Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Organikus betegségek által okozott mentalis károsodások

Organikus betegségek által okozott mentalis károsodások

ebm00708

Cél

  • Ismerjük fel minél korábban a psychiatriai tüneteket okozó organikus betegségeket! Számos ilyen eltérés gyógyítható.

Alapvető szabályok

  • A dementia (Lásd: ebm00754) és a delirium (Lásd: ebm00473) első jeleit gyakran úgy kezelik, mintha psychiatriai kórképpel állnánk szemben. Az itt felsorolt eltérések legtöbbje dementiát és deliriumot okozhat.

  • Gyakorta áll fenn több betegség: organikus és psychiatriai kórkép egyszerre. A tudat, hogy valakinek súlyos betegsége van, valamint a betegség által előidézett korlátok önmagukban is hajlamosítanak mentalis zavarokra. Az értelmi fogyatékos illetve demens betegeknél nagyobb a psychés zavar veszélye.

Mikor gondoljunk organikus eredetre?

  • Delirium esetén, különösen ha olyan idős embernél alakul ki akut zavartság, akinél korábban nem volt semmilyen psychiatriai megbetegedés.

  • A nem funkcionális psychosisokban, különösen ha a betegnél korábban nem fordult elő ilyen állapot.

  • Dementia gyanúja esetén.

  • Ha egyidejűleg neurológiai tünetek is jelentkeznek (paresis, epilepsziás görcsök, agyidegi jelek).

  • Ha gyulladásos tüneteket is találunk.

  • Ha valamilyen jelentős organikus betegség áll fenn (cukorbetegség, magas vérnyomás, szívelégtelenség, pitvarfibrilláció, májelégtelenség, stb.).

  • Ha a psychiatriai tünetek atipusosak és a klinikai képet gyakorlott psychiáter is különösnek tartja.

A következő organikus kórállapotokban fordulhat elő, hogy a beteget először psychiatriára utalják:

Intracranialis nyomásfokozódás.

  • fA frontalis elhelyezkedésű tumorfokozatosan kialakuló személyiségváltozást okozhat. A tüntek: lassult és megváltozott gondolkodás és viselkedés, az ítélőképesség elvesztése, esetenként szaglászavar.

  • A temporalis helyzetű tumorok is okozhatnak személyiségváltozást, gyakorta epilepsziás görcsöket is.

  • Krónikus subduralis haematoma (Lásd: ebm00367) a mentális készségek lassulását és megváltozását okozhatja, mely hetek/hónapok alatt fokozatosan romlik. Gyakran kíséri hányinger, fejfájás, a tudati állapot ingadozása. Ezek a betegek gyakran idősebb személyek vagy alkoholisták.

  • Ha hiányos az anamnesis (nincs adat esetleges sérülésről), akkor epiduralis haematoma (Lásd: ebm00367) és subacut subduralis haematoma merül fel a hirtelen kialakuló zavartság okaként.

Fertőzések

  • Azidős korúakban és rossz egészségi állapot esetén kialakuló fertőzések (tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, szepszis).

  • A központi idegrendszeri fertőzések.

    • Encephalitis (Lásd: ebm00774) kezdődhet acut psychosis képét utánzó mentális eltéréssel is.

    • Manapság is előfordul idegrendszeri tünetekkel járó syphilis (Lásd: ebm00774) . Kezdetben depressziónak tarthatók a jellegtelen mentális tünetek. Később a betegség személyiségváltozáshoz, általában nagyzásos téveseszmékhez vezet, még később pedig dementiához. Neurológiai tünetekkel is jár: Argyll-Robertson pupilla, (Lásd: ebm00741) a mélyérzés zavara az alsó végtagon, és neurosyphillis esetén agyi vascularis eltérések.

    • A borreliosis a központi idegrendszert is érintheti.

    • A subacut sclerotisalo panencephalitis (SSPE) psychosist utánzó tünetekkel kezdődhet (Lásd: ebm00774) .

  • AIDShez társulóan megjelenhet dementia, depressio, személyiségváltozások és psychosis is.

Metabolikus zavarok

  • Hypercalcaemia (a mellékpajzsmirigy adenomája) miattolyan tünetek jelentkezhetnek, melyeket depressziónak véleményeznek.

  • A májkóma illetve a májelégtelenség is tudatzavarhoz vezet. A beteg anamnesiséből általában ismert a májbetegség vagy a súlyos alkoholizmus.

  • Hypoglycaemia is okozhat zavartságot, szorongást és egyéb neuropsychiatriai tüneteket pl. agresszív magatartást.

  • Hyperglycaemia szintén szorongással, valamint izgatottsággal és deliriummal járhat.

  • A pajzsmirigy betegségei: a hypothyreosis depressziót, a hyperthyreosis izgatottságot és álmatlanságot okoz.

  • A B12 vitamin hiánya dementiát és memóriazavarokat okoz.

