Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Fejfájás

Fejfájás

ebm00743

Epidemiológia és osztályozás

  • Az emberek 70-95%-a tapasztal fejfájást az élete során.

  • A fejfájás a 20–4 5év közötti korosztályban a leggyakoribb, és az életkor előrehaladtával egyre ritkábbá válik.

  • Nemzetközi kritériumrendszer alapján a fejfájásokat 14csoportba oszthatjuk. Az 1–4-es csoportokba az elsődleges, az 5–12es csoportokba a másodlagos fejfájások, a 13–14-es csoportba az agyidegi neuralgiák és facialis fájdlom tartozik . A Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache Society, IHS) osztályozása szerint az adott beteg minden egyes fejfájásos epizódját külön-külön be kell sorolni, vagyis egy betegnek több olyan betegsége is lehet, mely fejfájással jár.

Elsődleges fejfájások (fejfájás-betegségek)

  • Migrén. (Lásd: ebm00792)

  • Tenziós-típusú fejfájás. (Lásd: ebm00791)

  • Cluster-típusú fejfájás és egyéb trigeminalis, autonom fejfájások. (Lásd: ebm00793)

  • Egyéb elsődleges fejfájások.

Másodlagos fejfájások

  • Cerebrovascularis betegségeket kísérő fejfájások.

  • A liquorban vagy az agyban lévő nyomásváltozásokhoz társuló fejfájások (térfoglaló folyamatok, hydrocephalus, a spontán vagy punctio okozta liquornyomás-csökkenés miatt kialakuló fejfájás).

  • Sérülés okozta fejfájás.

  • Fertőzésekhez társuló fejfájások.

  • Megvonási tünetként jelentkező fejfájás (pl. fájdalomcsillapítók, koffein, alkohol).

  • A homeostasis zavaraihoz társuló fejfájások (elektrolit-eltérések, stb.).

  • Fejfájások, melyek a koponya egyes képleteivel hozhatók összefüggésbe (pl. fül, szem, melléküregek, fogak).

  • Psychiatriai betegségekhez társuló fejfájások.

Cranialis neuralgiák és facialis fájdalmak.

  • Cranialis neuralgiák és centralis eredetű facialis fájdalmak. (Lásd: ebm00790)

  • Egyéb fejfájások, cranialis neuralgiák és elsődleges facialis fájdalmak.

A fejfájós beteg vizsgálata

  • A kórtörténettől függően a vizsgálat a két fő irány egyikét követi:

    • akut fájdalom,

    • subacut, vagy krónikus fájdalom.

Az akut fejfájás okai

  • Migrénes roham.

  • Subarachnoidealis vérzés (SAV) (Lásd: ebm00760) és agyállományi vérzések. (Lásd: ebm00761)

  • Meningitis illetve egyéb fertőzések.

  • Koponyasérülés.

  • Neuralgiák.

  • Vasodilatatív szerek, nitrátok.

  • Fizikai megterheléssel összefüggésben, vagy közösülés során jelentkező fejfájás.

  • Hirtelen vérnyomás-emelkedés, pheochromocytoma. (Lásd: ebm00517)

  • Intracranialis nyomásemelkedés.

  • Cluster-típusú fejfájás. (Lásd: ebm00793)

A subakut vagy krónikus fejfájás okai

  • Tenziós típusú fejfájás.

  • Fájdalomcsillapítókhoz való hozzászokás.

  • Trakciós típusú fejfájás (daganatok).

  • Sérülést követő fejfájás.

  • Sinusitis, otitis.

  • Krónikus meningitis (sarcoidosis, gomba, tuberculosis).

  • A fogak, ill. a fogsorzárás rendellenességei által okozott fejfájás.

  • Hyperthyreosis.

  • Hyperparathyreosis.

  • Hypoglycaemia, hypoxia, hypercapnia.

  • Vasculitis, az agyhártya sinusoid vénáinak thrombosisa.

