Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Szülés levezetése (kórházon kívüli szülés)

Szülés levezetése (kórházon kívüli szülés)

ebm00562

  • A kórházon kívül váratlanul meginduló szülések többsége szövődménymentesen lezajlik. A gyermek segítség igénybevétele nélkül is spontán megszületik.

Jó állapotban van a gyermek?

  • Végtagok laza flexioban, jó izomtónus

  • Ingerlésre azonal reagál

  • Magától vesz levegőt vagy felsír a születést követő 1 percen belül

  • A szívfrekvencia több, mint 100/perc

  • A bőr rózsaszín, vagy legfeljebb kicsit cyanoticus

Apgar-érték

10.1. táblázat - Apgar-pontrendszer

Értékelt jellemzők0 pont1 pont2 pont
Szívfrekvencia0< 100> 100
LégzésszámApnoeIrreguláris, felületes vagy gasping (kapkodó) légzésÉlénk és sír
BőrszínSápadt, cyanoticusSápadt vagy cyanoticus végtagokRózsaszín
IzomtónusAtoniásHypotoniásÉlénk mozgás
ReflexingerlékenységNem reagálFintorgásAktív védekezés

Leszívás és légutak kitisztítása

  • Ha a magzatvíz tiszta és nincs nyálka a légutakban, a légutak leszívása nem szükséges.

  • Ha a magzatvíz zöldesen festenyzett, meconiumos vagy véres, azonnal le kell szívni a légutakat, hogy megelőzzük a magzatvíz vagy vér aspiratioját.

  • Ha a magzatvíz sűrű meconiumot tartalmaz, a gyomrot is le kell szívni.

Köldökzsinór átvágása

  • A köldökzsinórt két steril kocherrel elszorítjuk, és a kettő között steril ollóval átvágjuk.

  • A csonkot antisepticus oldattal bekenjük (pl. chlorhexidin + alkohol), és gumi vagy műanyag kapoccsal lezárjuk. Kórházon kívül tiszta zsinórt vagy cérnát is használhatunk.

  • Vegyünk vérmintát egy csőbe a köldökzsinór placentaris oldaláról a vena umbilicalisból a thyrotropin (thyroxin stimulaló hormon, TSH) meghatározásához.

Szükség van-e újraélesztésre?

  • Ha a gyermek légzése nem indul el, sápadt és ernyedt, valamint a hallgatózáskor a pulzusa 100-nál kisebb, újraélesztésre készüljünk.

    • Többnyire maszkos lélegeztetés elegendő.

    • Szívmasszázst a mellkas kb. 1 cm mélységű és 120/perc frekvenciájú benyomásával végezzünk (lélegeztetés/szívmasszázs aránya 1:3).

Tartsuk melegen a gyermeket

  • Amint lehet, töröljük le a gyermeket puha kendővel.

  • A gyermeket tegyük az anya csupasz hasára.

  • Takarjuk be a gyermeket kendővel, hogy melegen tarsuk. Ne feledkezzünk el a bőrszín, légzés (normálisan 40–70/perc) és szívfrekvencia (normálisan 120–160/perc) ellenőrzéséről.

Méh összehúzódása és méhlepény megszülése

  • A gyermek megszülése után adjunk 5 NE oxytocint intravenásan az anyának, hogy serkentsük a méh összehúzódását és elkerüljük a túlzott mértékű vérzést.

  • Ha az anya nem vérzik, nem kell sürgetni a méhlepény megszülését, az a kórházban is megtörténhet egy szülésznő segítségével.

  • Ha a méhlepény is eltávozott, és az anya vérzik, kapjon 0,2 mg methyl-ergometrint intramuscularisan, hogy tovább stimuláljuk a méh összehúzódását és megelőzzük a vérzést. Nem ajánlott a methyl-ergometrin beadása a méhlepény megszülése előtt, mert összehúzza a méh alsóbb részét is, és megnehezíti a méhlepény távozását.

Vonatkozó bizonyítékok

  • Az epiduralis érzéstelenítés nagyon hatékony a szülési fájdalom csillapításában, de vannak mellékhatásai is: meghosszabbítja a szülés első és második fázisát, megnöveli az oxytocin-igényt és a malrotatio vagy dystonia kockázatát.

  • Restrictiv episiotomia előnyösebb a rutinszerű gátmetszésnél hüvelyi szüléskor.

  • Otthonszerű környezetben zajló szüléskor kevesebb érzéstelenítésre van szükség, ritkább a rohamos szülés és a szülők elégedettebbek az ellátással de a perinatalis morbiditás és mortalitás kockázata nem ismert.

  • Farfekvésben a tervezett császármetszés előirányzása szemlélettől függ, és nincs még elegendő bizonyíték hatékonyságának alátámasztására.

  • Intrapartum chemoprophylaxis (intravenás ampicillin vagy erythromycin, inramuscularis benzyl-penicillin vagy erythromycin, intravenás penicillin G, majd orális penicillin V) nem mutatott klinikailag értékelhető eredményességet.

  • Intravaginalis misoprostol hatékony és biztonságos a méhnyak érlelésében és szülésindukcióban.

  • Az intravenás prostaglandin nem hatékonyabb az intravenás oxytocinnál, és több mellékhatást okozhat.

  • Gentamycin és clindamycin kombinációja jó hatású a szülés utáni endometritisben. Penicillin-resistens bacteriumok ellen is aktív protokollok előnyösebbek azoknál, amelyek nem tartalmaznak ilyen összetevőt.

  • Úgy látszik, hogy a második és harmadik trimesterben adott antibioticum prophylaxis csökkenti az idő előtti burokrepedés és koraszülés kockázatát. Ugyanakkor számolni kell a mellékhatásokkal is, mint pl. újszülöttkori sepsissel.

