Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Rovarcsípések

Rovarcsípések

ebm00922

A csípések által okozott szövődmények

  • A hymenoptera (hártyásszárnyúak) csípései anaphylaxiás reakciót okozhatnak.

  • A kullancs borreliosis és encephalitist terjeszt.

  • A szúnyogok malariát, tularaemiát, arbovirus betegségeket (Alphavirus, Flavivirus és Bunyavirus genus), melyeknek súlyos következményei lehetnek (súlyos encephalitis)

Diptera (kátszárnyúak - szúnyogok és legyek)

Szúnyogok

  • A szúnyogcsípés gyorsan kialakuló urtica-szerű papulát okoz, mely szinte mindig gyorsan eltűnik, de időnként hosszantartó viszkető papulát hoz létre érzékeny egyéneken. Ősszel a szúnyogok nagy papulákat, sőt vesiculákat okozhatnak a Földközi-tenger vidékén.

Púposszúnyogok

  • A púposszúnyogok a ruha alatt is tudnak csípni. Gyakran alakul ki papula, mely hetekig megmaradhat. Egyesek allergiássá válnak és localis oedemás reactio is kialakulhat.

Culicoides fajok

  • Kisebbek, mint a púposszúnyogok és nagy rajokban fordulnak elő. Átjutnak a szúnyoghálón is, bejutnak városi házakba is és akár az ágynemű alatt is csíphetnek.

Lipoptera

  • Izolált papulákat okozhat a hajas fejbőrön, különösen a tarkótájon, mely hónapokig tarthat.

  • Általában nyár végén okoz gondot.

  • Gyakori Kelet-Európában

  • A rovarriasztók nem hatékonyak

Bögölyök

  • A bögölyök csípése gyakran nagy oedemás papulát okozt, a közepén híg váladékkal.

Hymenoptera (hártyásszárnyúak)

  • A hártyásszárnyúak okozzák a legveszélyesebb allergiás reakciókat.

  • Néha az anaphylaxiás reactió letalis.

  • A méhek csípése azonnal heves fájdalmat és duzzanatot okoz a csípés helyén.

  • A hymenoptera méreggel szembeni allergia évente sok anaphylaxiás reakciót okoz.

Tetvek (Anoplura)

  • Fejtetű járvány iskolákban és napközi otthonokban fordulhat elő.

  • A ruhatetű hajléktalanokon fordul elő, különösen súlyos alkoholistákon okozhat gondot.

  • A ruhatetűt a ruhák varrataiban lehet megtalálni.

  • A ruhák rendszeres mosása mosógépben elegendő a tetvek elpuszítására.

Poloskák (Cimicidae)

  • Régi piszkos épületekben fordul elő.

  • Éjszaka szív vért, duzzanatokat okozva a bőrön

Bolha

  • A madarak, mókusok és patkányok által terjesztett bolhák embereket is megcsípnek Az emberek, kutyák és macskák által terjesztett bolhák nagyon ritkák, vagy már ki is haltak.

  • A panaszok leginkább akkor jelentkeznek, amikor tavasszal az emberek kimennek a természetbe (madárfészkek takarítása, nyaralók első felkeresése, stb).

  • A bolha körülírt, erősen viszkető papulát okoz, a közepén szúrcsatornával; általában néhány csípés van egy csoportban.13.42. kép)

    . Úgy tűnik, a bolhák okozhatnak urticaria papulosat, ami gyerekeknél nyáron fordul elő ( strophulus).

  • A betegnek általában fogalma sincs, mi okozza a kiütést.

Lárvák

  • Egyes molyok (Lepidoptera) toxikus és allergiás reactiot egyaránt okozhatnak.

Kullancsok

  • Az Ixodes ricinus borreliosist terjeszt (Lásd: ebm00031) Kumlinge encephalitis és Uukuniemi vírus.

  • A legjobb védelem a hosszúszárú csizma és nadrág viselése a kirándulások alkalmával (a kullancs a fűszálakon található és nem a fákon)

  • A madarak (csirketenyésztők), kutyák és macskák kullancsai gyakran néhány papulából álló csoportot okoznak a végtagokon, a törzsön a ruhával fedett területeken. A papula közepén szúrcsatorna látható.

Pókok

  • A keresztespók (Araneus diadematus) marása fájdalmas lehet.

  • A nagy madárpók csípése nem veszélyes.

A rovarcsípések által okozott reactiók kezelése

Hymenoptera (hártyásszárnyúak) csípések

  • A csípés után a fullánk és a hozzá kapcsolódó méregzsák a bőrben marad. A fullánkot távolítsuk el, amilyen gyorsan csak lehet, lehetőleg két másodpercen belül. Hogy a méregzsákot megnyomjuk-e, másodlagos jelentőségű, mert a zsákhoz tapadó izmok pumpálják a mérget még azután is, hogy a méh már elszabadult. A darázs és a dongó fulánkja nem marad a bőrben.

  • A hideg borogatás megfelelő elsősegély a hártyásszárnyúak csípései esetén. Ha valakit több csípés is ér, egy órán át meg kell figyelni, hogy nem alakulnak-e ki systemás tünetek.

  • Súlyos anaphylaxiás tünetek: A betegnek el kell kerülnie a csípést és állandóan adrenalin injekciót kell magával hordania (Epipen)®), Ha a beteg beadta már magának az adrenalint, 50 mg prednisolont adjunk. Az elsősegélyről ld. (Lásd: ebm00301) . Kérjünk bőrgyógyász vagy allergológus konzíliumot, ha a beteg olyan bőrduzzanatról számol be, amely túlmegy a megcsípett testtájon, illetve ha nehézlégzés vagy ájulás következik be. A deszenzitizáló kezelésre gondolni kell, de nem számít rutin megoldásnak. A kezelés ugyanis kockázatos, nem ismert, meddig is kell a kezelést folytatni, nem teszi feleslegessé a többi kezelést, és ráadásul költséges is.

Más csípések

  • Enyhe reactio esetén hydrocortison krém elegendő. Néha a másodlagos bakteriális fertőzés is kezelést igényel. A szemhéj-oedema, mely a látást is zavarhatja, nem jelenti automatikusan, hogy orális steroid kezelésre vagy más speciális therapiára lenne szükség.

  • A – lehetőleg csípés előtt bevett – antihisztamin tabletta mérsékli a tüneteket. Kettős vak vizsgálatok során a cetirizin csökkentette a tüneteket.

  • Súlyos reactio esetén néhány napos steroid kúrára, pl. prednisolon 30 mg/nap adására van szükség.