Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A felnőttkori anaemia értékelése

A felnőttkori anaemia értékelése

ebm00314

Alapelvek

  • Az orvosnak három kérdésre kell válaszolnia:

    1. Milyen típusú az anaemia (az automata MCV meghatározás alapján)?

      • microcytás (MCV < 80 fl)

      • normocytás (MCV 80–100 fl)

      • macrocytás (MCV > 100 fl)

    2. Mi a mechanizmus (csökkent termelés vagy fokozott vörösvérsejt pusztulás)?

    3. Mi a diagnózis: a kialakulás mechanizmusa és az anaemia háttere

Alapszabályok

  • A WHO kritériumok a következők:

    • gyermek; vér haemoglobin < 110 g/l

    • nő; vér haemoglobin ;120 g/l, terhesség alatt 110 g/l

    • férfi; vér haemoglobin < 130 g/l

  • Az anaemia prevalenciája 0.7–6.9%. Nőkön gyakoribb, és gyakran melléklelet. A haemoglobin meghatározás többnyire rutin vizsgálat.

  • Sok esetben súlyos vashiány az anaemia legközönségesebb oka (az ambuláns gyakorlatban az esetek 50%-a).

  • Az anaemia nem végső diagnózis, csak tünet. Ennek a tünetnek az okát, vagyis az alapbetegséget kell meghatározni.

  • Ha a haemoglobin szint többet esik, mint 20 g/l a beteg egyedi normális szintjéhez képest, akkor ezt a tényt még akkor is kóros tünetnek kell tekinteni, ha a kialakult érték még mindig a referencia szinteken belül marad.

Az anaemia mechanizmusa

  • Oka lehet fokozott vörösvérsejt pusztulás (vérzés vagy haemolysis), csökkent termelődés a csontvelőben, vagy mindkettő.

Diagnosztikai értékelés

  • Amikor haemoglobint mérnek, általában az MCV-t is meghatározzák.

  • Amennyiben a haemoglobin meghatározásra anaemia gyanúja miatt kerül sor, célszerű egyúttal a süllyedést, fehérvérsejt számot, MCV-t és reticulocyta számot ismeghatározni.

Az MCV szerinti felosztás

  • Microcytaer anaemia (MCV < 80 fl)

    • vashiány

    • másodlagos anaemiák (az esetek kisebb részében)

    • thalassaemiák.

  • Normocytás anaemiák(MCV (80–100 fl)

    • másodlagos anaemiák (a legtöbb esetben)

    • haemolytikus anaemiák (a legtöbb esetben)

    • akut vérzés

    • aplasztikus anaemia vagy csontvelő infiltráció.

  • Macrocytaer anaemia (MCV > 100 fl)

    • B12vitamin hiány,

    • folsav hiány,

    • vérvesztés (> 2 napon át, haemolysis vagy vérzés; kifejezett reticulocytosis)

    • májbetegség

    • jelentős alkohol fogyasztás

    • egyéb (myelodysplasia, vérképzőszervi daganatos megbetegedés, hypothyreosis)

    • a macrocytosist anaemia nélkül l. a fejezetben (Lásd: ebm00310) .

Kórisme

  • Amennyiben az anaemia microcytás, nem mutatható ki alapbetegség és a süllyedés nem gyorsult, a legvalószínűbb ok a vashiány. (Lásd: ebm00315) Mindemellett a thalassaemia szindrómák lehetőségével is számolni kell..

  • A reticulocytosis a vérzés vagy haemolysis (Lásd: ebm00319) határozott jele, és a reticulocytopeniakárosodott vörösvérsejt képzésre utal.

  • Az anaemiához társulómacrocytosist többnyire megaloblastos anaemia okozza (Lásd: ebm00318) .

  • A normocytás anaemiaáltalában másodlagos természetű,általában chronicus betegségekhez társul (Lásd: ebm00317) .

  • A csontvelő vizsgálat az anaemia megítélésének fontos eleme, és a legtöbb bizonytalan esetben el kell végezni, amennyiben az ok valószínűleg nem vashiány (Lásd: ebm00315) .

  • A vashiányos anaemia diagnózisához a szérum solubilis transzferrin receptor (TfR) szint meghatározása hasznos (vashiányban a koncentráció 2.3 mg/l fölött van).

Irodalom

  • [1]Tefferi A. Anemia in adults: a contemporary approach to diagnosis. Mayo Clin Proc 2003;78:1274-1280