Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Azbeszt okozta betegségek

Azbeszt okozta betegségek

ebm00139

Célok

  • Az elsődleges cél annak megelőzése, hogy a szervezetbe azbesztpor juthasson.

  • A hagyományos mellkas röntgen vizsgálatokhoz képest az új képalkotó módszerek, különösen is a HRCT (high resolution CT) sokkal hatékonyabbnak bizonyulnak az azbeszt okozta betegségek diagnosztikájában.

  • A foglalkozási betegségek korai felismerése és a betegek szoros kontrollja segítségével kedvezőbbé válik a kórjóslat, emellett a betegek helyzete a biztosító rendszer által nyújtott kedvező lehetőségekkel is javítható.

  • Az azbeszt okozta betegségek lappangási ideje több év, ezért a kontroll vizsgálatokat akkor is folytatni kell, ha az azbeszt-terhelés már nem áll fenn.

Azbeszt-terhelés

  • Azbesztnek nevezzük a szálagos szerkezetű természetes szilikátokat (krocidolit, amozit, anthophyllit, tremolit és krizotil).

  • Számos országban betiltották az azbeszt tartalmú anyagok használatát.

  • Az azbeszt-terhelés igen jelentős a felújító jellegű építőipari tevékenységek kapcsán, amikor bontási munkákat végeznek, különösen a védelmi szabályok és javasolt technológiák figyelmen kívül hagyása esetén.

  • A jelenlegi szabályozások bevezetése előtt azbeszt-terhelésnek voltak kitéve a következő tevékenységeket végzők: azbeszt-szórás, azbeszt-bányászat, azbeszt-termékek gyártása, fék- és kuplung gyártás, karbantartó és szerelési munkák, hajóépítés, bojlerszerelés, kemencék bélelése, csőfektetés, egyéb szigetelési munkák, építőanyagok gyártása, építőipari munkák (építés és karbantartás egyaránt).

Azbeszt okozta betegségek

  • Az azbeszt a következő betegségek kialakulását okozhatja: tüdőrák, mesothelioma (rosszindulatú daganat a pleurán illetve peritoneumon), tüdőfibrosis (asbestosis), pleuralis elváltozások (a fali pleura fibrosisa, plakkok), diffúz exsudativ pleuritis, valamint retroperitonealis fibrosis . Az azbeszt-terhelés a gégerákok kockázatát is növeli.

  • Nem határoztak meg alsó határértéket, a legkisebb azbeszt expozíciót is kockázatnövelő tényezőnek tekintjük.

  • Másrészt viszont minél kifejezettebb az azbeszt terhelés, annál nagyobb a betegségek kialakulásának kockázata.

  • Az expozíciót követően általában több mint 10 év múlva jelentkezik betegség; a rosszindulatú daganatok esetében ez a késleltetési idő gyakran 10–40 év, vagy akár még hosszabb is lehet.

  • A legtöbb nyugati országban, a korábbi azbeszt-szennyezések következményeképp az azbeszt okozta rákos megbetegedések száma 2010–2015 körül éri el a maximumát.

Tüdőrák

  • A dohányzás és az azbeszttel való érintkezés együtt a tüdőrák igen magas kockázatát okozza.

  • Az azbeszt okozta tüdőrák sem elhelyezkedésében sem szöveti szerkezetében nem tér el az egyéb eredetű tüdőrákoktól, de fiatalabb korban jelenik meg.

  • A kezdeti stádiumban lévő, kicsi és operabilis elvátozások korai felismerésére alkalmas az alacsony sugárdózisú spirál CT vizsgálat.

  • Minden tüdőrákos betegnél figyelmet kell fordítani a beteg korábbi munkahelyeire és fel kell ismerni, ha a betegség foglalkozási ártalomként alakulhatott ki.

  • A bizonytalan esetekben kérjük pneumoconiosisokra szakosodott kolléga véleményét!

Mesothelioma (a mellhártya és a hashártya daganata)

  • Az azbeszten és a természetben előforduló erionit szálakon kívül a mesotheliomának nincs más hitelesen bizonyított oka.

  • Minden mesotheliomás betegben kiváltó okként munkahelyi ártalomra kell gyanakodni, ezért részletes anamnesist kell felvenni a beteg korábbi munkahelyeiről.