Naponta jelentkező krónikus fejfájás

  • Naponta, vagy szinte naponta jelentkező fejfájás, melynek többféle oka is lehet, pl. krónikus migrén, krónikus tenziós típusú fejfájás, fájdalomcsillapítók túlzott használata. Legfontosabb a fokozott fájdalomcsillapító-használat felfüggesztése, majd az egyes fejfájást okozó kórállapotok célzott kezelése.

A fejfájás tünetegyüttes diagnosztikai megközelítése

  • Elemezzük a fejfájás tünetegyüttes okát.

  • A beteget gondosan megvizsgáljuk, az általános belgyógyászati, valamint neurológiai statust rögzítjük.

  • Döntünk a lehetséges további (differenciál)diagnosztikai vizsgálatok szükségességéről.

  • Megmagyarázzuk a betegnek fejfájást okozó folyamatokat.

  • Felmérjük a kezelési lehetőségeket.

A fejfájós beteg anamnézise és statusa

  • A fájdalom időtartama

    • 1–3 nap, mint migrénben, vagy tartósabb fájdalom, mint pl a tenziós típusú fejfájásoknál, stb.

    • Igen rövid időtartamú fájdalom, mint pl. a Horton-szindrómás roham (30–180 perc) vagy a neuralgiás fájdalom (másodpercek)

  • A tünetek kezdete

    • Hirtelen, pl. SAV, migrén, cluster-típusú fejfájás esetében.

    • Fokozatos, pl. tenziós fejfájás, térfoglaló folyamat, fertőzés, stb.

  • A fájdalom megjelenése és a visszatérés gyakorisága

    • A visszatérő, hosszan fennálló fájdalom gyakran migrén, vagy tenziós-típusú fejfájás.

    • A cluster-típusú fejfájásos időszakok naponta visszatérnek.

  • A fájdalom helye

    • A tenziós-típusú fejfájás gyakran occipitalisan és temporalisan jelenik meg, lehet egy- vagy kétoldali.

    • A migrén szinte mindig, a cluster-típusú fejfájás pedig jellemzően egyoldali.

    • Egyoldali, temporalis fejfájás oka lehet pl. tenziós-típusú fejfájás, fogcsikorgatás, sinusitis, arteritis temporalis (Lásd: ebm00789) ill. a temporomandibularis izület betegsége, valamint a fogsorzárási rendellenesség.

  • A fájdalom jellege

    • A vascularis eredetű fájdalom gyakran lüktető, a tenziós-típusú fejfájás nyomó vagy szorító jellegű.

    • A migrén és az intracranialis nyomás-fokozódás okozta fejfájás (Lásd: ebm00750) kora reggel kezdődik.

    • A cluster-típusú fejfájási roham gyakran néhány órányi alvás után jelentkezik.

  • A fejfájáshoz társuló egyéb tünetek

    • Prodromalis tünetek, pl. fáradtság, ásítozás, édesség utáni fokozott vágy, migrénre utalnak.

    • A migrénre jellemző az aura-tünet, ez lehet fokozódó jellegű, fényes, scintilláló látási zavar, ritkán féloldali zsibbadás, beszédzavar is előfordulhat.

    • TIA esetén (Lásd: ebm00762) a látótér, vagy annak egyes részei homályossá válnak, nincs fényes szcintilláció, de a féloldali zsibbadás és a beszédzavar jelezhet ischaemiás cerebrovascularis eltérést is. A TIA-t nem követi fejfájás.

    • Az aura-tünet egyes esetekben epilepsziát jelezhet, ill. tumorhoz kapcsolódhat.

    • A tenziós típusú fejfájást nem kíséri hányinger, sem hányás. Ha ezek a tünetek megjelennek, migrénes rohamról van szó, ill. a hányinger az intracranialis nyomás megnövekedéséhez társulhat.

