Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Az epilepsiás beteg vizsgálata

Az epilepsiás beteg vizsgálata

ebm00765

  • L. a Görcstünetek diagnosztikája c. cikket (Lásd: ebm00749) .

Alapszabályok

  • Az első orvosnak le kell írnia a görcsroham lefolyását, azon belül is a megelőző és az utána észlelt postictalis tüneteket és panaszokat.

  • A beteget átfogó neurológiai kivizsgálásra kell beutalni, hogy megerősítést nyerjen a diagnózis, és vizsgálatokat végezzenek a kóreredet tisztázására (felnőttkorban megjelenő epilepsia esetén gondolni kell agydaganatra is, mint lehetséges okra). A beteg első alkoholmegvonásos görcsét ugyanúgy kell kivizsgálni, mint a nem provokált, epilepsiára gyanus görcsöket.

  • Ha a görcs nem egyértelműen epileptiform, gyakran alapvető a kardiológiai vizsgálat.

Epidemiológia

  • 15 éves kor felett az incidencia 24/100000/év, a prevalencia 700/100000.

Kóreredete

  • Traumás agysérülés: 10%

  • Perinatalis sérülés: 10%

  • Cerebrovascularis kórképek: 6%

  • Központi idegrendszeri fertőzések: 5%

  • Agydaganatok: 3%

  • Egyéb organikus okok: 5%

  • Ismeretlen: 61%

A görcsök típusai

  • Partialis (focalis, lokalizált) görcsrohamok. A tünetek az agy körülírt területének károsodására utalnak, és a terület működészavarát tükrözik.

    • Convulsio vagy somatosensoros működészavar az egyik végtagban, az egyik oldali végtagokban, vagy az arc egyik felében (Jackson-roham)

    • Látászavar vagy a temporalis epilepsia egyéb jellegzetes tünete (pl. hasi dyscomfort, szaglási vagy ízhallucináció, déj?-vu, (Lásd: ebm00749) petit mal)

    • A partialis görcsroham másodlagosan generalizálódhat.

  • Generalizált görcsrohamok. Első tünete az eszméletvesztés; a convulsio kezdettől symmetricus. Ide tartozik:

    • GM (nagyroham, grand mal) roham prodromalis tünetek nélkül (tonusos-clonusos görcs)

    • Rövid petit mal roham gyermekekben (a felnőttek petit mal rohama rendszerint a temporalis lebenyből ered).

Kórtörténet

  • Hajlamosító tényezők (pl. alvásmegvonás, éhezés, alkoholfogyasztás – különösen pedig alkoholelvonás, gyógyszerek, villódzó fény) (Lásd: ebm00769)

  • Mit csinált a beteg a görcsroham fellépésekor?

  • Prodromális tünetek és érzetek (hányinger, érzéskiesés a karban/kézben, szédülés)

  • Eszméleténél maradt-e a beteg a görcsroham alatt?

  • A roham leírása a megfigyelő által

  • Feltisztulás a rohamból (gyors vagy fokozatos, orientáltság, memóriazavar)

  • Vizelet- és székletincontinentia

  • Bőrszín.

Fizikális leletek

  • Amennyiben az orvosnak módjában áll megvizsgálni a beteget a roham alatt, vagy közvetlenül utána, az alábbiakra kell odafigyelnie

    • esetleges sérülések

    • megharapta-e a nyelvét

    • vannak-e egyoldali neurológiai tünetek (a görcsroham utáni Todd-paralysis focalis eredetű epilepsiára utal)

    • pupilla-reakció, pozitív Babinski-jel

    • van-e adat arra, hogy az illető ismételten alkoholizál vagy más vegyi anyagot használ

    • vérnyomás, pulzus, cardiovascularis kóreredet jelei.

  • Ha az orvos a roham után csak több nappal vizsgálja a beteget, gyakran nincs semmilyen jelentős fizikális lelet. Tanácsos azonban keresni az egyoldali neurológiai tüneteket és a fokozott intracranialis nyomás jeleit.

Laboratóriumi vizsgálatok

  • Vérkép, serum calcium, nátrium, kálium, creatinin és vércukor

  • TSH

  • EKG (mérni kell a vezetési időt)

Neurológiai osztályon elvégzendő további vizsgálatok

  • EEG (electroencephalogram)

    • Optimális akkor, amint a görcsroham után a lehető leghamarabb alkalmasak rá a körülmények, először ébrenléti, majd szükség esetén alvási EEG. Az epileptiform EEG jelek (csúcsok, éles hullámok, csúcsok és lassú hullám komplexusok) kifejezetten epilepsiára utalnak, a focalis lassú hullám mintázat agytraumát jelez.

  • Koponya komputertomographiát (CT-t) vagy mágneses rezonancia vizsgálatot (MR) kell végezni, az epilepsia eredetének tisztázása céljából (ahogy a helyi lehetőségek megengedik: nincs szükség képalkotó vizsgálatra, ha nyilvánvalóan elvonási tünetként lép fel a görcsroham. ).

  • Speciális vizsgálatokra van szükség problémás esetekben, így terápiára resistens epilepsiában, atípusos görcsök diagnosztikájában, és akkor, ha felmerül a műtéti kezelés lehetősége:

    • Tartós EEG monitorizálás (ambuláns EEG) azzal a céllal, hogy a görcs alatt is EEG-t rögzítsenek (Lásd: ebm00738)

    • EEG videotelemetria (Lásd: ebm00738) célja az EEG-vel párhuzamosan rögzített videófelvétel.

Kardiológiai vizsgálatok

  • Az egyre szélesebb körben alkalmazott tartós Holter-monitor, és a döntött asztalon végzett frekvencia- és vérnyomásvizsgálat (tilt teszt) fényt derített rá, hogy a ritmuszavar vagy a vérnyomás heveny változása gyakran oka a görcsrohamnak.

  • Amennyiben a görcsroham nem epileptiform, a valószínű ok cardiovascularis.

Vonatkozó bizonyítékok

  • A kórtörténet felvétele, a fizikális vizsgálat és az electrocardiographia (diagnosztikus eredményessége 50%) után a syncopét elszenvedett betegek esetében valószínűleg a szívvizsgálat a legfontosabb.

Irodalom

  • [1]Linzer M, Yang EH, Estes M, Wang P, Vorperian VR, Kapoor WN. Diagnosing syncope part 1: value of history, physical examination, and electrocardiography. Ann Intern Med 1997;126:989-996

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-978219. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software