Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Memóriazavarban és dementiában szenvedő betegek kivizsgálása

Memóriazavarban és dementiában szenvedő betegek kivizsgálása

ebm00753

Mikor kell dementiára gondolni?

  • Dementiára a következő körülmények esetén kell gondolni:

    • A beteg vagy családtagjai arról számolnak be, hogy a memóriája vagy más mentális képessége romlik, még akkor is, ha szociális képességei változatlanok.

    • A beteg önállósága csökken, egyre inkább segítségre szorul.

    • A beteg ismételten elfelejtkezik a megbeszélt vizsgálati időpontról, nyilvánvalóan nehezen követi a kezelési útmutatásokat, vagy gyakrabban és indokolatlanul megy orvoshoz.

    • A beteg depressiós vagy szorongó és kognitív panaszai vannak.

    • A beteg acut zavartságról számol be.

    • Fel kell, hogy keltse az orvos vagy nővér gyanúját, ha beteg gondolkodási képessége a konzultációk során megváltozik ("furcsán idegen beteg").

Memóriazavarban szenvedő beteg vizsgálatának menete

  1. Tüneti diagnózis (Valóban van a betegnek memóriazavara, vagy dementiája?)

  2. A kezelhető okok felkutatása

  3. A beteg teljesítményét rontó másodlagos tényezők felderítése.

A funkcionális képességek értékelése

  • A tüneti diagnosztika során a funkcionális képességekértékelése nélkülözhetetlen.

Mentális vagy kognitív képességek

  • A Mini-Mental-State Vizsgálat (MMSE) egy rövid teszt, mellyel az intellektuális képességeket lehet mérni. Az értékelésénél figyelembe kell azonban azt is venni, hogy az eredményeket a beteg iskolázottsága és a nyelvi nehézségek is befolyásolhatják.

  • A mentális képességek felmérésére hasznosabb egy összetettebb neuropszichológiai vizsgálat (Lásd: ebm00764) . E vizsgálat indikációi közé tartozik a munkaképtelenség, illetve rehabilitáció értékelése, a differenciáldiagnosztika (speciális kórképek, depressio), valamint problematikus helyzetekben a cselekvőképesség vizsgálata, különösen új, fiatal betegek esetében. Enyhe vagy kezdődő betegségben a vizsgálat megismétlése 6-12 hónap múlva általában segít a diagnózis felállításában.

Szociális képességek

  • A mindennapos tevékenységek közül a fürdést, a táplálkozást, az öltözködést, a járást, a WC használatot, és a continentiát kell értékelni (ADL vagyis a mindennapos tevékenységek). Az összetettebb tevékenységek (IADL vagyis a mindennapos eszközhasználat) közé a telefonálás, a bevásárlás, a főzés, a háztartási munkák, a programmok, a gyógyszerek és a személyes kiadások kezelése tartozik. Számos rövid tesztet fejlesztettek ki az ADL és IADL vizsgálatára (Lásd: ebm00470) .

  • A beteg szociális képességeinek értékelése általában a beteg és családtagjainak a kikérdezésén, valamint háztartási alkalmazottak és az otthoni egészségügyi személyzet jelentésein alapul.

Hangulati tényezők

  • A depressiót a beteg megfigyelése és kikérdezése alapján lehet diagnosztizálni. Néha a depressio lehet "rejtett", ilyenkor a betegnek mentalis vagy somaticus panaszai vannak. Ezekben az esetekben úgy szerezhetünk bizonyosságot, ha a beteget elkezdjük kezelni, és megfigyeljük. Bizonytalan esetekben a beteget pszichiáterhez kell irányítani.

Alapvizsgálatok memóriazavarban

  • Vegyük fel az anamnesist, kérdezzük ki a családtagokat, és kérjük el a korábbi leleteit, kórlapjait.

  • Klinikailag értékeljük a mentalis képességeket: rövid szűrővizsgálat, pl. Mini-Mental-State vizsgálat (MMSE).

  • Elemezzük a szociális képességeket és a hangulati tényezőket.

  • Végezzünk általános és neurológiai vizsgálatot.

    • Alzheimer-kórban kezdetekor gyakran normális a neurológiai status.

    • Féloldali panaszok (féloldali gyengeség, kóros Romberg-teszt, fokozott ínreflexek, Babinski-jel pozitivitás) és bulbaris leletek (dysarthria, dysphagia, kényszeres sírás vagy nevetés) valamint extrapyramidalis panaszok (izomtónus fokozódás, apró-léptű járás) esetén vascularis dementia valószínű.

    • Az extrapyramidalis panaszokhoz gyakran tremor társul, mely Parkinson-kórt jelez (illetve fiatalokon Wilson kór gyanuját veti fel - a lektor megj.)

    • Az apraxiás járás normotensiv hydrocephalust vagy subcorticalis vascularis dementiát jelez.

    • A myoclonus gyakran más eltérésekkel társulva, a Creutzfeldt–Jakob-betegségre jellemző.

    • Az akaratlan mozgások Huntington-kórt jeleznek. Előfordulhatnak gyógyszeres kezelés alatt álló Parkinson-kóros betegekben is.

  • Alapvizsgálatok

    • Vérvizsgálatok, serum kalium, serum natrium, vércukor, serum calcium, serum creatinin, serum ALT, serum TSH, serum vitamin B12

    • Alapvető agyi képalkotó vizsgálatok: koponya CT vizsgálat (vagy MRI)

    • Minden esetben szükséges kiegészítő vizsgálatok:

      • vörösvértest süllyedés, serum glutamyl transferase, serum alkalikus phosphatase, serum cholesterin, szabad serum tyroxin, fólsav, Treponema Pallidum haemagglutinatiós assay, Borrelia antitestek, vizeletvizsgálat, vizelet nehézfémek, drog-szűrés.

  • Amennyiben a memóriazavar oka bizonytalan, a beteget további kivizsgálásra neurológiai osztályra kell utalni.

Kapcsolódó bizonyítékok

  • A dementia szűrésére a tájékoztató kérdőívek ugyanolyan hatékonynak tűnnek, mint a rövid kognitív tesztek.

Irodalom

  • [1]Jorm AF. Methods of screening for dementia: a meta-analysis of studies comparing an informant questionnaire with a brief cognitive test. Alzheimer Disease and Associated Disorders 1997;11:158-162

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-971155. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software