Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Élelmiszer hypersensitivitás és allergia

Élelmiszer hypersensitivitás és allergia

ebm00299

  • Élelmiszer hypersensitivitás fogalmába tartoznak az ételallergia és ételintolerancia.

  • Ételallergia esetén a panaszok immunfolyamathoz kapcsolódnak. Bőr-prick tesztet és specifikus serum IgE antitest vizsgálatot használnak az immunmechanizmus meghatározására.

  • A fontos tápanyagokra (tejgabonafélék) allergiás csecsemők többsége meggyógyul óvodáskorban.

  • Iskoláskorú gyermekeknél zöldség- vagy gyümölcs allergia fejlődhet ki.

Járványtan

  • A két évnél fiatalabb gyermekek szüleinek kb. fele a gyermek némely panaszát ételhez társítja, azonban az allergia gyanúja többnyire idővel eloszlik. 6 .

  • Egy felmérés szerint az iskolás gyermekek 23%-ánál jeleztek fennálló vagy a múltban lezajlott bizonyos mértékű ételallergiát 7 .

Megelőzés

  • Az allergia megelőzéséhez megbízhatóan meg kell határozni a rizikócsoportokat, és hatékony preventív intézkedéseket kell alkalmazni 7 .

  • Néhány bizonyíték alátámasztja, hogy szoptatás alatti allergén-elkerülő étrend késleltetheti az atopiás eczema megjelenését; azonban ez csak a nagy-rizikójú családokra vonatkozik .

  • Az anya terhesség alatti (harmadik trimester) ételallergén-elkerülő diétája nem előzi meg a gyermeknél fellépő atópiás megnyilvánulásokat.

  • Eddig tanulmányokat végeztek az atopiára nagy-rizikójú csoportokba tartozó gyermekeknél, de a teljes populációt nem vizsgálták.

  • Kizárólagos szoptatás legalább 4–6 hónapig ajánlott.

  • Részlegesen hydrolisált csecsemőtápszerek hatásosak, ha a szoptatás nem ajánlott, nagy rizikójú gyermekek esetében (legalább egy elsőfokú rokonnál bizonyosan megállapított allergia) . Ezen termékeket nem minden országban forgalmazzák

Ételallergia okai

  • Elvileg bármely étel okozhat allergiát. Nem létezik allergia-biztos étrend.

  • Ha a csecsemő nem eszik szokatlan tápanyagot, nem sensitizálódhat vele szemben.De nem tudkifejlődni a tolerancia sem.

  • Lásd még: ebm00934

Tehéntej és gabonaféle-allergia táplálkozási szempontból a legjelentősebbek.

  • Főleg kisgyermek korban fordul elő.

  • Ritka óvodáskor után.

  • Ezen ételek okozta panaszok rendszerint csecsemőkorban jelennek meg, nem sokkal azután, hogy az ételt beépítették a gyermek étrendjébe.

  • Lásd : ebm00645

Nyírfa-pollen allergiához kapcsolódó allergének

  • Nyírfa-pollen allergiához társuló allergének a következők:

    • Gumós zöldségek: burgonya, répa, zeller, paszternák

    • Gyümölcsök és más zöldségek: alma, körte, barack, kivi, szilva, mangó, paradicsom, édes bors

    • Fűszerek: mustárt, kömény, kurkuma, gyömbér, fahéj

    • Egyebek: dió, mandula

  • A zöldségek elkészítése (darabolás, fagyasztás és különösen a főzés) többnyire csökkenti az allergenitást, így a nyírfa-pollen allergiában szenvedő személyek többsége ehet főtt zöldségeket.

  • Óvodáskor után az allergének elkerülését a panaszokra kell alapozni, nem pedig a vizsgálati eredményekre.A keresztreakciók miatt az álpozitív eredmények száma magas a bőr-prick teszt és RAST vizsgálatok során.

