Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Bartholinitis; Bartholin vezeték tályog és ciszta

Bartholinitis; Bartholin vezeték tályog és ciszta

ebm00548

Alapelvek

  • Egy acut tályogot azonnal fel kell tárni (ne kezeljük antibiotikummal, és ne halasszuk későbbre a beavatkozást).

  • Utaljuk a betegetnőgyógyászhoz, ha tünetet okozó cisztája van.

Anatómia

  • A Bartholin mirigyek a hüvely nyílástól posterolaterálisan, a bulbus vestibuli hátulsó részébe ágyazva helyezkednek el. Két, mintegy 1 cm-es mirigy van. A mirigyek kivezető csövei két cm hosszúak, lefelé és befelé vezetnek, és a szűzhártya alatt, de a kisajkak hátsó részeinek érintkezése felett nyílnak a hüvely bejáratánál. A mirigyet rendes körülmények között nem lehet tapintani, de a kivezető cső nyílása gyakran látható.

Tályog

  • Enyhe fertőzés esetén a kivezető csőből jövő genny az egyetlen tünet.

  • Súlyosabb fertőzés esetén a vezeték elzáródik, és a mirigyben tályog alakul ki. A tályog fájdalmas, a betegnek nehezére esik az ülés és a járás. Általános tünetként a betegnek láza lehet.

Ciszta

  • A Bartholin vezeték cisztálya rendszerint egy fertőzés következményeként alakul ki.

  • Ugyancsak kialakulhat trauma kapcsán, vagy gátmetszés során bekövetkezett sérülés miatt.

  • A Bartholin vezeték cisztája gyakran véletlen lelet.

  • Ha a ciszta nagyra nő, duzzanattal és dyspareuniával járhat. A ciszta be is fertőződhet, és másodlagos tályog alakulhat ki.

Differenciál-diagnózis

  • A vulva fertőzéses haematomája.

  • A paraurethralis (Skene) mirigyek fertőzése, amely azonban a distalis urethra előtt helyezkedik el.

Kóreredet

  • Többnyire kevert fertőzés, amelyet mind aerob, mind anaerob baktériumok okoznak. E. coli a leggyakoribb fakultatív aerob mikroba, amely bartholinitist okoz, a Bacteroides és Prevotella törzsek pedig a tályogokból leggyakrabban izolált anaerob baktériumok 1 .

  • Neisseria gonorrhoeae és Chlamydia trachomatis ritkán okoznak bartholinitist.

Mintavétel

  • Mikrobiális tenyésztésre a mintát vagy a Bartholin tályog bennékéből, vagy a fertőzött ciszta váladékából lehet venni.

  • Nemi betegség gyanúja esetén N. gonorrhoeae és C. trachomatis mintákat ugyancsak kell venni.

Kezelés

Tályog

  • Egy érett, fluctualó tályogot helyi érzéstelenítésben fel kell tárni és a nyálkahártyán át drenálni. A tályogok gyakran több rekeszesek, és valamennyi rekeszt drenálni kell. Gumicsík ugyancsak behelyezhető a tályogba, de az gyakran nem marad a helyén.

  • Antimikrobiális kezelés javasolt, ha

    • a tályog nagy méretű

    • a mirigyen túl is kiterjedt vagy

    • a betegnek láza van.

  • Javasolt antimikrobiális kezelés

    • Szájon át cephalosporin (pl. cephalexin vagy cephadroxil) 3x500 mg

    • és metronidazol 3x400 mg 10 napig.

    • Chlamydiára doxycyclin 1x150 mg vagy erythromycin 7–10 napig.

  • Ha a tályog még nem fluctual, antimikrobiális szert lehet adni drenázs nélkül. Ugyanakkor a betegnek meg kell mondani, hogy a tályog kifejlődése valószínű, és hogy azt később esetleg fel kell tárni.

Ciszta

  • A ciszta tulajdonképpen a vezeték tágulata, és nem érinti a mirigyet. A kezelés a mirigy működésének megtartására irányul. Ez a ciszta kivágását vagy kivarrását jelenti (marsupialisatio).amely a vezetéknek új nyílást biztosít (a ciszta belsejét kifordítják és kivarrják a környező bőrhöz és nyálkahártyához) 2 .

  • Terhesség alatt egy tályogot a szokásosan kell kezelni. Terhesség alatt a műtéteket a külső nemi szervekben észlelhető megnövekedett véráramlás bonyolítja, és a cisztákat esetleg tűvel kell leszívni. A ciszta kivágását terhesség utánra kell halasztani.

Utánkövetés

  • A beteg a feltárást követően egy hónap múlva jelentkezzen ellenőrzésre. Végezzünk nőgyógyászati vizsgálatot, tapintásos vizsgálatot és kérdezzük ki a panaszait. Utaljuk nőgyógyászhoz azt a beteget, akinek cisztája panaszt okoz.

  • Postmenopauzában lévő nő kiújuló panasza esetén ne feledkezzünk el a Bartholin mirigy rosszindulatú daganatának lehetőségéről sem.

Irodalom

  • [1]Mattila A, Miettinen A, Heinonen PK. Microbiology of Bartholin's duct abscess. Inf Dis Obstet Gynecol 1994;1:265-8

  • [2]Heah J. Methods of treatment for cysts and abscesses of Bartholin's gland. Br J Obstet Gynaecol 1988;95:321-2