Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A közegészségügy rákszűrésre vonatkozó irányelveinek összessége

A közegészségügy rákszűrésre vonatkozó irányelveinek összessége

ebm00334

Előfeltételek

  • Mielőtt egy szűrőprogramot érvénybe helyeznek, mint közegészségügyi célkitűzést, nyilvánvaló bizonyítékokkal kell alátámasztani,

    1. hogy a program hatékony lesz, vagyis a mortalitás csökkenését vagy a célpopuláció életminőségének javulását fogja eredményezni,

    2. és a program kedvezőtlen hatásai, az előnyeivel - vagyis a hatékonyságával - szemben, elfogadhatóak lesznek,

    3. a program költségei pedig elfogadhatóak lesznek, összehasonlítva a célpopuláció egészségügyi szolgáltatásainak költségeivel.

  • 1. A következő szűrőprogramok az A osztályba sorolt bizonyítékokon alapulnak és közegészségügyi irányelvek összességeként érvénybe léptethetők. A bizonyítékok csupán a mortalitásra kifejtett hatással foglakoznak. Csak korlátozott számú bizonyíték áll rendelkezésünkre az életminőségre kifejtett előnyök és a kedvezőtlen hatások vonatkozásában.Nincsenek tudományos bizonyítékok az egyéb előnyök, ártalmak és az árak összehasonlításához.

A méhnyakrák szűrése

  • A bizonyítékok a világszerte alkalmazott nagyméretű, rutin szűrővizsgálatokon alapulnak. A hatás jelentős és a bizonyíték kielégítő, még a randomizált szűrővizsgálatok hiányában is.

Javaslatok

  • A PAP-kenettel történő szűréssel a méhnyakrák mortalitás 80%-kal csökkenthető a célpopulációban, mely a 25 és 60 év közötti nőkből áll.

  • A megfelelő szűrési intervallum 5 év.

  • Minél fiatalabbak a szűrővizsgálatban résztvett nők, annál kisebb a marginális hatás, és annál nagyobb azoknak a nőknek a száma, akiknél a benignus állapotot diagnosztizálták és kezelték. Idős korban a részvétel csökken és a kenet minősége romlik, így a hatékonyság is csökken.

Az emlőrák szűrése

  • A bizonyíték számos országban alkalmazott randomizált szűrővizsgálatokon alapul.

Javaslatok

  • Az emlőrák mortalitásában a mammographiás szűréssel 30%-os csökkenést érhetünk el a célpopulációban, melyet az 50 és 70 év közötti nők alkotnak. A szűrésnek, mint közegészségügyi irányelvnek a hatékonysága némileg kisebb, mint amit a randomizált kísérletekkel érhetünk el.

  • A megfelelő szűrési időintervallum 2 év.

  • Az 50 évnél fiatalabb nőknél a hatékonyság bizonyítása korlátozott. Feltehetőleg rövidebb intervallumra van szükség a szűrések között, ahhoz, hogy a vizsgálat hatékony legyen.

A colorectalis rák szűrése

  • A bizonyítékok a randomizált szűrővizsgálatokon alapulnak, de a szűrést soha nem végezték szervezett szűrőprogramnak megfelelően (ahol pl. probléma lehet az alacsony részvétel).

  • Az occult vérzésre vonatkozó szűrővizsgálat és/vagy sigmoidoscopia a mortalitás csökkenését eredményezheti nincs azonban megfelelő ajánlást alátámasztó bizonyíték a korcsoportra és a szűrés gyakoriságára vonatkozóan.

2. A következő szűrőprogramok hatékonyságát nem támasztják alá az A osztályba tartózó bizonyítékok ami viszont a közegészségügyi irányelvek előfeltétele.

Tüdőrák szűrése

  • Számos populációban elvégzett randomizált szűrővizsgálatok alapján (az intenzív szűrést összehasonlították a kevésbé intenzívvel, de a szűrővizsgálaton átesett és a szűrővizsgálatban részt nem vett kontrol csoporttal nem) a cytologiai és/vagy radiológia vizsgálattal elvégzett szűrés hatására nem csökkent a tüdőrák mortalitása. A spirál CT-re vagy biomarkerekre és a mortalitás összefüggésére vonatkozó randomizált szűrővizsgálat nem áll rendelkezésünkre. Ezért a tüdőrák szűrését a közegészségügyi célkitűzésekben nem javasolják.

Egyéb primer helyeken előforduló daganatok szűrése

  • Számtalan daganat előfordulási helyét vizsgáló szűrővizsgálatokra tettek javaslatot. Egyiket sem vizsgálták még meg a mortalitásra kifejtett hatás szempontjából. Ezért a jelenlegi tudásunk alapján nem javasolhatjuk, hogy szerepeljenek a közegészségügyi célkitűzésekben.

  • A jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékok (az intenzív szűrővizsgálatokat összehasonlították a kevésbé intenzív szűréssel, de a szűrésen átesett és a szűrésben részt nem vett kontroll csoportot nem) nem támasztják alá, hogy a tüdőrákot mellkasröntgen vizsgálattal vagy a köpet cytológiai vizsgálatával szűrjük.