Más allergenek

  • Mogyoró, szója, hal, kagyló, tojás, búza, árpa, zab, rozs, hajdina, banán, avocado

  • Lenmag, sesammag és mák

  • Gombák, különösen shiitake

  • Intolelancia okai (nincs allergiás mechanizmus)

    • Eper, citrusfélék, csokoládé, paradicsom

  • Alkoholtartalmú italok

    • Gabonaféle allergének, ánizsmag, festékanyagok, metbisulphite, benzoesav

Anaphylaxiás reakció

  • Elméletileg bármely ételnél felléphet

  • Tej- és tojásallergiás gyermekeknél.

  • Lehetséges allergének gyermekeknél és felnőtteknél: hal, kagyló, mogyoró, szója, zeller, kivi, lenmag és sesammag.

Panaszok ételallergia esetén

  • Általábantöbbpanasz lép fel: hasfájás, hasmenés, bőrkiütések, stb.

  • Atopiás eczema vagy súlyos eczema miatt kórházba utalt gyermekek 50-80%-ánál úgy találták, hogy az ételallergia súlyosbítja a panaszokat (Lásd: ebm00295) .

  • Atopiás eczema kiújulhat légi úton trejedő allergenek hatására: nyírfa-pollen, vízben szuszpendálódott fű-pollen és kisállatokkal való kontaktus révén (az eczema levegővel érintkező területeken jelenik meg)

  • Eczema felléphet érintkező felületeken is (kutya megérintése, burgonyahámozás)

  • A gastrointestinális panaszok legnyilvánvalóbbika a száj és ajak körüli kontakt allergia, mely étkezés után majdnem azonnal megjelenik, és könnyen kapcsolatba lehet hozni az étellel (paradicsom, citrusfélék és alma a nyírfa-pollen allergiás személyeknél)

  • Nem sokkal étkezés után fellépő egyéb panaszok (hasmenés, hányás) szintén könnyen kapcsolhatók allergénhez, különösen ismétlődő társulás esetén.

  • Késői gastrointestinális reakciókat vagy atopiás eczema súlyosbodását nagyon nehéz egy bizonyos ételhez társítani.

  • A bélműködés gyakorisága nagy individuális különbségeket mutat. Pl.kisgyermek korban napi tízszeri vagy heti egyszeri széklet normális lehet (feltéve, hogy a gyermek jól van és normálisan fejlődik).

  • Az étrend minden változtatása átmeneti változásokat okozhat a bélműködésben, mint ahogy antibioticum-kezelés is.

Egyéb panaszok

  • Étel hypersensitivitás ősszefügghet az asthma kiújulásával.

  • Nincs bizonyítékkal alátámasztva az étel (hypersensitivitás) és migrén, ízületi gyulladás, hólyaggyulladás vagy vesegyulladás fellépése közötti összefüggés.

Étel hypersensitivitás diagnózisa

  • Lásd még: ebm00645 (Lásd: ebm00934) .

  • Alapszabály, hogy idősebb gyermekeknél fellépő étel hypersensitivitás esetén bőr- vagy vérvizsgálat kerülendő, kivéve erős gyanú fennállásakor.

  • A diagnózist eliminációs és étrendbe való ismételt beillesztési próbákra kell alapozni. A fontos tápanyagok esetében (tej és liszt kisgyermekeknél) sokkal szigorúbb eliminációs-provokációs vizsgálatot kell elvégezni.

    • A gyanús ételt (ételeket) teljesen kihagyják az étrendből (1-2 hétre)

    • A panaszok fellépését/megszűnését naplóban rögzítik.

    • A panaszok csökkenése vagy megszűnése alátámasztja az ételallergia gyanúját, de ez nem diagnosztikus értékű. Az ételt vissza kell illeszteni az étrendbe (provokáció, re-expositio).

    • Az ételt kis adagokban ismét beépítik az étrendbe, amígagyermek panaszmentes marad, az étel adagját fokozatosan növelik a naponta átlagosan (életkor szerint) szükséges mennyiség eléréséig.

    • A panaszok rendszerint egy héten belül ismét megjelennek (panaszokról vezetett napló) megfelelő nagyságú adagok elfogyasztása után.

