Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A dohányzás legjellemzőbb egészségügyi kockázatai

A dohányzás legjellemzőbb egészségügyi kockázatai

ebm00898

Dohányzás és a betegség kockázata

  • A dohányzó férfiaknál a korai halál kockázata 1,7-szer nagyobb a nem dohányzókéhoz viszonyítva. A dohányzó nőknél a kockázat 1,3 - 1,9-szeres. A kockázat növekedése az elszívott cigaretták számával, illetve a dohányzás időtartamával arányos. A dohányzás abbahagyása után a kockázat lecsökken .

  • A tüdőrák kockázataátlagosan 12-szeres, de az elszívott mennyiség emelkedésével fokozódik.A dohányzás növeli továbbá a száj-, a nyelőcső-, a húgyhólyag-, a vese- és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát is. Ugyanakkor csökkenti a daganatellenes szerek hatékonyságát.

  • Növekszik a myocardialis infarctus és az agyérbetegségek kockázata. A fogamzásgátló tablettákat szedő nők körébena dohányzás jelentős mértékben növelia thromboemboliás megbetegedés kockázatát.

  • Növekszik a stroke kockázata.

  • Fokozódik a dementia kialakulásának veszélye.

  • A dohányzás a munkahelyen előforduló vegyszerek hatását additívan vagy szinergisztikusan fokozhatja, ezáltal növelve a foglalkozási betegségek kialakulásának veszélyét.

  • A születés előtti, illetve születéskori halálozás, valamint a hirtelen csecsemőhalál előfordulási kockázata a dohányzó anyák esetén nagyobb.

Dohányzás és egészségkárosodás

  • A dohányzás arterioscleroticus elváltozásokat okoz, így pl. claudicatio intermittens alakulhat ki. Emellett a pénisz vérkeringésének romlása miatt a dohányzás következtében potenciazavarok léphetnek fel.

  • A dohányzás folyamatosan irritálja a légutakat. A chronicus bronchitis,CPODés az emphysema sokkal gyakrabban fordul elő dohányzóknál, mint nemdohányzók között.

  • A dohányzók ugyanakkor gyakrabban szenvednek akut légúti fertőzésekben is, mint a nemdohányzók.

  • A dohányzástól való tartózkodás a gyógyszeres kezeléshez hasonló hatékonysággal előzi meg a fekély kiújulását.

A dohányfüst beszívása (passzív dohányzás)

A rák kockázata

  • A passzív dohányzás körülbelül 25%-al növeli a tüdőrák kockázatát. A tüdőrák kockázatát egyéni szinten is kimutatták.

Cardiovascularis betegségek

  • A dohányzás fokozza a coronaria betegség kialakulásának veszélyét. A közelmúltban elvégzett vizsgálatok alapján a szívkoszorúér problémák kockázata 25-30%-al magasabb volt a nem dohányzó egyénekhez képest. A passzív dohányosok esetében a kockázatnövekedés körülbelül fele az aktív dohányosoknál mért növekedésnek. A kockázatot, a tüdőrákkal ellentétben, egyéni szinten nem igazolták. A betegség nagyobb prevalenciája miatt közegészségügyi szempontból a coronaria betegség kockázata jelentősebb, mint a tüdőráké.

  • Bár a passzív dohányzás és a stroke összefüggésével kapcsolatban kevés bizonyíték áll rendelkezésre, ez a kapcsolat úgy tűnik, nagyságrendileg hasonló a dohányzás és a coronaria betegség közötti összefüggéshez.

Egyéb légúti hatások

  • A passzív dohányzás olyan gyulladásos folyamatokat indít be a légutakban, amelyek légzési panaszok kialakulásához, a tüdőfunkció romlásához illetve asthmához vezethetnek. A dohányfüst beszívása elnyomja az immunválaszt és gátolja a tüdő epithelsejtjeinek működését, s ennek következtében a dohányzó hajlamosabbá válik a légúti fertőzésekre.

  • Gyermekek esetében a dohányfüst belélegzése fokozza a légúti fertőzések, és az asthma kialakulásának kockázatát. Asthmás gyermekeknél a dohányfüst beszívása az állapot romlását idézheti elő.

  • A dohányfüst belégzése felnőtteknél is növelheti az asthma és a COPD kockázatát. Egyes bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a passzív dohányzás növeli az invazív pneumococcus fertőzés kockázatát.

A dohányzás egyéb káros hatásai

  • A nikotin a kábítószerekhez hasonló, erős függőséget okoz.

  • A magzat növekedése lelassul, ha az anya dohányzik. A dohányzó nők gyermekei körülbelül 200 g-al kisebb testsúllyal születnek, mint a nemdohányzók anyák gyermekei.

  • A nikotin az elszívott cigaretták számával arányos mértékben kiválasztódik az anyatejbe.

  • A dohányzás módosíthatja egyes gyógyszerek klinikai hatásait. A H2-receptor blokkolók gyomorfekély kiújulást megelőző hatása dohányzókban sokkal kisebb mértékű, mint nemdohányzókban. A dohányzás csökkenti az angina pectoris kezelésére alkalmazott gyógyszerek valamint a vizelethajtók hatékonyságát, és fokozza a theophyllin, coffein, imipramin, pentazocin, C-vitamin és egyéb hatóanyagok metabolizmusát.

  • A dohányzás abbahagyása csökkentheti a sérülés okozta halálozások számát, bár a csökkenés statisztikailag nem szignifikáns.

Vonatkozó bizonyítékok

  • A dohányzásnak nincs szignifikáns hatása a dementia kialakulásának kockázatára.

Irodalom

  • [1]Leistikow BN, Shipley MJ. Might stop smoking reduce injury death risks: a meta-analysis of randomized controlled trials. Preventive Medicine 1999;28:255-259

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-998458. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2001. Oxford: Update Software

  • [3]Doll R, Peto R, Boreham J, Sutherland I. Smoking and dementia in male British doctors: prospective study. BMJ 1999;320:1097-1102