  • A mesothelioma diagnosztikus nehézségei miatt a peritonealis mesotheliomát ritkán ismerjük fel .

Asbestosis (pneumoconiosis)

  • Ha az azbesztpor felgyülemlik a tüdőben, az tüdőfibrosist okozhat.

  • A hosszú lappangási idő miatt azok a betegek, akiknél most asbestosis alakul ki, általában az 1970-es években dolgoztak azbeszttal.

  • Az asbestosis diagnózisa a jelentős munkahelyi azbeszt-szennyezés kimutatásán alapul, illetve a radiológiai leleteken, általában a HRCT ("high resolution"CT) vizsgálat eredményén.

  • A radiológiai leletek értékelésében való nagy jártasság szükséges a kezdődő, diffus tüdőfibrosis mellkas röntgen felvételen való felismeréséhez. A tüdőszövetben kialakuló kezdeti eltérések a CT-n hamarabb kimutathatók, mint a röntgen felvételen, különösen is akkor, ha a mellhártya eltérései elfedik a tüdőállomány elváltozásait.

  • A klinikai tünetek és klinikai képpel összhangban lévő légzésfunkciós eredmények, vagyis a restrictiós típusú elváltozások vagy a károsodott gázcsere is alátámasztja az asbestosis diagnózisát. A differenciáldiagnózishoz egyes esetekben tüdőbiopsiára lehet szükség.

A mellhártya elváltozásai

  • Kétségtelen, hogy a HRCT vizsgálat alkalmasabb a mellhártya eltéréseinek kimutatására, mint a mellkas röntgen felvétel.

  • Pleuralis felrakódások

    • A pleuralis felrakódások általában a mellhártya fali lemezén keletkeznek, az ötödik-tizedik bordák magasságában posterolateralisan. A rekeszizom középső harmadában és a mediastinalis pleurán is megtalálhatók. A felrakódások általában jól körülhatárolt, kiemelkedő csomócskák, melyek idővel elmeszesednek.

    • Ha a pleuralis felrakódásokon kívül nincs egyéb, azbeszt okozta elváltozás, akkor a beteg általában panaszmentes. Esetenként előfordul enyhe, restrictiós jellegű elváltozás.

    • A pleura fali lemezének kétoldali megvastagodása az azbeszt terhelés megbízható jele. A megvastagodás gyakran először csak az egyik oldalon figyelhető meg, de a későbbi kontrollok során mindkét oldalon megjelenik.

  • A pleura zsigeri lemezének elváltozásai

    • A mellhártya zsigeri lemeze a fibrosis következtében megvastagodik és a fali lemezhez tapad. A betegeknek legalább egy részében ez exsudativ pleuritis következményeképp alakul ki. A betegség korai stádiumában nem okoz tüneteket, de előrehaladottabb stádiumban asbestosisra jellemző tünetek jelennek meg. A differenciáldiagnosztikában figyelembe kell venni, hogy a kövér betegekben zsír halmozódik fel a mellhártyaűrben.

    • Ha a beteget nem érte azbeszt-terhelés, úgy a diffúz pleuralis fibrosis kötőszöveti betegségekben vagy gyógyszerekre adott ellenreakció miatt alakulhat ki.

  • Kerek atelectasiák

    • A tüdő bármely részén kialakulhatnak. A fibroticus pleura mögötti atelectasiás tüdőterület elfordulhat, ezáltal kerekded árnyékot okoz. A kerek atelectasián belüli csavarodott szerkezet a CT képen is látható.

    • Hacsak nem mutatnak a radiológiai vizsgálatok egyértelműen jellegzetes spirális atelectasiát, a talált elváltozások jóindulatúságát igazolni kell, pl. tűbiopsiával.

  • Exsudativ pleuritis

    • Az első azbeszt-terheléstől számított mindössze 10 éven belül kialakulhat az exsudativ pleuritis. Nincs olyan specifikus jel, mely ezt az állapotot jelezné. Az azbeszttel való összefüggés is gyakran bizonytalan, s a kapcsolat csak a későbbi követés során igazolható.