  • Leírtak azonnali reakciókat. Kevésbé fontos tápanyagot nem szükséges vizsgálni, de ki lehet hagyni az étrendből és egy későbbi szakaszban visszaépíteni.

  • Étel által okozott anaphylaxiás reakció gyanúja: a kiváltó tényező óvatos analízise ajánlott. SOHA ne utasítsuk a beteget a gyanús étel otthon történő ismételt étrendbe illesztésére.

  • A bőt-prick teszt eredménye csak a csecsemők valódi ételallergiájának kimutatására eléggé megbízható.

  • Specifikus IgE ellenanyagok jelenléte nem elég a diagnózishoz. IgA és IgG antitesteket mindenkinél jeleztek, és ez nem hasznos a vizsgálatok szempontjából.

  • Tapasz vagy epicutan teszt. Alkalmassága az ételallergia diagnózisára további kutatásokat igényel (Lásd: ebm00645) . Eddig ilyen vizsgálatokat csak válogatott betegekkel végeztek erre szakosodott intézményekben.

Követés

  • Nem alapvető fgontosságú különleges élelmiszerek elhagyhatók a táplálkozásból, ha a panaszok és az étel közötti kapcsolat tisztázott. Részletes vizsgálat nem feltétlenül szükséges (eliminációés az étrendbe való ismételt beillesztés otthon is kivitelezhető, miközben naplót vezetnek a panaszokról).

  • Szakellátásravaló beutalás indikációi

    • Nagy kiterjedésű eczema vagy a csecsemő panaszainak súlyosbodása

    • Csecsemők súlyos vagy tisztázatlan panaszai esetén, ha a szülők meggyőződtek az ételallergiáról.

    • Fejlődési elégtelenség

    • A szülők veszélyesen kevés ételre korlátozták az étrendet

    • Az idősebb gyermeket be kell utalni, ha az étrend túlságosan korlátozottá kezd válni.

  • Alapellátás

    • A gyermek növekedését eliminációs étrend esetén növekedési grafikonok segítségével követik.

    • A védőoltásokat normál program szerint adják. Tojásallergia nem gátolja a védőoltások alkalmazását, kivéve ha a gyermeknél korábban tojás által kiváltott anaphylaxiás reakció lépett fel. 8 .

    • A családot bíztatni kell a diéta kiterjesztésére és a normális étrendhez való közelítésére.

    • A gyermek étrendjét legkésőbb 5 éves korban újra kell értékelni: vajon bizonyos ételek kerülése eliminációs–provokációs teszten alapul? Szükséges, hogy szakember értékelje újra a helyzetet?

    • Iskoláskorbanminden eliminációs diétát eliminációs–provokációs tesztre kell alapozni, nem pedig bőr- vagy vérvizsgálatokra.

Irodalom

  • [1]Kramer MS. Maternal antigen avoidance during lactation for preventing atopic disease in infants of women at high risk. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000132. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [2]Kramer MS. Maternal antigen avoidance during lactation for preventing atopic eczema in infants. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000131. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [3]Kramer MS. Maternal antigen avoidance during pregnancy for preventing atopic disease in infants of women at high risk. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000133. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [4]Baumgartner M, Brown CA, Exl BM, Secretin MC, van't Hof M, Haschke F. Controlled trials investigating the use of one partially hydrolyzed whey formula for dietary prevention of atopic manifestations until 60 months of age: an overview using meta-analytical techniques. Nutr Res 1998;18:1425-1442

  • [5]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-980427. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software

  • [6]Eggesbo M, Halvorsen R, Tamb K ym. Prevalence of parentally perceived adverse reactions to food in young children. Pediatr Allergy Immunol 1999:10;122-32

  • [7]Csonka P, Kaila M, Laippala P ym. Wheezing in early life and asthma at school age: predictors of symptom persistence. Pediatr Allergy Immunol 2000:11;225-9

  • [8]Aickin R, Hill D, Kemp A. Measles immunization in children with allergy to egg. Br Med J 1994:309;223-5