Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Gyermekkori alvászavarok

Gyermekkori alvászavarok

ebm00678

Célok

  1. A szülőket tájékoztatjuk a gyermekkori normális alvásról, az alvási szokásokról, és megnyugtatjuk őket, hogy az alvászavarok általában ártalmatlanok.

  2. A csecsemők alvásritmus zavarait korán, a gyermekrendelésen fel kell ismerni, és a szülőket tanáccsal kell ellátni arra vonatkozóan, hogyan korrigálhatják a kóros alvási szokásokat.

  3. Tanácsos alvásnaplót vezetni, mert ezáltal könnyebben vizsgálhatók az alvászavarok.

  4. A súlyos alvászavarok (például az apnoe és a narcolepsia), valamint az alvás közben jelentkező görcsök kórházi kivizsgálást igényelnek.

A gyermekek normális alvása

  • Gyermekkorban az alvásigény igen eltérő lehet, és a korral egyre csökken, a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők 20 órás alvásától a tinédzserek átlagosan 9 órás alvásáig.

  • A szundikálás napközben a csecsemők alvásának jelentős részét teszi ki. A napközbeni alvás egyre rövidül. Néhány hónapos korukban a csecsemők általában naponta kétszer vagy háromszor alszanak. A nappali alvás négy vagy ötéves korig jellemző.

  • Az élet első heteiben megszakítás nélkül általában maximum kettő–négy órát alszanak a csecsemők. A legrövidebb alvás akár ennek fele is lehet. Hat hetes kortól a folyamatos, megszakítás nélküli alvás hat órára nő, és általában az éjszakára jellemző.

  • Akkor mondhatjuk, hogy a gyermek végigalussza az éjszakát, ha legalább négy héten keresztül éjféltől hajnali 5 óráig alszik. Újszülöttkorban az alvással töltött idő egyenletesen oszlik meg a nappal és az éjszaka alatt. Három hónapos kortól a gyermekek 14–15 órás alvásának döntő része az éjszakára esik.

Az alvásritmus eltérései

  • A csecsemők és a kisdedek leggyakoribb alvászavarai

    • a nehéz elalvás

    • a felébredés alvás közben

    • a túl korai felébredés

  • Ha a gyermek egy hét alatt éjszakánként kettő–négy alkalommal felébred, alvási problémáról beszélhetünk.

Parasomniák

  • Parasomnia alatt az ébredés zavarát, a részleges ébredést vagy az alvásszakaszok közötti eltéréseket értjük.

  • A test ringatása és a fej ütögetése hat hónapos kortól kezdődik. Nincs szükség kezelésre, ha a gyermek normálisan fejlődik. Ezeknek a gyermekeknek általában nincsen idegrendszeri vagy pszichés eltérésük. Ismétlődő rándulások vagy csavaró mozdulatok - főleg ha sorozatosan jelentkeznek -, infantilis spazmus jelei lehetnek. Ha arra van gyanú, hogy a gyermeknek infantilis spazmusa van, sürgősen gyermekneurológiai osztályra kell utalni.

  • A fogcsikorgatás azt jelenti, hogy a gyermek csikorgó hanggal zárja, vagy egymásnak dörzsöli fogait. Ha a gyermek éjszaka ismételten elharapja a nyelvét, felmerül epilepsziás roham lehetősége.

  • Az éjszakai rettegés (pavor nocturnus) a többi parasomniához hasonlóan általában egy vagy két órával az elalvás után kezdődik. A gyermek ijedt kifejezéssel felül az ágyában, és hangot hallathat vagy felkiálhat. A pulzusa szapora. A roham pár perctől akár 20 percig is tarthat. Kezelésre nincs szükség. Szükségtelen a gyermeket felébreszteni. Kora reggeli hirtelen felébredést időnként epilepsiás roham is okozhat.

  • Az alvajárás néhány perctől fél óráig tarthat. Az alvajárót vissza kell vinni az ágyába. Az alvajárásra hajlamos gyermek környezetét biztonságossá kell tenni, hogy a balesetek kockázata a minimálisra csökkenjen.

  • Alvás közbeni beszéd az alvás több fázisában is előfordulhat. Nem igényel kezelést. Az alvás közbeni beszédet el kell különíteni az éjszakai epilepsiás rohamoktól, melyeket általában másfajta hangadás kísér.

  • A horkolás szintén a parasomniák közé tartozik. A legtöbb esetben a horkolás jóindulatú jelenség. Ha a horkoláshoz nagyfokú nappali fáradtság, viselkedésbeli- vagy tanulásbeli probléma társul, akkor további kivizsgálásra van szükség.

  • A rémálmok során a gyermek ugyanúgy retteg, mint pavor nocturnus esetén. A legtöbb esetben a gyermek azonban emlékszik a rémálomra. Tanácsos a gyermeket felébreszteni. Fontos, hogy a szülő megnyugtassa gyermekét. A nyugodt, megszokott esti cselekvéssor segít a rémálmok megelőzésében.

Apnoék

  • Az alvás alatti légzéskihagyások (apnoék) lényeges gyermekkori alvászavarok.

  • Az obstructiv alvási apnoe a leggyakoribb. A legtöbb esetben a légúti elzáródásért a megnagyobbodott garat- vagy orrmandulák a felelősek. Az elzáródás és a csökkent izomtónus együttesen felelősek a szabad légáramlás akadályozásáért.

