Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Neuropsychológiai kórképek

Neuropsychológiai kórképek

ebm00764

Bevezetés

  • Az agy sérülése vagy károsodása átmenetileg vagy véglegesen megváltoztathatja a beteg kognitív, érzelmi és viselkedési teljesítményét.

  • Az ún. neuropsychológiai tünetek súlyossága változatos, és jellegzetességei összefüggnek az agykárosodás helyével.

A domináns félteke sérülése

  • A jobbkezesekben és sok balkezesben is a bal agyfélteke a domináns.

  • A kognitív károsodás manifesztálódhat

    • a beszédképzésben

    • a beszédértésben

    • az írásban, az olvasásban vagy a számolásban

    • a vizuokonstruktív képességekben

    • a verbális memóriában.

  • Az érzelmi reakció lehet depressio és szorongás.

A nem domináns félteke sérülése

  • Az alábbi képességek károsodhatnak:

    • térbeli érzékelés

    • a vizuokonstruktív érzékelés

    • vizuális memória

    • a test egyik felét érintő vagy az egyik oldali térből érkező ingerre irányuló figyelem

    • panaszok felfogásabetegségtudat

    • érzelmi kommunikáció érzékelése és kifejezése

  • Az érzelmi reakció lehet euphoria, közömbösség, de szorongás is.

A neuropsychológiai kórképek alapvető megjelenési formái

Verbális zavar vagy aphasia

Olvasási, számolási és írászavarok

  • Különböző mértékű működészavarok, melyek nem látászavar, károsodott motoros szabályozás vagy korlátozott tanulási képesség következményei.Társulhatnak agykárosodáshoz, vagy jelentkezhetnek primaer tanulásképtelenségként is.

Ingerek felismerésének zavara vagy agnosia

  • Az agnosia az ismerős ingerek felismerésének nehezítettsége, miközben az inger érzékelése megfelelő, vagyis amikor a beteg idegpályái és éberségi szintje ép marad.

    • Vizuális agnosia = képtelen felismerni a látottakat

    • Auditiv agnosia = képtelen felismerni az acusticus ingereket

    • Tactilis agnosia = képtelen tapintással felismerni tárgyakat

A térbeli viszonyok érzékelésének zavara

  • Az inger térbeli helyének, orientációjának és irányának felismerési zavara.

  • A manifestatióhoz tartozik a a térbeli és topográfiai orientáció, és a térbeli becslés problémája.

  • További lehetséges manifestatio, hogy nehézségekbe ütközikegy modell lerajzolása, vagy egy modell három dimenziós képének megalkotása.

Az akaratlagos apraxia

  • Megnyilvánulása, hogy az akaratlagos mozgások kivitelezése nehézségbe ütközik még akkor is, ha a mozgató pályák és az éberségi szint normális.

  • A tanult mozgások kivitelezése pontatlan, nehézségek adódnak tárgyak használatakor.

  • Az ún. öltözködési apraxia főleg általános funkcionális zavarokkal (pl. dementiával) együtt jelenik meg.

Memóriazavarok vagy amnesia

  • L (Lásd: ebm00752) .

  • A memóriazavarok az agykárosodásból eredő neuropsychológiai problémák között a leggyakoribbak, a legkülönbözőbb agyi patológiával mint kóreredettel.

A figyelem és az összpontosítás zavarai

  • A memória károsodása mellett a figyelem és az összpontosítási zavar a leggyakoribb neuropsychológiai eltérés.

Az inger negligálása

  • Az állapot megnyilvánulása, hogy a beteg nem vesz észre, illetve nem fog fel egy ingert, anélkül, hogy az érzékelésben deficit állna fenn.

  • Rendszerint az egyik testfelet vagy a tér egyik felét érinti.

  • Jelentkezhet egyetlen érzékszervvel kapcsolatban vagy többnél egyszerre.

  • Az agykárosodásból adódó deficit tagadása vagyis anosognosia.

Érzelmi változások

  • Ez lehet megfelelő reakció a betegségre (pl. depressio) vagy része lehet a neuropsychológiai tüneteknek.

  • Kiemelkedően jó hangulat vagy euphoria

  • Depressio vagy szorongás

  • Közömbösség

  • L. frontalis lebeny sérülése

A frontalis lebeny sérülése utáni neuropsychológiai zavarok

  • E zavarok között alapvetőek a a végrehajtás problémái, így a kezdeményezésnek, a célzott tevékenység megtervezésének, az önszabályozásnak és a változtatásnak a zavarai. Megnyilvánulásai:

    • csökkent kreaktivitás és hatékonyság

    • csökkent kitartás

    • csökkent gördülékenység és flexibilitás

    • impulzivitás

    • csökkent szociális alkalmazkodóképesség

    • személyiségváltozások.

Neuropsychológiai tünetekkel gyakran társuló kórképek

  • Cerebrovascularis kórképek

  • Agytrauma

  • Degeneratív agyi betegségek (pl. Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór)

  • Alkoholizmus

  • Agydaganatok

  • Psychiátriai kórképek (depressio és schizophrenia)

Neuropsychológiai vizsgálatok javallatai

  • Ha diagnosztikus kérdés merül fel, különösen a psychés tényezők és az agyi eredetű okok elkülöníthetése

  • A tünetek feltérképezése és a mentális kapacitás felmérése (adatok a károsodott és a megőrzött működésről)

  • A beteg kognitív teljesítményénekfelméréserehabilitációs céllal vagy beteg elméleti és szakképzésének tervezésekor.

  • A beteg kognitív teljesítményénekfelmérése azért, hogy megállapítsák a munkaképességét.

  • Speciális esetekben, pl. azért, mert fel kell mérni, hogy a beteg jogilag beszámítható-e vagy kaphat-e vezetői engedélyt.

Neuropsychológiai rehabilitáció

  • A neuropsychológiai rehabilitáció alapját a neuropsychológiai kivizsgálás adja.

  • A neuropsychológiai rehabilitáció az egyéb orvosi rehabilitáció része.

  • A neuropsychológiai rehabilitációhoz tartozik a károsodott funkciók megőrzése, a funkcionális adaptáció, a kompenzáció.

  • A rehabilitáció legyen összhangban az adott egyén neuropsychológiai zavaraival, a személyiségével, a képzettségével, a foglalkozásával, stb.

  • A rehabilitáció kivitelezhető a legfelső ellátási szinten (egyetemi klinika), a legtöbb regionális kórházban, rehabilitációs részlegeken vagy járóbeteg magánrendelésen.