Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Leukocytosis

Leukocytosis

ebm00306

Alapszabályok

  • Leukocytosisnak tekintjük a vér teljes fehérvérsejt számának megemelkedését. Ezt okozhatja az egy vagy több leukocyta típus számában bekövetkező emelkedés:

    • Neutrophilia

    • Lymphocytosis

    • Monocytosis

    • Eosinophilia

    • Basophilia.

  • A leukocytosisok (különösen a neutrophiliák) kóreredet szerinti osztályozása közvetlen segítséget jelent a klinikai diagnosztikában.

    • Fertőzések és gyulladások

    • Gyógyszerezéshez kapcsolódó (corticosteroidok, granulocyta növekedési faktorok és egyéb gyógyszerek)

    • Stresszhez kapcsolódó (fizikai, emotionalis)

    • Leukaemiák (az eddig említettekkel összehasonlítva ritkák)

Célok

  • Egy súlyos fertőzést, mely leukocytosist okozhat sürgősen fel kell ismerni, és meg kell kezdeni a terápiát.

  • Másfelől viszont leukopenia vagy a normál leukocytaszám nem zár ki feltétlenül egy súlyos fertőzést.

  • Az ismeretlen eredetű leukocytosis rheumás betegségekkel, egyéb chronicus gyulladásokkal és rosszindulatú vérképzőszervi betegségekkel állhat kapcsolatban. A leukocytosis oka általában néhány vizsgálattal kideríthető.

Referencia tartomány

8.4. táblázat - Fehérvérsejt paraméterek referencia tartománya (átlag ± 2 SD vagy 95%)

BetegekLeukocyták (x 109/l)Százalék (%)Abszolút mennyiség (x 109/l)
A leucocytaszám megemelkedhet (ad 15-20 × 109/l) terhesség, fizikai aktivitás, pszichés stressz alatt vagy étkezések után. A leukocyta szám reggel magasabb, mint délután. A leukocytaszám referenciatartományának felső határa - mellyel az egészséges felnőttek 5-10 %-a rendelkezik - enyhén magasabb, mint 10 ×109/l.
Felnőttek4,0–10,0  
Neutrophilek 40–75(1.5)–2,0–7,5
Lymphocyták 20–501,5-4,0
  • B-lymphocyták

 10–200,2–0,6
  • Helper T sejtek (CD4)

 30–450,4–1,5
  • Suppressor T sejtek (CD8)

 15–300,2–1,0
  • CD4/CD8 arány= 1,2–2,8 (átlag 1,6)

   
Monocyták 2–100,2–0,8
Eosinophil sejtek 1–60,04–0,4
Basophil sejtek < 10,01–0,1
Gyermekek   
Újszülött9,0–38,0  
1-2 hetes5,0–21,0  
3-4 hetes5,0–19,5  
1 hónaptól 1 évig6,0–17,5  
2-től 6 éves korig5,0–14,0  
7-től 12 éves korig4,5–13,0  
12 év felett4,5–13,0  

Szemlélet

  • Ha a klinikai kép megmagyarázza az eseményt és a leukocytosis mértékét, nincs szükség specifikus vizsgálatokra.

  • Ha az alapbetegség ismeretlen, akkor a minőségi vérkép segít a tájékozódásban.

Neutrophilia (> 7.5 × 109/l) a leukocytosis legáltalánosabb formája

  • Neutrophilia leggyakrabban fertőzések esetén fordul elő; a neutrophil sejtszám összefüggésben van a fertőzés súlyosságával, valamint a mikrobiológiai kóreredettel. A neutrophilia leggyakoribb okai a gennykeltő coccusok (staphylococcus, streptococcus, pneumococcus, gonococcus és meningococcus) és a bacillusok (E.coli, Proteus és Pseudomonas). A leucocytaszám általában 15–30 × 109/l, de néha 50–80 × 109/l is lehet. Az éretlen neutrophil sejtek (stabok, metamyelocyták) és a toxikus szemcsézettség jellegzetesek az acut fázisban.

  • A neutrophilia viszonylag gyakori nem-gennyes fertőzésekben is: rheumás láz, vörheny, diphtéria, (Lásd: ebm00032) polio, tífusz, kolera és övsömör (Lásd: ebm00017) . A leucocytaszám általában 12–18 × 109/l.

  • Olykor a neutrophil leucocytosis éretlen granulocytákkal olyan jelentős, hogy leukaemoid reakciónak hívjuk.

  • Neutrophil leukocytosist kiváltó egyéb okok:

    • vérzés

    • trauma

    • szívbetegségek (infarctus, pitvarfibrillatio)

    • gyógyszerek (pl. corticosteroidok), mérgezések

    • anyagcsere betegségek (veseelégtelenség, diabeteses coma, köszvényes roham, eclampsia)

    • vérbetegségek: myeloid leukaemiák (Lásd: ebm00321) polycythaemia vera (Lásd: ebm00322) myelofibrosis (Lásd: ebm00324)

    • rheumatoid arthritis, vasculitis

    • vérátömlesztés

Eosinophilia viszonylag gyakori

Lymphocytosis (> 4.0 × 109/l) ugyancsak viszonylag gyakori

  • Jelentős lymphocytosis látható chronicus lymphoid leukaemiában, (Lásd: ebm00320) mononucleosis infectiosában és szamárköhögésben.

  • Enyhe lymphocytosis gyakori különféle fertőzésekben.

Monocytosis (> 0.8 × 109/l) ritka.

  • Kapcsolatban állhat különféle fertőzésekkel (tífusz, brucellosis, tuberculosis, subacut endocarditis, malária (Lásd: ebm00044) ), rheumatoid arthritissel és egyéb kötőszöveti betegségekkel, Hodgkin-kórral és monocytás leukaemiákkal.

Basophilia ritka.

  • Ritkán a chronicus myeloid leukaemia accerelált fázisában látható (CML) (Lásd: ebm00321) .

Vizsgálatok

  • Csontvelővizsgálat (Lásd: ebm00305) szükséges ha a leukocytosis kóreredete ismeretlen, különösen, ha a minőségi vérkép vagy a klinikai kép rosszindulatú vérképzőszervi betegség gyanúját kelti.

  • A differenciáldiagnózisban a granulocyta alkalikus foszfatáz (GAP) vizsgálat segít: gyenge festődés látható a chronicus myeloid leukaemiás esetek 90–95% - ában

  • Ha a tünetek és a leletek jelentéktelenek, 1–2 hetes nyomonkövetés és az új minőségi vérkép meghatározása a választandó eljárás. A kiváltó állapotok jelentős hányada (fertőzések) ártalmatlan és átmeneti. A a leukocytosist kiváltó ok kezelendő.

Lásd:.