    • A főbb panaszok a nagyfokú nappali fáradtság, az alvási nehézség, a reggeli fejfájás, a hyperactivitás és a tanulási nehézség.

    • Az orrmandulák eltávolítása általában javít a beteg panaszain, habára hatékonyságát még nem bizonyították randomizált vizsgálatokkal. Az apnoe súlyossága nem mindig mutat összefüggést az orrmandulák nagyságával.

    • Ha az apnoe változatlan marad, a garatmandulákat is eltávolítják.

    • Kétség esetén érdemes az apnoe kórisméjét és az operáció eredményét egész éjszakás polysomnográfiával dokumentálni.

  • Rövid, centralis apnoék normálisan is jelentkezhetnek kis csecsemőkben. Mind a centrális, mind az obstruktív apnoék közül a 15 másodpercet meghaladók részletes kivizsgálást tesznek szükségessé, mivel ezeket a tüneteket hirtelen csecsemőhalál követheti.

Nagyfokú nappali fáradtság

  • A csecsemők általában eleget alszanak. A nappali fáradtság ritka, mivel ha egy csecsemő fáradt, akkor elalszik. Ébrenlétben a csecsemőnek ébernek kell lennie.

  • A nagyfokú nappali fáradtság okai közül az obstructiv alvási apnoe a legfontosabb. A narcolepsia ritka, és iskoláskorban nyugtalansággal és hyperaktivitással jelentkezhet. A későbbi panaszok között megjelenik az akaratlan elalvás és a cataplexia. A narcolepsia (Lásd: ebm00788) általában 15–20 éves életkorban kezdődik. A kórisme felállításáig gyakran évek telnek el.

A gyermek vizsgálata

  • Először is fontos annak tisztázása, hogy mit értenek a szülők alvászavar alatt.

  • Részletes alvásleírás.

  • Ha a gyakori felébredés nem régi keletű, fontos a dobhártyák vizsgálata.

  • A rutin laborvizsgálatok közül a vérkép és vizeletvizsgálatot kell elvégezni vérszegénység és fertőzés kizárására.

  • Alvási napló használata.

Alvási napló használata

  • Ha az alvászavar oka nem nyílvánvaló, akkor a szülőkkel két–három héten keresztül vezettessünk alvásnaplót . Az alvásnaplóban a lehető legpontosabban, megfelelő jelekkel jelölni kell a lefekvés, a feltételezett vagy valós elalvás, az éjszakai felébredés és az éjszakai ébrenlét idejét, valamint az éjszakai etetések vagy evések, a nappali alvások és evések idejét.

  • A szülők alvási beszámolója és az alvásnapló segítségével kideríthető, hogy a gyermeknek kóros alvási szokása, rossz alvási beidegződései vagy olyan súlyos alvászavara van-e, mely kórházi kivizsgálást tesz szükségessé. Előfordulhat, hogy a szülők elvárásai nem reálisak az alvás minőségét illetően. Az alvási napló alapján kiderül, ha túl hamar, vagy túl későn alszik el a gyermek, ha túl későn vagy túl korán kel, vagy szabályos, de nem elégséges, vagy teljesen szabálytalan alvási szokásai vannak.

Az alvászavarok kezelése

  • Az alváshoz kapcsolódó szokásokat és gondolattársításokat meg kell változtatni. Ha a gyermek hozzászokott, hogy megébredés után azonnal foglalkoznak vele vagy valamilyen módon szórakoztatják, alvásprobléma léphet fel a családban.

  • Az alvászavarok megelőzésének legjobb módja, ha a gyermeket rendszeres napi ritmushoz és alvási rutinhoz szoktatjuk.

  • Megnehezíti a saját ágyhoz szokást, ha kezdetben a gyermek a szülőkkel közös ágyban alszik. Nem tanácsos a gyermeket hozzászoktatni, hogy megvilágított szobában, esetleg ringatva vagy etetés közben aludjon el, mint ahogy az is helytelen, ha ébredés után azonnal enni kap.

  • Az alváshoz csendes körülményeket kell teremteni. Csecsemőkortól adhatunk puha anyagból készült játékot az alváshoz.

  • A legjobb és legkíméletesebb módja az alvás-ébrenlét zavar kezelésének, ha fokozatosan változtatjuk meg az alvásritmust, habár a leggyorsabb eredmény úgy érhető el, ha a gyermeket hagyjuk álomba sírni magát.

A kezelés lépcsői és a konzultáció indikációi

  • A legtöbb alvászavart a háziorvos vizsgálja ki és kezeli.

  • Ha epilepsziára van gyanú, gyermekneurológiai vizsgálatra és EEG-re van szükség.

  • Az obstructiv alvási apnoét fül-orr-gégész szakember kezeli.

  • Ha centrális apnoe vagy narcolepsia lehetősége merül fel, a gyermeket egyetemi kórházba kell irányítani további vizsgálatokra.

  • A szülők kimerültsége miatt az alvás-ébrenlét ritmusának megváltoztatásához időnként kórházi felvételre is sor kerülhet.

  • Az ágybavizelésről lásd ebm00633 .

Vonatkozó bizonyíték

  • Az alvászavarok megelőzésében valamelyes szerepe lehet a szülők oktatásának a gyermek születését megelőzően és az újszülöttkorban .

Irodalom

  • [1]Renfrew MJ, Lang S. Interventions for influencing sleep patterns in exclusively breastfed infants. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000113. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.