  • Ha a zsigeri pleurán vannak eltérések, az általában súlyosabb azbeszt-terhelésre utal, mint ha csak felrakódások vannak, illetve az ilyen elváltozások esetében a tüdőrák veszélye is nagyobb.

Retroperitonealis fibrosis (RPF)

  • A RPF ritka betegség. Fibrosus réteg veszi körül a hasi aortát és az uretereket. A foglalkozási azbeszt terhelés fontos oki tényező lehet a RPF kialakulásában. Olyan betegeknél, akik azbeszttel dolgoztak, a RPF-t foglalkozási betegségnek kell tekinteni.

Az azbeszt-terhelésnek kitett személyek gondozása, az azbeszt okozta betegségek diagnosztikája

  • Az azbeszt-terhelésnek kitett személyek gondozásba vétele javasolt.

  • Ha olyan tüneteket vagy panaszokat találunk, melyek azbeszt okozta betegségre jellemzőek, vagy ilyen betegségre utalhatnak, akkor a diagnosztikus vizsgálatokat tüdőgyógyászati intézményben, vagy üzemegészségügyi szakellátás keretében javasolt elvégezni.

Tennivalók a foglalkozási ártalomként elszenvedett betegségek esetén

  • Az azbeszt-terhelésnek kitett személyeknél észlelt mesotheliomákat, tüdőrákokat és pleuralis vagy parenchymalis fibrosisokat minden esetben be kell jelenteni a megfelelő biztosítótársaságnak.

  • Ezzel biztosítható, hogy az érintettek kártérítést kapjanak a foglalkozásukkal kapcsolatosan elszenvedett károsodásért. A megbetegedett személynek illetve a közvetlen hozzátartozóknak fizetett kártérítés alapvető fontosságú, különösen a daganatos megbetegedések esetében.

  • Ha felmerül a gyanú, hogy a foglalkozás kapcsán fellépő azbeszt-terhelés okozta betegség vezetett a beteg halálához, akkor igazságügyi orvosi boncolást kell végezni. Vonatkozik ez azon esetekre is, amikor a fenti gyanú a kórboncolás során merül fel.

  • Az azbeszt okozta betegségben szenvedők gondozása legyen folyamatos és jól szervezett!

Ajánlások

  • Számos országban tiltják a jogszabályok, hogy zárt térben azbeszt legyen a levegőben.

  • Ha a > 5 µm hosszúságú azbesztszálak koncentrációja több, mint 0,01 szál/cm3a zárt téri levegőben, akkor az illetékeseknek intézkedéseket kell tenni a levegő megtisztítására.

  • Lakóépületekben megengedhetetlen az azbeszt-tartalmú anyagok használata vagy kezelése.

Irodalom

  • [1]Merler E, Buiatti E, Vainio H. Surveillance and intervention studies on respiratory cancers in asbestos-exposed workers. Scand J Work Environ Health 1997;23:83-92

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-970674. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [3]Bach PB, Kelley MJ, Tate RC, McCrory DC. Screening for lung cancer: a review of the current literature. Chest 2003;123(1 Suppl):72S-82S

  • [4]Bach PB, Niewoehner DE, Black WC. Screening for lung cancer: the guidelines. Chest 2003;123(1 Suppl):83S-88S

  • [5]Asbestos, asbestosis, and cancer: the Helsinki criteria for diagnosis and attribution. Scand J Work Environ Health 1997;23(4):311-6

  • [6]Rantanen J, Huuskonen MS, Tossavainen A (eds). Asbestos, Asbestosis and Cancer. Proceedings of an International Expert Meeting, 20–22 Jan 1997. Helsinki: Finnish Institute of Occupational Health, People and work 14; 1997. 98p.

  • [7]Tiitola M, Kivisaari L, Huuskonen MS, Mattson K, Koskinen H, Lehtola H, Zitting A, Vehmas T. Computed tomography screening for lung cancer in asbestos-exposed workers. Lung Cancer 2002;35(1):17-22.

  • [8]Tossavainen A, Lehtinen S, Huuskonen M, Rantanen J. (eds). New advances in radiology and screening of asbestos-related diseases. Proceedings of the International Expert Meeting; 2000 Feb 9–11; Espoo. Helsinki: Finnish Institute of Occupational Health, People and Work – Research Reports 36; 2000. 89 p.