Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A dementia kezelése

A dementia kezelése

ebm00758

Támogatási lehetőségek az ambuláns ellátásban

  • Nagyon fontos, hogy támogatást nyújtsunk azoknak az embereknek, akik a beteg otthoni ápolását végzik. Azok a progresszívdementiaban szenvedő betegek, akik egyedül élnek, és nem támogathatók megfelelően, intézeti (kórházi vagy idősek otthonában történő) elhelyezésre szorulnak.

  • Nagyon fontos, hogy rendszeresen, pl. három havonta meglátogassuk őket otthonukban vagy az egészségügyi intézményben, és megoldjuk a felmerülő problémákat.

  • Intézkedjünk nővéri látogatásról vagy más szükséges szolgáltatásról.

  • Biztosítsunk a betegápolást otthon végző családtag igénye szerinti rövidtávú vagy nappali ápolót.

A beteg áthelyezése otthonából intézetbe

  • A tartós intézeti elhelyezés leggyakoribb okai

    • viselkedészavarok, különösképp az aggresszió (ez a leggyakoribb ok)

    • a beteg-ellátót ért stress vagy betegség

    • motoros funkciózavar

    • szokványos napi tevékenységek kivitelezésének képtelensége (WC használat, mosakodás)

    • incontinentia (a modern pelenkák jók)

    • a beteg nem ismeri fel a rokonait vagy az otthoni környezetet

    • éjszakai nyugtalanság (gyakran segít a megfelelő esti gyógyszeres kezelés).

  • Ha egy családtag már nem kívánja tovább folytatni az otthoni ápolást, beszéljük meg, hogy mi az oka döntésének. Ha az okokat nem tudjuk tartósan megszüntetni, akkor intézkedni kell az intézeti kezelésről. A beteg-ápoló – tudván, hogy van lehetőség a segítségre, és a rendelkezésre álló szolgáltatásokról informálódva –a legkompetensebb személy, hogy eldöntse, folytatódjék-e a beteg otthoni ápolása vagy sem.

  • Az egyedülálló személyek otthoni ápolását meghosszabítja, ha van nappalra egy ápolónő, éjszakára pedig egy őrző mellettük. Egyes esetekben elektronikus figyelőberendezéseket is használhatunk. A demens ember képtelen a személyi riasztóberendezések használatára. A legnagyobb veszélyt a véletlen tűzesetek és az eltévedés jelenti. Ha a betegség progrediál, akkor vagy egy idősek otthona vagy az éjszakai felügyeletet nyújtó panzió-szerű bentlakásos intézet lehet a következő megoldás.

A dementia tüneteit fokozó tényezők

  • Fel kell ismerni és lehetőség szerint ki kell iktatni a beteg funkcióképességét csökkentő tényezőket. Lehetőleg kerülendők a következők:

    • idegen helyek (csak ismerős rokonnal utazzon)

    • tartós egyedüllét

    • túl sok inger (pl. túl sok idegen a környezetében)

    • sötétség (éjszaka is legyen megfelelő világítás)

    • mindenféle fertőzés (leggyakoribb a húgyúti fertőzés)

    • műtét és altatás: csak elkerülhetetlen esetben (a spinal anaesthesia nem feltétlen biztonságosabb, mint az általános anaesthesia)

    • nagy meleg (hő okozta folyadékveszteség)

    • túlzott gyógyszeres kezelés.

A gyógyszeres kezelés alapelvei

  • Nyugtatókat csak alacsony dózisban adjunk, és csak akkor, ha feltétlen szükséges. Este adhatunk nagyobb adagokat is, mivel az éjszakai nyugtalanság káros.

  • Ha Alzheimer-kórban vagy vascularis dementiában depressióra vagy szorongásra gyanakszunk, adjunk antidepresszánst . A nyugtalanságot és az aggressziót okozhatja szorongás is, és ilyenkor valamely antidepressans hatékony lehet.

  • A legtöbb benzodiazepin és neurolepticum adható, de igen alacsony adagokkal kell kezdeni. Részesítsük előnyben az új, atípusosantipsychotikumokat (risperidon,quetiapin), mert kevesebb a mellékhatásuk. A válaszreakció egyéni, és ahhoz, hogy a legjobb hatást érjük el, több szert is ki kell próbálni. Acut esetekben pedig természetesen tanácsos nagyobb adagokat adni.

