Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A neurológiai beteg kivizsgálása

A neurológiai beteg kivizsgálása

ebm00736

Sürgős kezelést igénylő típusos állapotok

  • Acut szélütés

  • Járászavar vagy záróizom-elégtelenség

  • Gyengült tudatállapot vagy tudatzavar

  • Olyan személy eszméletvesztése, akiről nem ismert, hogy epilepsziás lenne (az elsősegélyt követően a neurológiai kivizsgálás általában a járóbeteg szakambulancián történik)

  • Súlyos, acut fejfájás, különösen, ha fertőzésre utaló panaszokkal, tarkókötöttséggel vagy tudatzavarral jár.

Kórelőzmény

  • A neurológiai betegségek diagnosztizálásának legjelentősebb eleme az anamnesis-felvétel. Gyakran meghatározó, olykor pedig az egyetlen eszköz pl. a fájdalom (fejfájás) és a rohamokban fellépő panaszok értékelésékor.

  • Szükség esetén kérdezzük ki a beteg családtagjait vagy kísérőit (sürgősségi részlegen, eszméletlen beteg vagy dementia estén).

  • Különösen figyeljünk

    • A panaszok megjelenésének kezdetére, módjára és lefolyására

    • Az aktuális panaszok leírására

    • Arra, hogy a panaszok rohamokban jelentkeznek vagy folyamatosak?

    • A korábbi neurológiai vizsgálatokra

    • Egyéb betegségekre (hypertensio, pitvarfibrillatio)

    • Az aktuálisan szedett gyógyszerekre

    • Az alkoholfogyasztásra; esetleges kábítószer függőségre?

Neurológiai vizsgálat

  • A háziorvos általában a panaszok alapján végzi el a vizsgálatot (Ha a beteg képes járni, kommunikálni, megfelelően levetkőzni és felöltözni, akkorkifejezetten nagy teljesítményt igénylő neurológiai feladatokat teljesített.)

  • Az alábbi tényezőkre különös figyelmet kell fordítani:

    • a beteg egyedül jön vagy kísérik

    • a tudatállapot leírása szavakkal (Lásd: ebm00751)

    • memória és logikai gondolkodás

    • beszéd és beszédértés

    • hogyan mozog a páciens (önállóan jár, segédeszközökre van szüksége, ágyban fekszik)

    • tarkókötöttség (lehetségesdiagnosztikai hibaforrás)

    • izomtónus, az izomzat megjelenése (atrophia, fasciculatio)

    • dyskinesia (tremor, akaratlan mozgások)

    • paresis vagy izomgyengeség

    • ataxia

    • ínreflexek (idős korban gyakran találhatók jelentőség nélküli eltérések)

    • Babinski-tünet

    • nyilvánvaló érzészavar (a beteg gyakran magától beszámol erről); érzékelés valószínű mértéke

    • Motoros képességek: képes-e a beteg a végtagjait megemelni, lábujjhegyen és sarkon járni (az alsó végtagok distalis izmainak ereje); széken ülésből fel tud-e állni anélkül, hogy a karjaival segítene (az alsó végtagok proximalis izmainak ereje); hogyan használja a kezeit vetkőzés közben. A kézszorítás az együttműködés hiánya miatt is lehet gyenge . Külön-külön is meg kell vizsgálni az egyes izmok erejét, főként a peripheriás idegeket érintő megbetegedés gyanúja esetén, pl. a triceps erősségét a 7-es nyakcsigolyát érintő gerincvelői syndromában

  • Agyidegek

    • Pupillák, szemmozgások és nystagmus, valamint – ha szükséges – a szemfenék és a látótér

    • Arcmozgások, homlokráncolás

    • Nyelv és garat

    • Szédülés esetén meg kell vizsgálni a beteg hallását, a fülét és a provokált nystagmust (Lásd: ebm00745) .

  • Általános állapot

    • Vérnyomás, melyet álló testhelyzetben is meg kell mérni, ha a beteg kórtörténetében ájulás szerepel. Szívritmuszavarok (különösen pitvarfibrillatio), arteria carotisok

    • Az alsó végtagok gyengesége esetén hátfájdalom, érzékenység ütögetésre, az alsó végtagok keringése és a Babinski-tünet vizsgálata.

Vizsgálatok

  • A vérvizsgálatok segítenek a panaszok hátterében lévő nem idegrendszer eredetű okok (pl. anaemia vagy fertőzés a szédülés hátterében) és az alkohol-fogyasztás felismerésében. Eszméletlen betegek esetében fontos az anyagcserezavarok vérvizsgálata (Lásd: ebm00751) .

  • A koponya és a nyak röntgenvizsgálata csak trauma esetén javasolt.

  • A liquor cerebrospinalis vizsgálata a sürősségi részlegen, meningitis gyanúja esetén tanácsos.Csak jól felszerelt részlegeken (kórházakban) végezhető el. Az agyvérzés CT vizsgálattal igazolható. Vékonytűvel történő liquor cerebrospinalis mintavéte csak akkor végezhető el, haa subarachnoidalis vérzés nem valószínű, de ki kell zárni.