Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Memóriazavarok és dementia

Memóriazavarok és dementia

ebm00752

  • Memóriazavarban szenvedő beteg vizsgálata (Lásd: ebm00753) .

Meghatározás

  • A dementia organicus elváltozás következtében kialakuló cognitiv zavar, mely korlátozza a beteget a szociális kapcsolatokban és a munkában.

    • A dementia klinikai diagnózis, mely egy, a beteget jól ismerő orvos által megfelelően végzett vizsgálaton alapul.

    • A dementia lehet progressiv (pl. Alzheimer kór), valamilyen betegség (pl. agykárosodás) maradandó következménye, vagy kezelhető (Lásd: ebm00754) .

Tünetek

  • Memóriazavar (a beteg nem képes új információkat befogadni, illetve nem emlékszik a már korábban tanultakra)

  • Cognitiv zavar, melyre a következők közül legalább egy jellemző:

    • Aphasia (nyelvi nehézség)

    • Apraxia (képtelen elvégezni célirányos mozgási tevékenységeket annak ellenére, hogy a motoros funkciói épek)

    • Agnosia (nem ismer fel különböző tárgyakat, noha az érzékszervei jók)

    • A végrehajtás ellenőrzésének zavarai (tervezés, szervezés, következtetés, elvonatkoztatás).

  • Dementiában a tudatállapot ép, nagyobb azonban a delirium kialakulásának kockázata. A delirium a differenciáldiagnózis szempontjából létfentosságú, mert sürgős ellátást igényel.

A dementiát a súlyossága alapján lehet osztályozni

  • Enyhe

    • A munkaképesség és a szociális funkciók jelentősen romlottak, a beteg azonban képes az önálló életre, és többé-kevésbé a döntéshozatalra.

  • Középsúlyos

    • A beteg már képtelen az önálló életre, bizonyos fokú felügyeletre szorul.

    • A legtöbb beteg esetében romlik az autóvezetés képessége

    • Korlátozott cselekvőképesség.

  • Súlyos

    • A beteg mindennapos tevékenységei olyan mértékben akadályozottak, hogy állandó felügyeletre szorul.

A dementia epidemiológiája

Előfordulás

  • Az éretté válást követően bármely életkorban kialakulhat elbutulással járó állapot, de a gyakorisága az életkorral nő.

  • A 65–74 éves emberek 4%-ában fordul elő középsúlyos vagy súlyos dementia; 75–84 éves kor között 11%-ban; a 85 éves vagy idősebb korcsoportban 35%-ban.

  • A 65 éves vagy idősebb emberek 30%-a szenved enyhe memóriazavarban.

Típusai

  • Alzheimer-kór 60-70% (Lásd: ebm00756)

  • Alzheimer-kór és érrendszeri elváltozások 10%

  • Vascularis dementiák 15–20% (Lásd: ebm00755)

  • Egyéb okok 10% (Lásd: ebm00754) (Lásd: ebm00757)

  • A dementia kezelhető okai 5–10%; leggyakrabban fiatalokban fordulnak elő.

Túlélés

  • Alzheimer-kór 10–12 év

  • Vascularis dementia 5–7 év.

Normális öregedés és memória

  • A központi idegrendszert érintő betegség hiányában a cognitiv functiók életkorfüggő változásai enyhék, és nincs jelentős hatásuk a beteg tevékenységére, mindennapos életére vagy szociális kapcsolataira.

  • Egy egészséges idős ember képes tanulni, bár lassabban, de nem "senilis".

  • A normális öregedési folyamatok kismértékben rontanak bizonyos funkciókat, pl. a

    • tanulást

    • gondolkodás sebességét

    • flexibilitást igénylő absztrakt gondolkodást

    • memória kapacitását.

A memóriazavarok differenciál diagnózisa

  • Normális öregedés

  • Izolált memóriazavar (amnesiák)

  • Egyéb neuropsychológiai kórképek (pl. aphasia, apraxia) (Lásd: ebm00764)

  • Psychiatriai betegségek

  • Acut zavart állapot (delirium)

  • Mentalis retardatio

  • Dementia.

A memóriazavarok okai

  • Az átmeneti memórizavarok okai

    • Transiens ischaemiás attack–TIA

    • Globalis amnesia (Lásd: ebm00749)

    • Minor agykárosodások

    • Epilepsiás rohamok

    • Gyógyszerek

    • Serkentők

    • Psychiatriai okok

    • Acut zavart állapot (delirium)

  • A memóriazavarok kezelhető okai nagyrészt megegyeznek a dementiák kezelhető okaival (Lásd: ebm00754) . Progressiv memóriazavart okoz az

    • Alzheimer-kór (Lásd: ebm00756)

    • vascularis dementiák (Lásd: ebm00755)

    • egyéb, dementiához vezető kórfolyamatok (Lásd: ebm00757) .

Psychiatriai betegségek és a memória

  • Számos psychiatriai betegséghez társul memóriazavar. Ide tartoznak a

    • hangulatzavarok: depressio, szorongás

    • kiégés

    • schizophrenia és egyéb psychosisok.

  • Depressio, szorongás, és más psychiatriai tényezők emellett fokozhatják a más okból kialakult memóriazavart.

  • A funkcionális psychiatriai kórképekkel összefüggő memóriazavarok általában enyhék: figyelem- és koncentrációzavar, fokozott figyelemelterelődés, és csökkent memóriakapacitás. A depressio azonban súlyosabb memóriazavarral is társulhat, de ez ritkán annyira nagyfokú, illetve a beteg életét annyira korlátozó, mint a dementiák esetében (úgynevezett pseudo-dementia).

  • A nyilvánvaló memóriazavarral járó depressióra általában a következők jellemzők, melyek alapján el lehet különíteni a dementiától:

    • Korábbi psychiatriai betegség

    • A panaszok kezdete gyakran meghatározható.

    • Rövid ideje tartó, gyorsan progrediáló panaszok.

    • Fokozott betegségtudat és emotionalis érzékenység.

    • A beteg olyan válaszokat ad, hogy "Nem tudom", és az emlékezetében szelektív hiányok vannak, rövid és hosszú távú emlékeket egyaránt elfelejt.

  • A kezelést azonnal meg kell kezdeni, amint a depressio vagy más hangulatzavar gyanúja felmerül.