Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Tremor

Tremor

ebm00744

Alapszabályok

  • A tremorral járó legfontosabb betegségek az essentialis tremor (Lásd: ebm00797) valamint a Parkinson-betegség (Lásd: ebm00798) .

  • A tremor különböző típusai fizikális vizsgálattal különíthetők el. A tremor típusának meghatározása megkönnyíti a differentialdiagnosist.

Nyugalmi tremor

  • Olyankor jelentkezik, amikor nincsenek akaratlagos mozgások.

  • Alacsony frekvenciájú és széles amplitúdójú.

  • A "Cigaretta-sodró" altípusra a hüvelykujj és mutatóujj apró sodró mozgása jellemző, miközben az alkar finom supinatiót-pronatiót végez.

  • Az alsó állcsont és ajak remeghet, a fej azonban szinte soha.

  • A tremor csökken vagy megszűnik mozgás közben, pl. ha a karját beteg függőleges helyzetbe emeli, és fokozódik mentalis stresszben és szorongáskor.

Kóreredet

  • Leggyakrabban Parkinson betegség okozza.

  • Egyéb okok:

    • Neurolepticumok túladagolása.

    • Bizonyos extrapyramidalis betegségek, melyek a Parkinson-kórra hasonlítanak.

    • Ritkán az essentialis tremor egy változata okozza.

Intenciós (akciós) tremor

  • Csak az izmok akaratlagosan összehúzódásakor, vagy aktív mozgás során jelentkezik, illetve amikor egy bizonyos rögzített testhelyzetet próbál a beteg megtartani (sustentiós tremor), és megszűnik, amikor az izmok ellazulnak.

  • Kialakulhat az ujjakon illetve a felső végtagokon, de jelentkezhet a fejen, a száj körül, a gégében (hang) és az alsó végtagokon is.

  • Precíz mozgás, stresszhelyzet és szorongás esetén fokozódik a tremor kilengése.

  • Az ataxia a legfontosabb differenciáldiagnosztikus tünet.

  • Gyakori okok

    • Alkoholizmus

    • Jóindulatú essentialis tremor

    • Fokozott fiziológiás tremor

    • Metabolicus tremor, pl. hyperthyreosis következtében

  • Ritka okok

    • Kisagykárosodás

    • Tüneti tremor

    • Toxicus tremor

    • Pszichogén tremor

Fiziológiás tremor

  • Minden emberben előfordul, pl. mint sustentiós tremor, és számos ok következtében symptomaticussá fokozódhat

  • Különböző non-selectiv beta-blokkolóval (propranolollal, timolollal) kezelhető

  • Kóreredet

    • Catecholaminok fokozott secretiója; stressz, testedzés, fáradtság, abstinentia

    • Coffein, nikotin

    • Hyperthyreosis, pheochromocytoma

    • Hypoglycaemia, hypothermia

    • Gyógyszerek: levodopa, lithium, Na-valproat, neurolepticumok, pindolol, cimetidin, sympathomimeticumok (isoprenalin, salbutamol, stb.) trycyclicus antidepressansok, mexiletin, thyroxin

Metabolicus tremor

  • Kóreredet

    • A májparenchyma károsodása

    • Uraemia, hypokalaemia, hypomagnesaemia

    • Polycythaemia

    • Hypercapnia

    • Steatorrhoea, malabsorptio

  • A tremor gyakran elsősorban distalis, és általában irrelevans az alapbetegség tükrében.

Kisagybetegségek

  • Kóreredet

    • Alkoholizmus

    • Sclerosis multiplex

    • Agydaganatok és infarctusok

  • A sustentiós és akciós tremor mellett tünete lehet ataxia, egyensúlyzavar, nystagmus, beszédzavar és izomhypotonia.

  • A tremor kifejezettebb a test distalis részein, és a frekvenciája gyorsabb a felső, mint az alsó végtagokon.

Toxicus tremor

  • Különösen nehézfém-mérgezés esetén sustentiós vagy akciós tremor alakul ki (pl. higany, ólom, arzén, és foszfor, valamint bizonyos vegyszerek hatására is, pl. a dioxin).

  • Myoclonusos rángások és önkéntelen mozgások is jelentkezhetnek a tremor mellett, és a tremor nyugalomban is megjelenhet.

Symptomaticus tremor

  • A következő idegrendszeri betegségekben az alapbetegségre jellemző panaszok mellett akciós tremor is jelentkezik:

    • Myoclonus

    • Dystoniák

    • Roussy-Levy-syndroma

    • Egyes neuropathiák (pl. Charcot–Marie–Tooth-betegség, peronealis muscularis atrophia)

    • Agysérülések

    • Tourette-syndroma

    • Wilson-kór.

  • Parkinson-kórban is előfordulhat akciós tremor a nyugalmi tremor mellett.