Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A neurofiziológiai vizsgálatok klinikai alkalmazása

A neurofiziológiai vizsgálatok klinikai alkalmazása

ebm00738

Alapszabályok

  • Az alkalmazott módszerek az idegrendszer különböző szintjeinek objektív, funkcionális vizsgálatai.

  • Nincsenek ellenjavallatok, és minden életkorban elvégezhetők.

  • Néhány neurofiziológiai vizsgálat fájdalmas és viszonylag drága. Szűrésre használatuk nem indokolt.

  • A neurológiai beteg kivizsgálásakor legtöbbször ésszerű a neurofiziológiai, a neuroradiológiai és az egyéb vizsgálatok kombinációját választani, miután az anamnesis felvételével és a fizikális vizsgálattal sikerült az idegrendszeri működészavart lokalizálni és jellemezni.

EEG, electroencephalographia

  • Alkalmazásának javallatai

    • görcsrohamok, epilepsia gyanúja

    • encephalitis

    • delirium, dementia (ritkán).

  • Alvási EEG javasolt, ha az ébrenléti EEG normális, de a klinikai tünetek alapján nagy az epilepsia (pl. temporalis epilesia) valószínűsége. Alvásmegvonásos EEG esetén a beteg a vizsgálatot megelőző éjszaka ébren marad, ami aktiválhatja az epilepsiás tüneteket.

  • QEEG (kvantitatív EEG): A kapott jelet számítógép dolgozza fel.

  • Az EEG vizsgálat miatt nem kell megszakítani az antiepileptikus kezelést, a vizsgálat előtt azonabn kerülni kell a benzodiazepinek adását.

ENMG, electroneuromyographia

  • Az ENMG a peripheriás idegrendszert, a myoneuralis junctiót és az izomsejteket vizsgáló módszer. Nem alkalmazható a központi idegrendszerre (kivéve a tremor kivizsgálását).

  • Az ENMG során egyrészt elektródákkal végzett ingerlés mellett mérik az idegátvezetési sebességet és a gerincvelői reflexeket, másrészt az izomba szúrt tű segítségével vizsgálják az izom elektromos aktivitását.

  • Annak érdekében, hogy a betegnek minél kevesebb kellemetlenséget okozzunk, ésszerűen kell meghatározni, hogy hány izom vizsgálata szükséges, és a beutalón egyértelműen fel kell tüntetni, hogy mire vagyunk kiváncsiak, vagy mi a feltételezett diagnózis (pl. a leszorítás feltételezett helye).

  • Az izomban a denervatiós változások kb. 2-3 héttel a peripheriás ideg sérülését követően jelennek meg. Ezt megelőzően általában nem érdemes a vizsgálatot elvégezni. Nem az ENMG az elsőként elvégzendő vizsgálat sürgős ellátást igénylő esetekben, például fokozódó alsó végtagi gyengeségben. Ha izombetegség gyanúja merül fel, az izomenzimek szintjét még a vizsgálat előtt meg kell mérni, mert az ENMG megemeli az értékeket.

  • A vizsgálat javallatai

    • Motoneuron betegségek (amyotrophiás lateralsclerosis)

    • Ideggyök-károsodás, polyradiculitis

    • Idegfonat-károsodás, például plexus neuritis

    • Polyneuropathia, mononeuropathia

    • Nyomáskárosodás, peripheriás ideg átvágása vagy leszorítása

    • Myasthenia gravis, myastheniás syndroma ( tetanizatio és/vagy egy-rost-EMG szükséges, a beutalón szerepeljen, hogy melyik)

    • Izombetegségek

Kiváltott potenciál vizsgálatok

SEP (somatosensoros kiváltott potenciál)

  • Sensoros stimulus által kiváltott idegválaszok átlaga.

  • Az alsó végtagon általában a nervus saphenus, a felső végtagon a nervus medianus SEP vizsgálata történik.

  • A vizsgálat javallatai

    • bizonyos központi idegrendszeri megbetegedések, egyéb betegségek, mint a sclerosis multiplex, egyes degeneratív állapotok és gerincvelő-sérülések.

BAEP (auditoros agytörzsi kiváltott potenciál)

  • Auditív stimulusok által kiváltott válaszok átlaga, mely a hallópályát jellemzi.

  • Napjainkban a vizsgálat szerepét nagyrészt átvette az MRI.

  • A vizsgálat javallatai

    • acusticus neurinoma gyanúja

    • agytörzsi sérülés gyanúja.

VEP (visualis kiváltott potenciál)

  • Változó sakktábla rajzolat hatására a látókéregben kiváltott válaszok átlaga.

  • A vizsgálat javallatai

    • látópálya sérülés gyanúja

    • a nervus opticus gyulladásának és scerosis multiplexnek a gyanúja.

Folyamatos rögzítés

Az EEG folyamatos rögzítése (ambuláns EEG, magnetofonos EEG)

  • Hosszú ideig, például a beteg otthonában, hordozható kazettás-magnóval rögzített EEG felvétel.

  • A vizsgálat célja a roham jelentkezésekor felvételt készíteni.

EEG videotelemetria

  • A beteg agyának elektromos aktivitása és más biológiai paraméterek (például EKG és EMG) több csatornás rögzítése, valamint a betegről egyidejűleg készülő videofelvétel megjelenítése egyazon képernyőn.

  • A vizsgálat lehetővé teszi a panaszok pontos elemzését az idő és a hely függvényében a rögzített biológiai paraméterek alapján.

Alvásvizsgálatok

  • A polygraphiás MSLT (Többszörös alváslatencia teszt) segítségével tanulmányozható olyan személyek nappali álmossága, akik négyszer alhatnak el 2 órás időközönként.

  • A statikus terhelést érzékelő ágy az éjszaka folyamán rögzíti a beteg mozgásait, például a légzését; alkalmas az alvási apnoe syndroma szűrésére.

  • A polysomnographia során statikus terhelést érzékelő ággyal monitorizálják a beteget, miközben oxymeterrel mérik a vér oxigén szintjét, valamint EEG-t, EKG-t és más lehetséges vizsgálatokat végeznek.