Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Elesés idős korban

Elesés idős korban

ebm00478

Célok

  • Tisztázzuk és szüntessük meg az elesés okát .

  • Fontos, hogy megbecsüljük és minimalizáljuk az elesés kockázatát és veszélyét.

Az elesés rizikófaktorai

Belső

  • Gyógyszerszedés, alkoholfogyasztás

    • Altató- és nyugtatószerek

    • Neuroleptikumok

    • Tricyclicus antidepressansok

    • A vérnyomást csökkentő gyógyszerek valamint a nitroglycerin, a digoxin, az IA típusú antiarrhythmiás szerek és a diureticumok

    • Parkinsonismus elleni szerek és az antiepilepsiás gyógyszerek

    • Alkoholizmus

  • Acut rendellenességek

    • Fertőzések

    • A víz- és a sóháztartás egyensúlyának zavarai (diuretikumok)

    • Szívelégtelenség

    • Arrhythmia

    • Transiens ischaemiás attackok és egyéb cerebrovascularis betegségek

  • Chronicus betegségek

    • Epilepsia

    • Vascularis dementia, stroke maradványtünetei

    • Orthostaticus hypotensio

    • Parkinsonismus

    • Diabetes

    • Anaemia, rejtett gastrointestinalis vérzés

  • Gyengeség

    • Látáskárosodás

    • Az alsó végtagokban kialakult arthrosis, izomgyengeség és ügyetlenség

    • Peripheriás neuropathiák

    • Lábdeformitások

  • A beteg elfelejti bevenni a rendszeres gyógyszereit vagy rosszul adagolja azokat

Külső

  • Csúszós felület, rossz világítás, göröngyös talaj, akadályok a tárgyak elérésekor

  • Rossz cipő, nem megfelelő segédeszközök

  • A kórelőzmény alapján megállapíthatjuk az elesés okát. Meg kell hallgatni a beteg gondozóját és a szemtanukat.

    • Milyen helyzetben esett el a beteg?

      • Az ágyból felkelve, a mosdóba menet, valamiért nyúlva, nyugalomban vagy erőkifejtés közben?

    • Milyen egyéb tünetek jelentkeztek az eleséskor?

      • Az elesés előtt előfordult-e szédülés, vizelettartási zavar, mellkasi fájdalom (nitroglycerin okozta hypotensiv collapsus), arrhythmia vagy eszméletvesztés?

      • Görcsroham?

    • A beteg fel tudott-e kelni segítség nélkül, milyen gyorsan és elvesztette-e az eszméletét?

    • Az utóbbi időben változott-e az egészségi állapota?

    • Az idős személy szed-e gyógyszereket?

    • Hogyan táplálkozik és mennyi folyadékot fogyaszt az idős személy?

Physicalis vizsgálat

  • Vérnyomás mérés hanyatt fekvő és álló helyzetben

  • Szívhangok, ECG és Holter monitorozás

  • A carotis zörejek meghallgatása

  • Látás

  • A neurológiai status felmérése (járásmód; a végtagok, a törzs vagy az arc gyengesége vagy zsibbadása; Romberg-teszt)

  • Rectalis digitalis vizsgálat, vér haemoglobin

Kezelés

  • Ellenőrizzük a gyógyszerelés, beleértve a vény nélkül kapható gyógyszerekét is. Hagyjuk el azt, ami nem szükséges.

  • Szükség esetén konzultáljunk szemésszel.

  • Kezeljük az acut betegségeket.

  • Javasoljunk tornagyakorlatokat (izomerősítést és egyensúlygyakorlatokat)

  • Ellenőrizzük, hogy megfelelően kezelik-e a chronicus betegségeket.

  • A szédülésre adott gyógyszereket nem használhatjuk az elesésre.

  • Amennyiben nem tudjuk megállapítani vagy kiküszöbölni az elesések okát, akkor azonosítsuk, becsüljük meg és csökkentsük a lehető legkisebbre a rizikófaktorokat.

A rizikófaktorok csökkentése

13.1. táblázat - Az idős kori elesés–a rizikófaktorok csökkentése

RizikófaktorokBeavatkozás
LátáscsökkenésA fénytörési hibák korrigálása, a cataracta gyógyítása, a megvilágítás javítása
Csökkent egyensúlyérzékelésHagyjuk el az egyensúlyt befolyásoló gyógyszereket
DementiaHagyjuk el a szükségtelen gyógyszereket, kezeljük optimálisan a chronicus betegségeket, javítsuk az otthoni biztonságot, séta
LábproblémákA callus és a hallux valgus kezelése, megfelelő cipő
Orthostaticus hypotensio
  • Megfelelő gyógyszerelés és a kellő folyadékbevitel ellenőrzése, ebéd utáni pihenés, az ágy feji végének megemelése, lassú felemelkedés függőleges helyzetbe

  • Lehetséges gyógyszerek (dihydroergotamin, etilefrin, hydrochlorid, fludrocortison)

A nyaki gerinc degeneratiójaA személyes holmi legyen könnyen elérhető
Musculosceletalis betegségekSegédeszközök a járáshoz, csúszásgátló tüskék a cipőtalpon és a sétaboton fokozzák az otthoni biztonságot

Az otthoni biztonság javítása

  • Gyakran el kell látogatni a beteg otthonába is: a betegnek és a gondozójának az orvossal, a physiotherápiás szakorvossal vagy a nővérrel át kell vizsgálni, hogy hogyan kell átrendezni a lakást.