Vonatkozó bizonyítékok

  • Az emlő önvizsgálata feltehetőleg hatástalan az emlőrák szűrésében.

  • Az activ bevonási stratégiák sokkal hatékonyabbak az emlőrák szűrésében való részvétel tekintetében, mint ha nem történik ilyen iányú erőfeszítés..

  • A beteg-emlékeztető hatékonyan növeli a mammographiás szűrésben való részvételt.

  • Az egyéves időközönként elvégzett mammographiás szűrővizsgálat érzékenysége 83% és 95% között változik a tanulmányokban, és az álpozitív arányszám 0,9% és 6,5% közötti érték.

  • Úgy tűnik, hogy a mammographia egyes nőkben fokozza a szorongás mértékét, legalább is rövid távon.

  • Az ovarium daganatainak szűrése ultrahanggal vagy a CA 125 markerrel nem bizonyult hatékonynak, mivel a betegség előfordulása igen alacsony, és így a szűrővizsgálat alacsony predikciós értékkel rendelkezik.

  • A prosztata rák PSA vizsgálattal történő szűrése nem javasolt, mivel nem ismerjük a kezelési lehetőségek összehasonlító hatékonyságát valamint a kezelés hatását az életminőségre.

  • A döntésben segítő sémák növelik a tudást, csökkentik a döntési ellentmondást és arra ösztönzik a betegeket, hogy a döntéshozatalban aktívan vegyenek részt, anélkül, hogy a szorongásuk fokozódna.

Irodalom

  • [1]Olsen O, Götzsche PC. Screening for breast cancer with mammography. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001877. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [2]Kerlikowske K. Efficacy of screening mammography. JAMA 1995;273:149-154

  • [3]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-950297. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [4]Smart CR, Hendrick RE, Rutledge JH, Smith RA. Benefit of mammography screening in women ages 40 to 49 years: current evidence from randomized controlled trials. Cancer 1995;75:1619-1626

  • [5]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-952088. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [6]Vernon SW. Participation in colorectal cancer screening: a review. J Nat Canc Instit 1997;89:1406-1422

  • [7]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-971223. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [8]Towler BP, Irwig L, Glasziou P, Weller D, Kewenter J. Screening for colorectal cancer using the faecal occult blood test, Hemoccult. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001216. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.

  • [9]Manser RL, Irving LB, Stone C, Byrnes G, Abramson M, Campbell D. Screening for lung cancer. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001991. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [10]Austoker J. Screening and self examination for breast cancer. BMJ 1994;309:168-174

  • [11]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-948040. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [12]Bonfill X, Marzo M, Pladevall M, Marti J, Emparanza JI. Strategies for increasing women participation in community breast cancer screening. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD002943. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [13]Wagner TH. The effectiveness of mailed patient reminders on mammography screening: a meta-analysis. American Journal of Preventive Medicine 1998;14:64-70

  • [14]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-980324. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2001. Oxford: Update Software

  • [15]Mandelblatt J, Yabroff KR. Effectiveness of interventions designed to increase mammography use: a meta-analysis of provider-targeted strategies. Cancer Epidemiology, Biomarkers and Prevention 1999;8:759-767

  • [16]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-991901. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2001. Oxford: Update Software

  • [17]Mushlin AI, Kouides RW, Shapiro DE. Estimating the accuracy of screening mammography: a meta-analysis. American Journal of Preventive Medicine 1998;14:143-153

  • [18]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981340. In: The Cochrane Library, Issue 3, 2000. Oxford: Update Software

  • [19]Rimer BK, Bluman LG. The psychosocial consequences of mammography. Journal of the National Cancer Institute 1997;22:131-138

  • [20]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-983924. In: The Cochrane Library, Issue 4, 2000. Oxford: Update Software

  • [21]Carlson KJ, Skates SJ, Singer DE. Screening for ovarian cancer. Ann Intern Med 1994;121:124-132

  • [22]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-948035. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [23]Bell R, Petticrew M, Luengo S, Sheldon TA. Screening for ovarian cancer: a systematic review. Health Technol Assess 1998;2:1-84

  • [24]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-948035. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [25]Selly S, Donovan J, Faulkner A, Coast J, Gillatt D. Diagnosis, management and screening of early localised prostate cancer. Health Technology Assessment 1997;1:1-96

  • [26]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-988277. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [27]Coley CM, Barry MJ, Fleming C, Mulley AG. Early detection of prostate cancer part 1: prior probability and effectiveness. Ann Intern Med 1997;126:394-406

  • [28]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-978080. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [29]O'Connor AM, Rostom A, Fiset V, Tetroe J, Entwistle V, Llewellyn-Thomas H, Holmes-Rovner M, Barry M, Jones J. Decision aids for patients facing health or screening decisions: systematic review. BMJ 1999;319:731-734

  • [30]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-999681. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2001. Oxford: Update Software