  • Nem áll rendelkezésünkre elég bizonyíték az amniotomia önmagában való hatásosságáról a szülés megindításában. A rutinszerű amniotomia előnye lehet, hogy a szülés időtartama lerövidül, és kevesebb kóros 5 perces Apgar-értékkel találkozunk. Egy széleskörű tanulmányban kapcsolatot fedeztek fel a korai amniotomia és magzati distress miatt végzett császármetszések gyakorisága között, ezért az amniotomiát azoknál a szüléseknél érdemes alkalmazni, amikor a szülés elhúzódhat.

  • Idő előtti burokrepedésben az antibioticum prophylaxis javítja mind az anya, mind a gyermek kórjóslatát.

  • Gyors kórházi elbocsátás (48 órá belül) biztonságosnak látszik kellően felvilágosított anyák szövődménymentes szülése után.

  • Korai mellrehelyezés valószínűleg nem változtatja meg a szoptatás időtartamát, de javítja az anya és újszülött kommunikációját.

  • Rutin elektromos monitorizálás felesleges.

  • Függőleges tartás vagy oldalt fekvés a vérveszteség kivételével sok tekintetben előnyösebb a hanyatt fekvő vagy kőmetsző helyzetnél, kivéve a vérvesztést.

  • A hüvelyi szülés megkísérlése legalább olyan biztonságos, mint a császármetszés megismétlése, a kimentel legtöbb mutatójának tekintetében.

  • Magnesium-sulphat hatástalan koraszülés megakadályozásában, ráadásul magasabb csecsemő-halálozással jár.

  • Szülés alatti folyamatos bátorítás mellett kisebb az anya intrapartum érzéstelenítés, illetve a műtéti beavatkozás igénye és elégedettebb lesz a szülő nő a gyermek születésével kapcsolatosan.

Irodalom

  • [1]Howell CJ. Epidural versus non-epidural analgesia for pain relief in labour. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000331. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [2]Zhang J, Klebanoff MA, DerSimonian R. Epidural analgesia in association with duration of labour and mode of delivery: a quantitative view. American Journal of Obstetrics and Gynaecology 1999;180:970-977

  • [3]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-990951. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2001. Oxford: Update Software

  • [4]Carroli G, Belizan J, Stamp G. Episiotomy for vaginal birth. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000081. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [5]Hodnett ED. Home-like versus conventional institutional settings for birth. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000012. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [6]Hofmeyr GJ, Hannah ME. Planned Caesarean section for term breech delivery. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000166. The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [7]Ohlsson A, Myhr TL. Intrapartum chemoprophylaxis of perinatal group B streptococcal infections: a critical review of randomized controlled trials. J Obst Gynecol 1994;170:910-917

  • [8]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-953049. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [9]Neilson JP. Mifepristone for induction of labour. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD002865. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [10]Sanchez-Ramos L, Kaunitz AM, Wears RL, Delke I, Gaudier FL. Misoprostol for cervical ripening and labour induction: a meta-analysis. Obst Gynecol 1997;89:633-642

  • [11]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-970445. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [12]Luckas M, Bricker L. Intravenous prostaglandin for induction of labour. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD002864. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [13]French LM, Smaill FM. Antibiotic regimens for endometritis after delivery. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001067. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software

  • [14]Bricker L, Luckas M. Amniotomy alone for induction of labour. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD002862. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [15]Brisson-Carroll G, Fraser W, Breart G, Krauss I, Thornton J. The effect of routine early amniotomy on spontaneous labour: a meta-analysis. Obst Gynecol 1996;87:891-896

  • [16]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-960792. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [17]Ananth CV, Guise JM, Thorp JM Jr. Utility of antibiotic therapy in preterm premature rupture of the membranes: a meta-analysis. Obst Gynecol Survey 1996;51:324-328

  • [18]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-964345. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [19]Grullon KE, Grimes DA. The safety of early postpartum discharge: a review and critique. Obstetrics and Gynecology 1997;90:860-865

  • [20]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-971311. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2000. Oxford: Update Software

  • [21]Conseil d'Evaluation des Technologies de la Sant, de Quebec. Evaluations of the risks and benefits of early postpartum discharge–systematic review. Montreal: Agence d'Evaluation des Technologies et des Modes d'Intervention en Sant, /AETMIS). Agence d'Evaluation des Technologies et des Modes d'Intervention en Sant, (AETMIS). 2550332903. CETS 97-6 RE. 1997. 115.

  • [22]The Health Technology Assessment Database, Database no.: HTA-988690. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2001. Oxford: Update Software

  • [23]Renfrew MJ, Lang S. Early versus delayed initiation of breastfeeding. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000043. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [24]Thacker SB, Stroup DF, Peterson HB. Efficacy and safety of intrapartum electronic fetal monitoring: an update. Obst Gynecol 1995;86:613-620

  • [25]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-952809. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [26]Gupta JK, Nikodem VC. Woman's position during second stage of labour. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD002006. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [27]Roberts RG, Bell HS, Wall EM, Moy JG, Hess GH, Bower HP. Trial of labour or repeated caesarean section: the woman's choice. Archives of Family Medicine 1997;6:120-125

  • [28]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-973305. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2000. Oxford: Update Software

  • [29]Boutvain M, Fraser WD, Brisson-Carroll G, Faron G, Wollast E. Trial of labour after caesarean section in sub-Saharan Africa: a meta-analysis. British Journal of Obstetrics and Gynaecology 1997;104:1385-1390

  • [30]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-980106. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2000. Oxford: Update Software