  • Donepezil, rivastigmin galantamin és memantin Alzheimer-kórban (Lásd: ebm00756) .

Példák a gyógyszeres kezelésre

  • Benzodiazepinek

    • Oxazepam7,5 –30 mg szükség esetén éjszakára.

    • Szükség esetén éjszakára 10–30 mg temazepam; feszültségoldás céljából nappalra 5–10 mg; gyors hatás.

  • Neuroleptikumok

    • Adjunk risperidont az aggresszió és a psychoticus tünetek kezelésére0,25–0,5 mg naponta kétszer

    • Az aggresszió és a nyugtalanság kezelésére adjunk 0,25-0,5 mg haloperidoltnaponta2–3 x; legalább az aggresszió ellen hatékony de gyakran fordulnak elő extrapyramidalis mellékhatások.

  • Antidepressiv szerek

    • Paroxetin 5–10 mg naponta egyszer; aktivál.

    • Citalopram 10–20 mg naponta egyszer; aktivál.

    • Sertralin 1 x 25–50 mg

    • Mirtazapin 1 x 15–30 mg este(nyugtató).

Vonatkozó bizonyítékok

  • A hydergin napi 4,5–9 mg adagban a dementiában szenvedő betegek egy részében jó hatású lehet.

  • A nicergolinegyes esetekben pozitív hatással van a különböző eredetű enyhe-közepes cognitiv zavarokban szenvedő idősebb emberek cognitiv képességére és viselkedésére.

  • Arealitás-tájékoztatáselőnyös hatással van mind a dementiában szenvedők cognitív funkciójára mind a viselkedésére.

  • Akülönböző viselkedés-terápiákhatással lehetneka dementiával járó viselkedési zavarokra.

  • Az idősek chronicus cerebralis dementiájában előforduló cognitiv és viselkedési rendellenességek kezelésében a CDCIG (citidindiphosphocholin) enyhe, rövidtávú előnnyel jár.

  • A szubjektív memória működését úgy lehet a legjobban fokozni, ha egyszerre javítjuk a képességeket (mnemotechnikai edzés) és a megváltozott – csökkent – memória teljesítmény irányában elfogadóbb magatartást (az elvárás módosítását) alakítunk ki.

  • Az Alzheimer-kórban szenvedő nőkben a cognitiv funkció fenntartásában a hormonpótló kezelés nem bizonyult hatékonynak.

  • A cognitiv rehabilitációs gyakorlat,úgy tűnik,nemhatékony az Alzheimer-kór és a vascularis dementia korai stádiumában szenvedő betegek cognitiv funkciójának javításában.

  • A fólsav vagy a B vitaminnal kombinált fólsav12 úgy tűnik, nemjavítja a dementia különböző formáiban fellépő felismerést, a hangulatzavart, vagy a cognitiv romlást.

Irodalom

  • [1]Lanctot KL, Best TM, Mittman N, Liu BA, Oh PI, Einarson TE, Naranjo CA. Efficacy and safety of neuroleptics in hehavioural disorders associated with dementia. J Clin Psychiatr 1998;59:550-561

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981935. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software

  • [3]Lonergan E, Luxenberg J, Colford J. Haloperidol for agitation in dementia. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD002852. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [4]Olin J, Schneider L, Novit A, Luczak S. Hydergine for dementia. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000359. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [5]Fioravanti M, Flicker L. Nicergoline for dementia and other age associated forms of cognitive impairment. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD003159. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [6]Spector A, Orrell M, Davies S, Woods B. Reality orientation in dementia. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001119. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [7]Opie J, Rosewarne R, O'Connor DW. The efficacy of psychosocial approaches for behavioural disorders in dementia: a systematic literature review. Australian and New Zealand Journal of Psychiatry 1999;33:789-799

  • [8]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-20000194. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2001. Oxford: Update Software

  • [9]Fioravanti M, Yanagi M. Cytidinediphosphocholine (CDCIG) for cognitive and behavioural disturbances associated with chronic cerebral disorders in the elderly. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000269. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [10]Effects of memory training on the subjective memory functioning and mental health of older adults: a meta-analysis. Psychology and Ageing 1997;12:150-161

  • [11]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-973479. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software