Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Gyermek- és serdülőkori hátpanaszok

Gyermek- és serdülőkori hátpanaszok

ebm00660

Alapszabályok

  • Ismerjük fel a a panaszos beteg spondylolisthesisét és kövessük nyomon.

  • A Scheuermann-kóros betegekben nyújtógyakorlatokkal előzzük meg a súlyos kyphosis kialakulását; amennyiben a kyphosis mértéke 40 foknál nagyobb, korrekciós korzettet kell alkalmazni.

  • Ismerjük fel és kezeljük a scoliosist, mielőtt végleges deformitás alakulna ki.

Spondylolisthesis

  • A serdülőkorban jelentkező elhúzódó hátfájások leggyakoribb oka.

  • Terheléskor a deréktáji, gyakran a farpofákba sugárzó fájdalom spondylolisthesis tünete lehet. Klinikai tünetek:

    • fokozott lumbalis lordosis

    • tapintható lépcsőképződés

    • "megemelt" processus spinalis.

  • A kórisme az oldalirányú röntgenfelvételen látott csigolya-elcsúszáson alapul (antero-posterior irányú felvételre nincs szükség)

  • Amennyiben a gyermeknek panaszai vannak, a kórlefolyást évente két–három alkalommal végzett röntgenfelvételekkel (és gyermeksebészeti konzultációval) követjük.

  • Kerüljük el a maximális terhelést (súlyemelő gyakorlatokat).

  • Csontegyesítő műtét szükséges, amennyiben

    • a betegnek visszatérő panaszai vannak

    • az olisthesis (elcsúszás) fokozódik

    • az olisthesis (elcsúszás) meghaladja a a csigolya saggitalis átmérőjének harmadát.

Scheuermann-féle megbetegedés

  • A Scheuermann-féle megbetegedés olyan, késő serdülőkorban (lányokban 13–15 éves korban, fiúkban 15-17 évesen) jelentkező osteochondrosis, mely a csigolyaporc elülső részét érinti. A betegség lányokban négyszer gyakoribb, mint fiúkban.

  • A háti csigolyák fájdalma, a hát merevsége és a comb hajlító izmainak kötöttsége a leggyakoribb panaszok.

  • A kórisme a röntgenfelvételen látott,

    • elől ellapult, ékalakú csigolyákon és

    • a csigolyák deformálódott zárólemezén alapul; a Schmorl-csomók (gyöngyszerűen elhelyezkedő beboltosulások) csak későbbi szakaszban alakulnak ki.

  • Differenciáldiagnosztika: tuberculosis, törések

  • A kezelés a kifejezett flexiós terhelés (pl. súlyemelés) elkerüléséből áll, súlyos esetben kiegészítve fűzőviseléssel (amikor a kyphosis mértéke több mint 45 o).

Scoliosis

  • A scoliosis az esetek 85%-ában idiopathiás és progressiv, 15%-ban funkcionális eredetű.

  • A scoliosis betegség és nem "rossz tartás". A torna nem segít.

  • A kórkép a gyors növekedés idején (lányokban 10–12 éves korban, fiúkban néhány évvel később) alakul ki.

  • Szűrése úgy történik, hogy a nyújtott térddel előrehajoló gyermek csigolyáit végignézzük. A scoliosis kórisméje felállítható, ha az egyik lapocka magasabban áll, mint a másik.

  • Az enyhe vagy nem egyértelmű eseteket célszerű félévente ellenőrizni.

  • A scoliosis súlyosságát a röntgenfelvételen látott maximális scoliosis-szög alapján határozzuk meg. Klinikailag egyértelmű scoliosis esetén mindig szükség van röntgenfelvételre.

  • Kezelés

    • 20? alatt: követés

    • 20–40? : fűző

    • 40? felett: műtét

Calvé-deformitás (veretabra plana)

  • 2–10 éves gyermekekben előforduló ritka betegség, mely teljes csigolyatest-collapsussal jár.

  • Klinikailag az adott területen érzékenységet, gyorsult vörösvérsejt-süllyedést és esetenként leukocytosist észlelünk. A kórisme elkülönítendő a tuberculosistól. A beteget Calvé-deformitás gyanújával kórházba kell küldeni további vizsgálatok elvégzése céljából.

Discitis

  • Leggyakrabban asepticus (steril), de okozhatják baktériumok is.

  • Iskolás kornál fiatalabb gyermekekben szokott jelentkezni járási és ülési nehezítettséggel.

  • A kórisme a terület érzékenységén és a gerincmozgások fájdalmasságán alapul. A kórismét megerősíthetjük technetium izotópos csontszcintigráfiával.

  • További vizsgálatok elvégzése céljából a gyermeket kórházba kell utalni.

  • A legtöbb esetben az állapot jóindulatú és spontán gyógyul.

Vonatkozó bizonyítékok

  • A kezeletlen idiopathiás scoliosis a hátfájáson és a kozmetikai hibán túlmenően csak csekély fizikai károsodáshoz vezet.

Irodalom

  • [1]Rowe DE, Bernstein SM, Riddick MF, Adler F, Emans JB, Gardner-Bonneau D. A meta-analysis of the efficacy of non-operative treatments for idiopathic scoliosis. J Bone Joint Surg 1997;79A:664-674

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-970689. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software