Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Kettőslátás (diplopia)

Kettőslátás (diplopia)

ebm00742

Alapszabályok

  • El kell dönteni, hogy

    • a diplopia állandó vagy átmeneti, pl. csak este jelentkezik, amikor a beteg fáradt.

    • mindig jelentkezik-e, bármerre is néz a beteg, vagy csak bizonyos irányba történő tekintéskor.

    • a látott képek egymás mellett vagy egymást részben fedve helyezkednek-e el?

    • van-e más panasz vagy tünet, pl. ptosis?

  • Tartós vagy visszatérő diplopia esetén a beteget neurológushoz kell irányítani.

A kettőslátás okai

Konvergens strabizmus

  • A konvergens strabizmus is okozhat kettőslátást, különösen, ha a beteg fáradt.

Az egyes szemizmok bénulása

  • Az egyes szemizmok bénulása kettőslátáshoz vezet, mert a szem nem mozog megfelelően minden irányba. Enyhe esetekben az orvos nem feltétlenül képes felismerni a paresist, noha a beteg kettőslátásról számol be.

  • A n. oculomotorius (III. agyideg) idegzi be a legtöbb szemmozgató izmot, valamint a felső szemhéjat emelő és a pupillát szűkítő izmokat.

    • Teljes oculomotorius paresis esetén

      • a felső szemhéj lóg (ptosis)

      • a pupilla tág, fényre nem reagál

      • a szem lefelé és kifelé fordul.

    • Ha valamilyen folyamat nyomást fejt ki az idegre, és így részleges bénulást okoz, a fő tünet a nagy, nem reagáló pupilla.

    • Diabeteses neuropathia okozta részleges paresisben a pupilla általában nem érintett, de nehezített a fixálás, és kettőslátás is fellép.

    • Az oculomotorius paresis okozta kettőslátásban a képek részben fedik egymást.

  • A nervus trochlearis (IV. agyideg) innerválja a m. obliquus superiort.

    • Ha az ideg bénult, a beteg nem tud lefelé nézni, kettőslátás jelentkezik, elsősorban lépcsőn lefelé haladva. A két kép részben egymás felett van.

  • A nervus abducens (VI. agyideg) a m. rectus lateralist idegzi be, paralysise lehetetlenné teszi, hogy a szem kifelé tekintsen.

    • A szem befelé fordul, és a kettőslátás a sérült oldal felé tekintéskor fokozódik.

    • A két kép egymás mellett helyezkedik el.

  • A szemizombénulások kóreredete

    • Az agyvelő károsodása az agyideg-magvaknál (szélütés, tumor, sclerosis multiplex, stb.)

    • Tumor vagy aneurisma nyomja az ideget

    • Trauma vagy meningitis

      • A szemgödör és a sinus cavernosus gyakori helyei az idegsérülésnek.

      • Az intracranialis nyomásfokozódás általában a n. oculomotorius és a n. abducens károsodását okozza.

      • A n. oculomotorius mononeuropathiája nem ritka. Gyakran diabetes okozza.

    • Internuclearis ophthalmoplegiában a szemizmokat beidegző agyidegek magvai közötti kapcsolat károsodik. A beteg szem nem mozog befelé, ehelyett rángatózni kezd. Teljes internuclearis ophthalmoplegiában egyik szem sem képes a középvonaltól beljebb mozdulni, így minél kijjebb tekint a beteg, annál kifejezettebb a kettőslátás. Ezt okozhatja érbetegség vagy SM.

Izombetegségek

  • Egyes izombetegségek kettőslátást okozhatnak (Lásd: ebm00794) . Fáradtság esetén jelentkező kettőslátás a myasthenia gravis első jele lehet (Lásd: ebm00795) . Ez gyakran társul a szemhéj lógásával (ptosis). A myastheniát ki lehet provokálni úgy, hogy megkérjük a beteget, tekintsen felfelé. Egészséges személyek ezt minden nehézség nélkül kb. másfél percig képesek végezni, míg myastheniában általában 1 percen belül megjelenik a ptosis.