Dementia

  • A Creutzfeld-Jakob betegségre (Lásd: ebm00776) jellemző a gyorsan romló dementia és az ehhez társuló neurológiai tünetek (paralysis, extrapyramidalis tünetek, myoclonus). Korai stádiumban psychiátriai kórképnek tarthatják.

  • A Huntington-betegséget gyakran kezdetben psychosisnak vagy schizophreniának tartják. Ezek a betegek élénkek, aktivitásuk fokozott. A chorea-jellegű mozgások és a családban előforduló hasonló betegség vezethet a Huntington-kór felismeréséhez.

  • A vascularis dementia (Lásd: ebm00755) jellemzője a depresszió és a zavartság, már a dementia és a neurológia jelek megjelenése előtt.

  • Az Alzheimer-kór (Lásd: ebm00756) súlyos psychiátriai tünetekkel jár.

    • A korai szakaszban gyakori a depresszió, ha a beteg megéli a memória és a gondolkodás zavarát.

    • A memóriazavar tagadása vagy kompenzálása paranoid tünetekre emlékeztethet. A beteg a memória hiányosságait confabulatioval tölti ki, vagy pl. a hiányzó dolgokra azt mondja, hogy ellopták őket.

    • A mérsékelten súlyos stádiumban a betegek aggodalmaskodóvá és nyugtalanná válnak. Számos tényező kiválthat érzelmi emlékeket és olyan általános félelmet, melyre a beteg nem talál szavakat. Sok beteg szenved álmatlanságtól, mely az ellátó személyeknek jelentős gondot okoz.

    • A közepes és súlyos stádiumban gyakoriak a magatartászavarok: elkóborlás, kontrollálatlan agresszió, állandó öltözés és vetkőzés, étkezési zavarok, a szobatisztaság elvesztése.

  • Lewy testes dementia esetén a memóriazavar mellett látászavar és rigiditás is megjelenik, ezért depresszióval téveszthető össze. Az ilyen betegek érzékenyek az antiparkinson szerekre, melyek zavart állapotot válthatnak ki.

  • Pick syndroma és egyéb frontalis dementiák.

  • Acut vascularis stroke (Lásd: ebm00759) (mely nem a motoros agyterületeket érinti).

    • Idős emberekben ilyen esetben a stroke kizárólag zavartság képében jelentkezhet, minden egyéb tünet nélkül.

    • A jobb (nem-domináns) féltekét érintő stroke a térérzékelés zavarát okozhatja. A beteg úgy érzi, hogy a környezete megváltozott, s ez psychiatriai betegség benyomását keltheti, ha a a stroke tipusos tünetei hiányoznak.

    • A bal (domináns) féltekét érintő stroke esetleg csak sensoros dysphasiát okoz (a beteg közel normálisan beszél, de nem érti meg a beszédet), ez szintén psychiátriai kórképet utánoz.

A Parkinson kór kezelésében használt gyógyszerek okozta zavartság.

  • Súlyos Parkinson kór esetén a beteg jelentős mennyiségű dopaminerg szert (levodopa, selegilin, dopamin agonisták és COMT inhibitorok), valamint anticholinerg szert (a hagyományos parkinson-ellenes szerek) igényelhet a mozgóképesség fenntartásához. Synergismus következtében zavartság léphet fel például egy új gyógyszer bevezetésekor.

  • A levodopa által okozott zavartság gyakran jár hallucinációkkal, melyek során a beteg például a rokonait holtan vagy távol lenni látja, de tudatában van annak, hogy ezek a képek csak hallucinációk.

  • Az állapot kezelése a gyógyszerek mennyiségének csökkentése, ami azonban a mozgásképesség csökkenésével járhat. Meg kell találni az egyensúlyt: a zavartság nélküli állapot mellett lehető legjobb mozgóképesség biztosítását.

Anyagfüggő zavarok és elvonási tünetek

  • A zavartság a gyógyszerek túladagolása és túlzott gyógyszerérzékenység következtében egyaránt kialakulhat (lásd még a deliriumról, (Lásd: ebm00473) toxinokról és gyógyszerekről szóló részt).

  • Az alkohol függőség különösen nőknél maradhat rejtve.

  • Ha az alkoholizmus ténye ismert, Wernicke-Korsakoff syndromára (Lásd: ebm00800) is gondolni kell, és a betegnek kórházba kerüléskor thiamint is adni kell.

Epilepsziás állapot, temporalis epilepszia, görcsutáni állapot.

  • Ha a beteg szokatlanul viselkedik, s az állapota görcshöz hasonlít, annak oka epilepsziás álom-állapot is lehet. Az egyídejűleg készített EEG görbe alapján a kép tisztázható.

  • A temporalis epilepsziában szenvedő betegek között is előfordulhatnak psychotikus epizódok.

  • Egyes epilepsziás betegek a görcsroham után akár órákon át is zavartak maradhatnak, esetleg agresszivak is lehetnek.