércukorszint, elektrolitok 2 . Ha a haemoglobinszint és a süllyedés határértéken van, vessük össze a beteg korábbi leleteivel; jelentős lehet a változás.

  • Amennyiben továbbra is fennáll a somaticus betegség lehetősége, kiterjeszthetjük a vizsgálatokat: pl. serum creatinin, EKG, mellkasröntgen.

  • Magyarázzuk el a betegnek, hogy a különböző betegségek kizárása érdekében történnek a vizsgálatok, és a negatív eredmények nem adnak okot a csalódásra. Kérdezzük meg a beteget, hogy betegségen kívül feltételez-e más okot fáradtsága hátterében, és hogy milyen betegségre gyanakszik. Ha minden eredmény normális, folytassuk a vizsgálatot a psychoszociális környezet feltérképezésével.

A chronicus fáradság syndroma(CFS),és kezelésének alapelvei

  • Irodalom 2 , 3 , 4 .

  • A chronicus fáradtság syndroma kevéssé tisztázott, aspecifikus kórisme, amelynek létjogosultsága a mai napig vitatott.

  • Gyakran fertőzés előzi meg, és ebből a beteg nem épül fel teljesen, a fáradtság pedig 6 hónapnál tovább tart.Ezt követően a panaszok elsősorban somaticus eredetűek.

  • A diagnózist akkor állíthatjuk fel, ha az alábbi panaszok közül legalább négy jelen van:

    • Megélt memóriazavar

    • Torokfájás

    • Érzékeny nyirokcsomók

    • Izomfájdalom

    • Ízületi fájdalom

    • Fejfájás

    • Nem pihentető alvás

    • Fizikai aktivitást követő rossz közérzet, mely több mint 24 óráig áll fenn.

  • A kórisme felállításához ki kell zárni a testi és lelki betegségeket, valamint a beteg nem lehet demens, alkoholbeteg, anorexiás, bulimiás vagy súlyosan elhízott.

  • Jelenleg is kutatják a tünetegyüttes specifikus fertőzéses eredetét, valamint endokrinológiai magyarázatát. A jelenség heterogén, gyakran hangulatfüggő és meglehetősen vitatott.

  • A cognitiv viselkedésterápia orvosi felügyelet mellett, valamint a beteg oktatásával együtt hatékony.

  • A fizikai aktivitás szintén megszünteti a fáradtságot.

  • Csábító alternatíva lehet a fáradt betegek kezelését rögtön antidepresszívumokkal kezdeni; ugyanakkor ez a megközelítés könnyen a beteg élethelyzetének és somaticus panaszainak figyelmen kívül hagyásához vezethet. Másrészt azonban a betegségek kizárását célzó végeláthatatlan vizsgálatok megakadályozhatják a fáradtság és a depresszió kezelését.

  • Egy munkacsoport 2002-ben megjelent, a chronicus fáradtság syndromáról szóló tanulmányát 3 () az a kritika érte, hogy nem elég tudományos; a betegszervezetek viszont elégedettek voltak vele ("végre elismerték, hogy a chronicus fáradtság syndroma valódi betegség, és bárkit érinthet").

  • Az általánosan elfogadott elképzelés szerint azonban a betegség hátterében számos, elsősorban psychoszociális tényező áll. Ha orvosi kezekbe kerül a probléma, fennáll a veszélye annak, hogy a beteg valódi gondjai nem oldódnak meg. A hosszadalmas vizsgálatoknak véget kell vetni, és a konzultációnak pozitív, támogató beszélgetéssé kell válnia, ahogy az a fibromyalgiás betegek esetében is történik. A betegszervezetek fenntartásokkal kezelik a cognitiv psychoterápia és a testedzés azonnali alkalmazását.

Kivizsgálási terv

  • Az önmagában jelentkező fáradtság illetve kimerültség egy általános tünet, mely rendszerint nem segíti a kórisme felállítását. A kimerültség hiánya fontos információ lehet.

  • Ha a fáradtság az egyetlen panasz, a helyes megközelítés a leggyakoribb betegségek kizárása.

  • Ha testi betegség nem valószínűsíthető, kérdezzük meg a beteget, hogy szerinte lehet-e valamilyen más oka fáradtságának; ezzel hozzáláthatunk a beteg psychoszociális állapotának felméréséhez.

  • Azokat a betegeket, akik mindig fáradtak és gyakran keresik fel az orvost, egyszer alaposan ki kell vizsgálni, ezután támogatni kell őket, hogy nehéz körülményeik között boldogulhassanak. Az erősítő szerek segíthetnek, bár hatékonyságukról kevés meggyőző bizonyítékkal rendelkezünk.

  • A vírusfertőzésekből lassan felépülő betegek gondozásának célravezető módja a hosszútávú betegkövetés.

  • Mindig alaposan mérlegeljük a fáradtságra vagy kimerültségre panaszkodó beteg személyiségét, és próbáljuk meg felmérni, milyen stratégiákkal kezeli az élet változásait. Járjunk el különösen gondosan az olyan betegek vizsgálatakor, akik ritkán fordulnak orvoshoz, és még a bizonytalan panaszukat is tekinsük valamilyen súlyos betegség lehetséges jeleinek.

Irodalom

  • [1]Price JR, Couper J. Cognitive behaviour therapy for chronic fatigue syndrome in adults. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001027. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [2]Sharpe M. Fatigue. ABC of psychological medicine. BMJ 2002;325:480-483

  • [3]Report of the CFS/ME Working Group. Available online: www.doh.gov.uk/cmo/publications.htm

  • [4]Stanley I, Salmon P, Peters S. Doctors and social epidemics–the problem of persistent unexplained physical symptoms, including chronic fatigue. Editorial. Br J Gen Pract 2002;52:355-356