  • Kiváltó és enyhítő tényezők

    • A migrénes rohamot szellemi stressz szintjének változása, alkohol, szaginger, erős fény válthatja ki.

    • A migrénes beteg elsötétített helyen próbál pihenni, míg a tenziós típusú fejfájást az alkohol enyhíti, és a séta is segíthet.

  • A gyógyszeres kezelésre vonatkozó anamnesztikus adatok

    • A fájdalomcsillapítók mindennapos használata magában hordja a megvonás következtében kialakuló fejfájás kockázatát.

    • A triptanok csak a migrén és a cluster-típusú fejfájás ellen hatásosak.

Fizikális vizsgálat

  • A fejfájós betegről részletes neurológiai statust kell felvenni a fájdalom nélküli időszakban, mely gyakran normális.

  • Minden fejfájós beteg szemfenékvizsgálatát el kell végezni. A papilla rendellenességei és a vénás pulzáció hiánya intracranialis nyomásfokozódásra utalhat.

  • Szem környéki fejfájás esetén

    • az intraocularis nyomás, ill.

  • a vérnyomás mérése szükséges.

Tovább vizsgálatok:

  • Az elsődleges fejfájás-betegségek, pl. a migrén és a tenziós típusú fejfájás diagnózisa a kórelőzményen és a fizikális vizsgálaton alapul.

  • Ha differenciál-diagnosztikailag szükséges, úgy a következő paraméterek válogatott vizsgálata ajánlott:

    • vérkép,

    • süllyedés,

    • serum TSH és/vagy T4

    • éhgyomri vércukor szint,

    • serum Na, K, Ca,

    • serum kreatinin.

  • Infekciós tüneteket mutató betegeknél ultrahang, ill. orrmelléküreg röntgen vizsgálatot végzünk.

  • Lumbalpunctio végzendő, ha SAV, ill. meningitis vagy egyéb központi idegrendszeri fertőzés gyanúja merül fel (Lásd: ebm00739) . SAV gyanú esetén koponya CT az első választandó vizsgálat, mert ezekben a betegekben a lumbalpunctio növelheti a beékelődés veszélyét. Ha a koponya CT nem mutat eltérést, és a betegnél továbbra is felmerül SAV gyanúja, úgy az elváltozás kizárására lumbalpunctiót kell végezni.

További vizsgálatra irányítás indikációi

  • A fejfájás mellett a statusban egyéb eltérés is van:

    • tarkókötöttség, személyiségváltozás, kettőslátás, papillaris pangás, reflex-asszimmetria stb.

  • Normál status ellenére tartósan fennáll a fejfájás.

  • Fizikai terhelésre vagy köhögéskor jelentkezik a fejfájás.

  • Központi idegrendszeri fertőzés, ill. SAV gyanúja merül fel.

  • Ha a koponya CT vagy MRI vizsgálat elvégzése indokolt (lásd ebm00791 ), a beteget neurológus szakorvoshoz kell irányítani ezen vizsgálat(ok) elvégzése érdekében.

  • Analgetikumok vagy ergotamin elvonási kúrára van szükség.

  • Az alapellátásban alkalmazott gyógyszeres kezelésre nem reagál a fejfájási roham.

  • Munkaképtelenséget okoz a fejfájás.

A fejfájás kezelése

  • A fejfájás kezelése a különféle fejfájási típusokról szóló cikkekben kerül tárgyalásra.

    • Tenziós típusú fejfájás (Lásd: ebm00791)

    • Migrén (Lásd: ebm00792)

    • Lumbalpunctio utáni fejfájás (Lásd: ebm00739)

    • Gyermekkori fejfájás (Lásd: ebm00672)

Irodalom

  • [1]Medication-induced headache: overview and systematic review of therapeutic approaches. Annals of Pharmacotherapy 1999;33:61-72

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-990346. In: The Cochrane Library, Issue 4, 2000. Oxford: Update Software