    • Világítás: megfelelő általános világítás, világítás a lépcsőházban, éjszakai világítás legyen a hálószobában és a vécében.

    • Tiszta feljárók: a lakásban, a lépcsőházban, az udvaron téli időszakban el kell távolítani a havat és a jeget

    • Sima szegélyű szőnyegek, alattuk csúszásgátló anyaggal, ahol szükséges, a küszöbök és a szőnyegek eltávolítása

    • Vécé és fürdőszoba: kapaszkodók, csúszásmentes padozat és fürdőkád aljzat, megemelt vécéülőke. A vécéajtó zárját kívülről is ki lehessen nyitni.

    • Biztos és kellő magasságú székek és ágy.

    • Konyha: konyhai eszközöket könnyen el lehessen érni.

    • Megfelelő cipő (alacsony, nem csúszós sarok)

  • Amennyiben nem megfelelő a beteg (és a gondozó) biztonsága, vegyük fontolóra, hogy otthoni betegápoló nővért vagy otthoni segítséget küldjünk, aki figyelemmel kíséri a beteget, ezenkívül szereltessünk fel biztonsági telefont, abban az esetben, ha újabb elesésekre kerülne sor.

  • A többtényezős programok a magas rizikójú idősebbek szűrésére, valamint a belső és külső rizikófaktorok megszűntetésére nagyon hatásosak az elesések megelőzésében. A magas rizikójú személyeknél külső csípővédővel megelőzhető a csípőt érintő törések 60%-a.

  • A nagy dózisban adott D-vitamin calcium bevitellel kombinálva csökkentheti a törések gyakoriságát.

Vonatkozó bizonyítékok

  • Kevés az olyan bizonyíték, melyben bármilyen beavatkozás javasolható az acut kórházi elhelyezés során az elesések csökkentésére.

Referenciák 18 , 19 .

Irodalom

  • [1]Leipzig RM, Cummings RG, Tinetti ME. Drugs and falls in older people: a systematic review and meta-analysis: I. Psychotropic drugs. J Am Ger Soc 1999;47:30-39

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-990250. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software

  • [3]Hanlon JT, Cutson T, Ruby CM. Drug-related falls in the older adult. Topics Geriatr Rehabilitation 1996;11:38-54

  • [4]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-965365. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [5]Leipzig RM, Cummings RG, Tinetti ME. Drugs and falls in older people: a systematic review and meta-analysis: II. Cardiac and analgesic drugs. J Am Ger Soc 1999;47:40-50

  • [6]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-990251. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software

  • [7]Gillespie LD, Gillespie WJ, Cumming R, Lamb SE, Rowe BH. Interventions to reduce the incidence of falling in the elderly. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000340. In: The Cochrane Library, Issue 2. 2000rd: Update Software; 1998. Updated quarterly.

  • [8]Province MA, 2002ey EC, Hornbrook MC, Lipsitz LA, Miller JP. Mulrow CD. The effects of exercise on falls in the elderly: a preplanned meta-analysis of the FICSIT trials. JAMA 1995;273:1341-1347

  • [9]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-954030. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [10]Kannus P, 2001kari J, Niemi S, Pasanen M, Palvanen M, Järvinen M, Vuori I. Prevention of hip fractures in elderly people with use of a hip protector. N Engl J Med 2000;343:1506-1513

  • [11]Lauritzen JB, Petersen MM, Lund B. Effect of external hip protectors on hip fractures. Lancet 1993;341:11-13

  • [12]Gillespie WJ, Henry DA, O'Connell DL, Robertson J. Vitamin D and Vitamin D analogues in the prevention of fractures in involutional and post-menopausal osteoporosis. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000227. In: The Cochrane Library, Issue 2. 2000rd: Update Software; 1998. Updated quarterly.

  • [13]Lips P, 2002fsmans WC, Ooms ME et al. Vitamin D supplementation and fracture incidence in elderly persons. A randomized, placebo-controlled trial. Ann Intern Med 1996;124:400-6. Comment in ACP Journal Club 1996;(July/August):16

  • [14]Chapuy MC et al. Effect of calcium and cholecalciferol treatment for three years on hip fractures in elderly women. BMJ 1994;308:1081-2

  • [15]Dawson-Hughes B et al. Rates of bone loss in postmenopausal women randomly assigned to one of two dosages of vitamin D. Am J Clin Nutr 1995;61:1140-5

  • [16]Evans D, Hodgkinson B, Lambert L, Wood J, Kwanko I. Falls in acute hospitals: a systematic review. Adelaide: The Joanna Briggs Institute for Evidence-Based Nursing and Midwifery. A systematic Review. 1998. 1-71

  • [17]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-999775. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2001. Oxford: Update Software

  • [18]Tinetti ME. Preventing falls in the elderly. N Engl J Med 2003;348:42-49.

  • [19]American Geriatrics Society, British Geriatrics Society, American Academy of Orthopaedic Surgeons Panel on Falls Prevention. Guideline for the prevention of falls in older persons. J Am Geriatr Soc 2001;49:664-672.